Színes Vasárnap, 1997. január (4. évfolyam, 1-4. szám)
1997-01-05 / 1. szám
1997. január 5. Adó-irányítószám nélkül nem ér célba az 1 százalék A Pénzügyminisztérium a kudarcban érdekelt Nem sikerült megtalálni a jó megoldást a parlamentnek, hiszen szinte valamennyi érintett fél elégedetlen a személyi jövedelemadó (szja) egy százalékának közcélú felhasználásáról szóló törvénnyel. Ráadásul - bár közel egy évük volt rá - a képviselők a jelek szerint nem gondolták végig az ügymenetet. Információink szerint nem marad egyedül a katolikus egyház, amely a héten bejelentette, „nem kíván élni a törvény adta lehetőséggel", s nem száll be az szja közcélokra adományozható egy százalékáért folyó harcba. Pápai Szabó György, a Magyarországi Református Egyház szóvivője legalábbis ugyanarra hivatkozott magánvéleményének hangot adva, mint a katolikusok: nem fogadhatják el ezt a pénzt azután, hogy kérték, sőt a miniszterelnökkel meg is állapodtak abban, hogy az egyházak „kimaradnak" a kedvezményezhető körből. A szóvivő szerint az egyházak már csak szellemiségük okán sem szállhatnak be egy, a pénzért folyó kampányba, s nem egyezhetnek bele abba, hogy bizonyos értelemben „egyenlőségjelet tegyenek” az egyházak, a közintézmények és a civil szervezetek közé. Utalt arra is, hogy egyesek szerint az adófelajánlós módszerrel ki lehetne váltani az egyházak költségvetési támogatását. Ez azonban elfogadhatatlan az egyház számára. Kemény Lászlóban, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács (TÉT) elnökében is él a gyanú, hogy nem csupán a törvényben megjelölt szervezetek és intézmények támogatásának szándéka vezette a törvényhozókat. Ugyanis úgy véli, hogy a törvény elfogadása mögött részben a költségvetési támogatásrendszer leépítésének - a szervezeteket hátrányos helyzetbe hozó - szándéka húzódik meg. Szerinte egyébként is csupán látszattámogatást ad a törvény a civil szférának, miután azok az „1 százalékok”, amelyek felhasználásáról nem, vagy nem előírás szerint rendelkezik az adózó, a költségvetésbe kerülnek. Kemény szerint így - miután a pártok figyelmen kívül hagyták azt a javaslatot, hogy a „nem megcímzett" összegek egy külön, a civil szféra pályázatainak alapot teremtő kasszába kerüljenek - a hivatalos várakozások szerint mintegy négy és fél, ötmilliárd forint négyötöde a központi büdzsét gazdagítja majd. A pénzre ácsingózókat szorítja az idő, hiszen legkésőbb március végéig, az adóbevallás többsége azonban nem engedheti meg magának a költséges reklámkampányt, s feltehetően „kommunikációs stratégiája" sincs. Utóbbi érthető, hiszen nincs biztos recept arra, hogyan „érhetik el" célközönségüket a reklámpiac árait megfizetni nem képes szervezetek. Ez akkor is így van, ha e célra elvben leginkább alkalmas Magyar Televízió ad bizonyos kedvezményeket a közcélú hirdetésekre. Hogy milyen szempontok alapján, s mekkora kedvezményeket adnak, arról egy belső, a médiatörvény erre vonatkozó passzusait kiegészítő anyag rendelkezik. Ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni lapunknak az illetékes főszerkesztő, Rapai Nándor, de elmondta, a közszolgálati és jópénzügyminisztériumi forrásból szerzett információink szerint az adóhatóság már kipostázott egy adag szja-bevallási űrlapcsomagot anélkül, hogy belekerült volna a pénz egy százalékának átutaltatására szolgáló nyomtatvány. Ezt azonban cáfolta Lehoczky Péterné, az APEH sajtóosztályának munkatársa. Érdeklődésünkre közölte továbbá, hogy a hivatalban kiszűrhető utólag, ha valamelyik munkáltató visszaélne dolgozói adataival az adóbevallást helyettesítő munkáltatóelszámolás elkészítése során, vagy arra „ösztönözné” a munkavállalókat, hogy az általa megjelölt civil szervezetet támogassák az adó egy százalékával. Ha ugyanis bejelentés vagy felkérés érkezik a hivatalhoz, nyomon követhető, mely cégeknél található „gyanús egyhangúság”. Ez fontos lehetőség, hiszen becslések szerint a legtöbbet adózó a bérből és fizetésből élők kilencven százaléka a munkáltatójával készítteti el bevallását. végső határidejéig el kellene dönteniük az adózóknak, hogy a törvény szerint támogatható közintézményeknek, egyházaknak és a civil szervezetek közül melyiknek utaltatják át a pénzt. S nem elég, ha „csak" arról győzik meg a polgárokat, hogy a pénzt éppen nekik, s ne másnak utaltassák, de adószámukat is „be kellene vésni” az adózók tudatába. Az adóhivatal ugyanis nem a név, hanem az adószám feltüntetéséhez köti, átutalja-e az összeget. A szervezetek túlnyomótékony célú közleményeket - külön elnöki vagy műsor-igazgatói engedély alapján - akár ingyen is közli a médium. Az azonban kevéssé valószínű, hogy a tévé bírná kapacitással a becslések szerint mintegy negyven-ötvenezer civil szervezet, alapítvány közleményeinek kiadását, így aztán csak a kiváló kapcsolatokkal és eleve sok pénzzel, illetve hírnévvel rendelkező szervezeteknek van igazi esélyük, hogy számottevő összeget kaphatnak az adózóktól. daróczi HÍR HASÁB Üdülőparadicsom Gárdonyban Makovecz Imrét bízta meg az önkormányzat azzal, hogy elkészítse a Gárdonyi-félsziget fejlesztési tervét. A csaknem 30 hektáros terület a Velencei-tó partjának egyik legszebb fekvésű, mindeddig érintetlen része. A neves építész a majdani befektetők elképzelései ismeretében úgy kívánja „megálmodni" a félszigetet, hogy az a maga nemében egyedülálló turisztikai, idegenforgalmi célpont legyen. A félsziget iránt, amint azt Bori Sándor polgármester elmondta, máris nagy érdeklődés mutatkozik. A tervező egyébként március végéig önti formába a tervezett üdülőparadicsommal kapcsolatos elképzeléseit. Severin a Panorámában Megerősítette a budapesti magyar-román külpolitikai tárgyalások során is hangoztatott román külpolitikai elveket, törekvéseket a tévé Panoráma című külpolitikai műsorában szombaton elhangzott nyilatkozatában Adrian Severin. A román diplomácia vezetője leszögezte, a román álláspont korábbihoz képest bekövetkezett s Magyarországon is feltűnést keltő változása az új politikai vezetés meggyőződéséből, értékrendjéből fakad, s éppen ezért „számunkra ezek a lépések természetesek”. „Úgy találjuk, hogy a román közvélemény nagyon őszintén, derűsen és elégedetten vette tudomásul, hogy bevontuk a kormányba a magyar etnikai kisebbség képviselőit. Ebből azt látjuk: Romániában már megvan az együttélés modellje, mégpedig azért, mert az átlagemberek már megteremtették” - mondta többek között Adrian Severin. Könnyítés nehézjárműveknek A rendkívüli időjárásra való tekintettel a közlekedési tárca vezetője a nehéz-tehergépjárművek hét végi forgalmának korlátozását ma 8.00-22.00 óráig felfüggesztette. A tehergépjárművek ez idő alatt az ország útjain szabadon közlekedhetnek. MAGYARORSZÁG RABLÁS Szegeden pénteken délután egy kis üzletbe lépett be három, fegyverrel fenyegetőző férfi. Az alkalmazott megpróbált ellenállni, de néhány rúgás után a csaknem 5 ezer forint bevétel átadására kényszerült. A pénz elvétele után az egyik fegyveres egy vékony pengéjű késsel összevagdosta a húszesztendős lány arcát, majd a csoport elmenekült a helyszínről. A rendőrség tájékoztatása szerint hiába zárták le a rablást követően szinte hermetikusan Szegedet, az elkövetőket egyelőre nem találják. A nyomravezetőnek - személyének titokban tartása mellett - 100 ezer forint jutalmat ajánlottak. A kormánykoalíció alapszerződés-politikája összeomlott, ezt bizonyítja az is, hogy az idén már biztosan nem építik újra a II. világháborúban felrobbantott, Párkányt és Esztergomot összekötő hidat - mondta Horváth Béla, az FKGP elnöki kabinetének vezetője egy tegnapi sajtótájékoztatón. Pokol Béla, a kisgazda elnök főtanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy liberális lapok és személyek összehangolt kampányt indítottak Peták István TV-elnök ellen, aminek okát Pokol abban látja, hogy Peták komolyan vette az Intézmény politikai egyensúlyának megteremtését. Pokol Béla azt is közölte, ha az FKGP hatalmi pozícióba kerül 1998-ban, radikális lépéseket tesz majd a közszolgálati médiában, amelyet szerinte ez időben „egy bizonyos politikai kör tart irányítása alatt". Pokol Béla beszámolt arról is, hogy január 2-án és 3-án reprezentatív felmérést készítettek Budapesten arról: ha most lennének a választások, mennyien vennének részt azon, s mely politikai erőkre voksolnának, illetve kit tartanának alkalmasnak mint miniszterelnököt. A megkérdezettek 15,8 százaléka a kisgazdákra, 14,8 százaléka a szocialistákra, 13,7 százaléka a Fideszre, 6,9 százaléka az SZDSZ-re, 5,5 százaléka a MIÉP-re, 5 százaléka az MDF-re, 3,9 százaléka a KDNP- re, 1,9 százaléka az MDNP-re, 1,1 százaléka pedig a Munkáspártra adná voksát. Arra a kérdésre, hogy kit látna szívesen a törP ---------------------Pokol megvédte Petákot SlinczS' VÁ£fÍ(U/AP :relnöki székben, a váminiszterelnöki székben, a válaszadók 13,2 százaléka mondta azt, hogy Torgyán Józsefet, Horn Gyulát 11,3, Orbán Viktort 8, Csurka Istvánt 4, Kuncze Gábort 2,7, Giczy Györgyöt 0,9, Lezsák Sándort és Boross Pétert pedig 0,8 százalék tartaná alkalmasnak. Pokol Béla úgy látja: azért lehet különbség a lapokban megjelenő közvélemény-kutatások és az általuk készített között, mert hazánkban manipulálják a közvélemény-kutatási adatokat. , B. I. Z. lőuiv, ucök, nagy n.u hund crivcöcii ex d. i. Horn-interjú a Spiegelben A NATO keleti bővítése nemcsak az új tagok biztonságát garantálja, hanem egész Európáét, és Oroszországnak nem lehet beleszólása az új tagok felvételébe - jelentette ki Horn Gyula kormányfő a Der Spiegel című német hetilapnak adott nyilatkozatában. A tekintélyes politikai magazin holnapi számában megjelenő interjúban a lap a NATO keleti bővítéséről, az Európai Unióhoz történő csatlakozásról, a magyar gazdasági átalakulásról, valamint 1956-tal kapcsolatos személyes emlékekről kérdezte a magyar miniszterelnököt. A NATO-ba való belépést Horn azzal indokolta, hogy csak az atlanti szövetség szavatolhatja Magyarország biztonságát. A miniszterelnök azonban elismerte, hogy a NATO néhány tagállamának vannak fenntartásai a szövetség keleti bővítésével kapcsolatban, s egyesek elsietettnek tartják az új tagok felvételét. Bizakodással tölti el azonban, hogy az amerikai és a német vezetés mindenkor eltökélten szállt síkra a kelet-közép-európai országok felvétele mellett. SZÍNES VASÁRNAP 3 áci n -1\_____ Szégyentábla Azt hinné az ember, szép hazánkban, ahol már igazán hozzászoktunk, hogy a forint szinte csak milliókban, ha nem milliárdokban ér valamit, szóra sem érdemes néhány ezer, pláne néhány száz forint. És most annak lehetünk tanúi - legalábbis eme év eleji uborkaszezonban nem kis teret szentelt az ügynek a nemzeti hírszolgálat, hogy Egerben szinte az egész várost foglalkoztató vita dúl pár darab piroshasú miatt. Történt ugyanis, hogy egy boltocska tulajdonosa megelégelte a „szarkák” sűrű látogatását, és a bejárati ajtó mellé kifüggesztette nevüket. Egészen pontosan két diákét, akik hétszáz forintnyi értékkel akarták megkárosítani az önbíráskodásba menekülő kereskedőt. Lett is nagy felhördülés a patinás városban. A megyeszékhely jegyzője a személyiségi jogokra apellálva törvényellenesnek nyilvánította a „szégyentáblát”, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője - bár, mint mondta, nem tartozik illetékességi körébe az ügy - szintén rosszallotta az új módit. A lakosság azonban, legalábbis a kereskedő nyilatkozata szerint, gratulációkkal illette a frappáns ötletet. Ezek szerint a lakosság nem egészen úgy vélekedik az immár fetisizált személyiségi jogokról, mint a hivatalok. A jelek arra mutatnak, hogy - amilyen kíváncsi a természete - igenis tudni szeretné, kik azok, akik nem fizetnek... S még az is elképzelhető, hogy nem elsősorban a vízdíjhátralékosok kiléte furdalja az oldalát - Egerben az ő nevük közzétételét speciel sikerült megakadályoznia az önkormányzatnak hanem azoké, akik tudnának fizetni, ha akarnának. De hát, ha valakit, éppen a nagy adósokat védi igazán a személyiségi jog. A cégekről még csak lehet tudni, hogy éppen az állam tulajdonában lévők tartoznak a legtöbbel nekünk - azaz formailag a társadalombiztosításnak -, de hogy azok közül, akik minden jótékonysági bálon a díszvendégek páholyában ülnek, kinek mennyi a köztartozása, nemigen eshet szó. Pedig a közvélemény türelmetlen. Nem véletlen, hogy az egri boltos megbokrosodott... Vétós törvények februárban? Folytatás az első oldalról Ami az összeférhetetlenségi törvényt illeti, ennek kapcsán politikailag érdekes, sőt kényes helyzet alakult ki. Az MSZP-ben ötven képviselő nyíltan hangoztatta aggályait, egyebek közt azt, hogy alkotmányellenes a törvény kiterjesztése a családtagokra, a törvényszövegbe foglalt visszamenőleges hatály pedig összeütközik a jogállamisággal. (Szerintük ugyanis nem lehet utólag lemondásra kényszeríteni egy képviselőt, aki nem tudhatott a jövőbeni szabályozásról, amikor vállalta, hogy jelölteti magát.) Az SZDSZ viszont olyan határozottan ragaszkodott az összeférhetetlenségi törvényhez, hogy - a legutóbbi koalíciós válság idején, immár a Tocsik-ügy ismeretében - gyakorlatilag a kétpárti együttműködés folytatása feltételének minősítette e törvény megalkotását. Most olyan helyzet alakult ki, amelyben a szabad demokraták néhány befolyásos képviselője attól tart, hogy a parlamenthez visszakerülő törvényből belátható időn belül nem lesz érvényes és kihirdetett törvény. A szituáció különlegességét jól mutatja, hogy ha nem is nyilvánosan, de most első ízben bírálják Göncz Árpádot abból a pártból, amely politikai bázisául szolgált. Bauer Tamás képviselő sajnálatosnak tartja, hogy Göncz - eltérően attól az eljárástól, amelyet az ügynöktörvény és a kárpótlási törvény esetében alkalmazott - nem az Alkotmánybírósághoz fordult. Bauer szerint, mivel a törvény nem lépett hatályba, a privatizáció átláthatóságát, ellenőrizhetőségét és tisztaságát szolgáló javaslatok is parkolópályára kerültek. Ez, mint mondja, nem szerencsés az ismert privatizációs botrány után. Másrészt olyan politikusok nyilatkoznak elismerően az elnöki vétóról, mint Boross Péter volt kormányfő, akinek eddig kevés elismerő szava volt a köztársasági elnök tevékenységével kapcsolatban. „Biztató fordulatot jelent, hogy az eddig készséges aláírónak bizonyult köztársasági elnök úr nem írta alá az összeférhetetlenségi törvényt" - mondja a volt miniszterelnök. Valójában - hangoztatják a Gönczhöz közel álló személyek - nincs szó fordulatról, a köztársaság elnöke törvényeket mérlegelt jogi megfontolások alapján, és csakis ez diktálta cselekvését. Az összeférhetetlenségi törvény ügyében sokan túlzottnak tartják azok aggodalmát, akik szerint a törvénynek „befellegzett". A szövegezési munka nagy részének irányítója, Bihari Mihály szocialista jogászprofesszor úgy véli, hogy bizonyos korrekciók után már februárban újra elfogadhatja a törvényt a parlament. A privatizációs törvénnyel kapcsolatban a neuralgikus pont az ingyenes vagyonjuttatás ügye lesz. A Toller László és Puch László szocialista képviselők nevéhez fűződő módosítás felülvizsgálatára minden jel szerint a javaslattevőkben is meglesz a készség. Emlékeztetőül: a törvényben végül is azt a lehetőséget, hogy a helyi önkormányzatok térítés nélkül vagyont szerezzenek, összekötötték a szövetkezetek ingyenes vagyonjuttatásával. A két téma különválasztása kínálja erre a valószínű megoldást, ugyanis a jogászok többsége úgy véli, hogy a „szerencsétlen összekapcsolás” indokolatlan és alkotmányellenes megkülönböztetést testesít meg egy tulajdonforma (a szövetkezeti tulajdon) javára. Ha a szocialista képviselők többsége elfogadja ezt a kompromisszumot, akkor februárban a privatizációs törvény „i" betűjére is odakerülhet a pont. Munkatársunktól Információink szerint Göncz Árpád köztársasági elnök, mielőtt döntött volna arról, aláírja-e a privatizációs törvényt, telefonon beszélt Szabó Ivánnal, a MDNP elnökével, aki pár héttel korábban levélben kérte az államfőt: forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollért. A néppárt elnöke ugyanis úgy vélte: alkotmányellenes lehetővé tenni állami vagyon szövetkezetek részére történő ingyenes átadását. Szabó Iván érdeklődésünkre megerősítette: konzultált az államfővel, s elmondta neki, szerinte nem szerencsés lehetővé tenni az ingyenes vagyonjuttatást, annál is inkább, mert ebből akár milliárdos károk is keletkezhetnek. A pártelnök azt is közölte, holnap sajtótájékoztatón ismerteti ** államfővel folytatott telefonbeszélgetésének részleteit.