Színes Vasárnap, 1997. május (4. évfolyam, 18-21. szám)
1997-05-04 / 18. szám
1997. május 4. Segítség a szekszárdi húsosoknak Főcze nem sztrájkra gondolt Elsősorban nem sztrájkra gondoltak az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetői, amikor a hét végén egy közleményben segítségüket ajánlották a holnap ismét munkabeszüntetésre készülő szekszárdi húsosoknak. Főcze Lajos, a szakszervezeti tömörülés elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, inkább - ha igénylik azt a helyi dolgozók - a bértárgyalásokban segítenének. Emellett az is elképzelhető, hogy nemzetközi szinten vetik fel a szekszárdiak ügyét az egyik legerősebb érdekérvényesítő képességű tömörülésnek tartott autonómok. Példaképpen említette Főcze, hogy - ha a többi konföderáció nem ellenzi ötletét - a nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) genfi gyűlésén, ahol küldöttként felszólal, felhívja a figyelmet a szekszárdi céget birtokló német tulajdonos jogtalan eljárására. MAGYARORSZÁG Szalay vagy Mádai az ügyvivő Alapszabályviszály az SZDSZ-ben Folytatás az első oldalról A probléma alapját a „pártalkotmányban” rögzített összeférhetetlenségi szabály jelenti, amely szerint - ha elnökké választja a május 24-i küldöttgyűlés - Kuncze Gábornak le kell mondania az ügyvivőségről. (Nem megoldás, ha más lesz a párt feje, hiszen Demszky Gábor és Magyar Bálint - akiket a párt belső lapja április végi számában „Kuncze potenciális riválisaiként" említ - szintén ügyvivő.) Az alapszabály rendelkezik a probléma feloldásáról annyiban, hogy előírja, idő előtti üresedéskor a tisztújító küldöttgyűlésen kialakult erőrendben soron következő ember lesz az új ügyvivő. Ez eddig elég is volt, például a „Tölgyessy-Pető-háború” idején, 1992-ben, amikor Dornbach Alajos nem vállalta az ügyvivőséget, s így a küldöttgyűlésen megszerzett tizenötödik legtöbb szavazattal Mádai került be a tíztagú vezetőtestületbe. A fentihez hasonló a helyzet most is, csakhogy éppen az a kérdés, ki következik. Ez ugyanis attól függ, ki hogyan értékeli, hogy Szalay - bár januárban elfoglalhatta volna az Országos Tanács elnökévé választott s emiatt az ügyvivőségről lemondott Dornbach helyét nem élt a lehetőséggel. Akkor a Szalay után soron következő Tardos Márton került be a „tízek” közé. A tavaly novemberi küldöttgyűlésen a tizenharmadik legtöbb szavazatot összeszedett Mádai úgy értelmezi az alapszabályt, hogy - mivel nincs szükség semmilyen formális aktusra - Szalay automatikusan ügyvivő lett Dornbach lemondása után, így párttársa akkori döntése azt jelentette, hogy rögtön le is mondott a posztról, s így ügyvivősége most szóba sem kerülhet. Ekként vélekedett egy nevének megőrzését kérő ügyvivő is, aki elmondta, a testület még nem döntötte el, mit ajánljon a hónap végén összeülő küldötteknek. Hozzáfűzte, alkalmasabb vezetőnek tartja Szalayt, de tisztességtelennek, ha kiszorítják Mádait az őt illető helyről. Mások úgy érvelnek, hogy akkor válik ügyvivővé a jelölt, ha hivatalosan megkérdezik, s ő vállalja is a feladatot. Ha nemmel felel, nem válik ügyvivővé, de nem is mond le ezzel a posztról. Vagyis egy újabb üresedés után ismét jelölt lehet. A harmadik, „vegyes" verziót Hack Péter fejtette ki érdeklődésünkkor. A párt egyik fő jogi szakértőjeként számon tartott ügyvivő úgy ítéli meg, a vezérré válás automatikus ugyan, de Szalay mégsem zárta ki magát végleg a testületből. A hasonló helyzetekben a legfontosabb az - mondta -, hogy a tagság akarata érvényesüljön, márpedig Szalay messze több szavazatot kapott tavaly novemberben, mint az utána következők. (Szalay mindössze hat szavazattal maradt le a tizedik helyezett, a 262 vokssal a testületbe került Wekler Ferenc mögött. Azonban Mádai mögött állt a 619 szavazó közül hozzávetőleg minden harmadik.) Hack hivatkozott arra is: Szalay januárban azzal indokolta döntését, hogy nem ért egyet a pártvezetés koalíciós politikájával, s jó szívvel nem vállalhat szerepet az SZDSZ vezetésében. Mára másodlagos kérdéssé vált, marad-e a szocialistákkal kötött szövetség, hiszen a vezető testületek egyértelműen leszögezték, érdekük a koalíció fenntartása a választásokig. Más kérdés viszont szerinte, mennyire jelenik meg a közvélemény előtt az SZDSZ és az MSZP politikájának különbözősége. Hack úgy véli, e téren változást hozhat a vezetőváltás. Vagyis ma más a helyzet, mint januárban, s Szalaynak kell eldöntenie - legkésőbb a május végi küldöttgyűlésig -, az új helyzetben vállalja-e az ügyvivőséget. daróczi HÍRHASÁB MDF-vélemény: korrupt az ország Az MDF Országos Választmánya szerint a jelenlegi Magyarországról alkotott országkép legfőbb jellemzője, hogy hazánk közepesen korrupt és gyenge közbiztonságú ország lett. Ezt Bába Iván jelentette ki tegnap az országos választmány elnökségi ülését követően. Szerinte a külföldön Magyarországról kialakult romló kép a kormány elmúlt háromévi tevékenységének köszönhető, mert a diplomácia nem folytatta azt a munkát, amellyel az Antall-kormány tudatosan és sikeresen alakította a külhoni magyarságképet. Bába Iván szerint ezen az 1998-as kormányváltás után azonnal változtatni kell. Tovább készül az FKGP Az országot jelenleg minden idők legalulképzettebb kormánya vezeti, holott az MSZP a választások előtt óriási plakátokon hirdette nagyfokú szakértelmét, mégis hatalomra jutásának első tíz hónapjában csupán a korábbi vezetés döntéseinek szétverésére futotta - jelentette ki Torgyán József, a Kisgazdapárt elnöke tegnap, egy fóti nagygyűlés előtt tartott sajtótájékoztatóján. Ezzel párhuzamosan leszögezte: a Független Kisgazdapárt nem eshet az MSZP hibájába, hiszen már jó előre készül a kormányzati pozícióra. Új elnöke van a BIT-nek Meggyőző többséggel Tóbiás József eddigi alelnököt választották a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) új elnökévé tegnap Debrecenben, a társulás IV. Országos Gyűlésén. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson megújították a BIT 9 tagú elnökségét is. Az ötéves szervezet országos gyűlésén a több mint 14 ezer tagot csaknem 140 küldött képviselte. Ifjú szocialisták tisztújító gyűlése Tatán tartotta VI. országos tisztújító gyűlését az Ifjúsági Szocialista Mozgalom. Az 1990-ben alakult ISZM - amelynek mintegy 70 alapszervezete és kétezer tagja van az országban, egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a politikai közéletben minél aktívabb részvételre inspirálja a fiatalokat. Mindszenty-emlékmise Esztergomban Hat éve, 1991 májusában kerültek magyar földbe Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványai. Ennek emlékére ünnepi szentmisét tartottak tegnap az esztergomi Bazilikában. Bod Péter Ákos: nem fejeződött be a rendszerváltás Átsejlik a Fidesz-program Nem igaz a tétel, amely szerint lezárult volna a rendszerváltás: ahhoz előbb új szabály- és intézményrendszerre lenne szükség, de legfőképp arra, hogy átalakuljon az emberekben ma is élő értékrend - jelentette ki Bod Péter Ákos egy szombati konferencián. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója mindennek megvalósulását attól reméli, ha a következő választásokon a polgári erők - e közben az MDNP-t és a Fideszt említette - kerülnek kormányra. Az Antall-kormány exminisztere, volt Nemzeti Bankelnök cáfolta azt a közgondolkodásban elterjedt véleményt is, amely szerint az erkölcs és a gazdaság nem kapcsolható össze, sőt érdekei ellentétben állnak egymással. A Magyar Polgári Együttműködés által szervezett Erkölcs és társadalom című konferencián emlékeztetett rá, a közgazdaságtan ismeri a „tranzakciós veszteség" fogalmát, amely végső soron az adott társadalom erkölcsösségére épít... Le lehet faragni ugyanis a termelés költségeiből ott, ahol a partnerek betartják a szállítási határidőket és a minőségi előírásokat, s elég az olcsóbb ellenőrző rendszer is. A bizalom hiánya egyébként is megnöveli a költségeket, s minél bonyolultabb a termelési folyamat, annál magasabb a veszteség. Ha viszont igaz, hogy a gazdaság és az erkölcs nem választható el egymástól, miért látszik ez másképp idehaza - tette fel a kérdést Bőd. A válasz szerinte a közvélekedéssel ellentétben csupán mítosz, hogy egyenes út vezet a reformszocialista politikától a polgári jövő felé. Nem a békés átmenet építése volt ugyanis a cél az előző évtizedekben, hanem az 56 okozta felismerés („elüldözhetnek minket a hatalomból”) vezette arra a politikai elitet, hogy viszonylagos jólétet engedélyezzen a lakosságnak. Ez pedig a gyakorlatban azt jelentette, hogy elnézték a szürkegazdaság kiépülését, és a paternalista állam képét építették fel. Viszont - érvelt Bőd - egészségtelen körülmények közt nem jöhet létre egészséges magángazdaság, így tehát a mai Magyarországon tapasztalható viszonyok valójában az átmenet „sajátságos defektjének” következményei. A bankigazgató szerint ezért nem fogadható el, hogy lezártnak tekintsük a rendszerváltást, ahhoz előbb - ha a következő választásokon a polgári erők győznek - új szabály- és intézményrendszert kell kiépíteni. S mivel Bőd maga is hivatkozott előadásában a Fidesz-MPP programjára, nem nehéz felismerni utóbbi mondat mögött a párt szlogenjét: a kormányváltásnál nagyobb, de a rendszerváltásnál kisebb fordulatra van szükség. d. d. Megjelent a polgáriak színe-java (Benkő Imre felvétele) Elutasítják Mécs Imre javaslatát Folytatás az első oldalról Az SZDSZ-nél, úgy értesültünk, a párt vezető testületei még nem foglalkoztak bizottsági elnökük javaslatával, Mécs Imre tehát nem pártálláspontot ismertetett. Lelovics Ottó, a Magyar Szocialista Párt szóvivője Mécs javaslata kapcsán közölte: a jelenlegi alkotmánnyal ellentétes lenne, ha az orszggyűlési választáson egyben népszavazást is tartanának, mert a voksolás előtt és után hatvan nappal nem tartható népszavás. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: nem lenne szerencsés, ha a két szavazás együtt történne, mert mindkét voksolásnak külön-külön is óriási tétje van. Ő egyébként nem is tartja valószínűnek, hogy jövő májusra kiderülhetnek a csatlakozás feltételei, amelyek alapján a választók eldönthetnék, hogy támogatják-e a csatlakozást. Áder János, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke meglepetéssel hallotta Mécs Imre javaslatát. Szerinte 98 májusáig még egyáltalán nem lesz hazánk olyan helyzetben, hogy népszavazást lehetne tartani a NATO-csatlakozásunkról. Úgy véli ugyanis, hogy először a NATO- nak kell kinyilvánítania azt a szándékát, hogy hajlandó-e egyáltalán tagjai sorába fogadni Magyarországot. De ha ez megtörténne, szerinte akkor sem szabadna a választásokat összekötni a népszavazással, mert úgy elkezdődne a pártok közötti versenyfutás azért, hogy ki tud a választók számára szimpatikusabb népszavazáson eldöntendő kérdést kitalálni. Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője szerint a hatályos jogszabályokkal ellentétes lenne a választásokkal egy időben népszavazást is tartani. Továbbá politikailag sem tartaná ezt szerencsésnek, hiszen nemcsak olyan pártok indulnak a következő választáson, amelyek NATO-pártiak, ennek következtében pedig a kampány részévé válna a csatlakozásunk ügye is. Herényi Károly, az MDF szóvivője szerint sem lenne szerencsés az „árukapcsolás"; ő sem tartaná jónak, ha a NATO-csatlakozás a kampány része lenne. Ráadásul úgy véli, ha jövő májusban lenne népszavazás, akkor biztosan nemet mondanának a választók, mert a mostani kormány minden megszorító intézkedést a csatlakozási törekvéseinkkel indokol, arról azonban nem beszél, hogy milyen előnyei lennének a csatlakozásnak. Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Néppárt elnökségi tagja és a pártfrakció helyettes vezetője szerint csak arról lehet, kell és érdemes népszavazást tartani, amiről a polgároknak kellő információjuk van. A NATO-csatlakozásunk ügye pedig most még nem ilyen - mondta Pusztai Erzsébet, aki emiatt szintén nem támogatja Mécs Imre javaslatát. b. 1. 7. SZÍNES VASÁRNAP 3 Négypárti parlament Folytatás az első oldalról A végkövetkeztetések részelemei közé tartozik az is: egyik parlamenten kívüli pártnak sincs esélye a bűvös öt százalék elérésére. A Munkáspárt és a MIÉP megközelítheti a 3,5 százalékot, talán még a négyet is, de ennél többre aligha lesz képes. A mostani parlamenti pártok közül a jelenlegi felmérések szerint a KDNP indul a legcsekélyebb eséllyel: noha a pártban „nagy nevek” (Szabó Iván, Kónya Imre, Szabad György stb.) találhatók, nincs olyan szervezeti bázisuk, amely az öt százalék megközelítését valószínűsítené. A KDNP esélyei folyamatosan romlanak, mivel a Csurkával kokettáló Giczy György által vezetett szárny eltökélte a mérsékelt, az európai kereszténydemokrata értékekhez kötődő személyiségek eltávolítását. Kompromisszum a két irányzat között nem körvonalazódik. Nem várható tehát az, hogy a mostani holtponton a kereszténydemokraták átlendülnének. Az MDF nem megosztott párt, mint a KDNP, de pozíciói szinte tizedespontig azonosak. A Századvég és a TÁRKI felmérése szerint, ha most vasárnap lennének a választások, mind a két pártra a megkérdezett polgárok két százaléka, a pártot választók öt százaléka szavazna. Ha a sokszor vitatott felezési módszert alkalmazzuk (vagyis abból indulunk ki, hogy a megkérdezettek közül sokan nem szavaznak majd, és így a két szám - a kettő és az öt - különbségét megfelezzük, és ezt a kisebb számhoz hozzáadjuk), akkor sem jutunk magasabb számhoz esetünkben mint 3,5- hez. Csak találgatni lehet egyébként, mi az oka az MDF tartós balsorsának. Talán az, hogy a választók mindmáig őket büntetik az Antall-Borosskorszak csődtömegéért, amelyet dagályos-nosztalgikus, nemzetiszínű propagandacsomagolásban próbáltak eladni. Az MDF, a KDNP és az MDNP nélkül négypárti lenne a parlament, de még ez az állapot sem teljesen biztos. A már hivatkozott közvélemény-kutatás szerint az SZDSZ-re a megkérdezettek három, a pártot választók nyolc százaléka voksolna. A fentebb ismertetett felezési módszert alkalmazva 5,5 százalékot kapunk, rezeg a léc. Mindazonáltal több jel mutat arra, hogy - a vezetési megújulással is magyarázhatóan - az SZDSZ, igaz, kisebb pártként, ott lesz a következő parlamentben. Mindenesetre ha a papírforma érvényesül és három párttal kevesebb lesz az ország házában, feltétlenül nehéz választás elé kerül az a három párt, amelynek esélyei kétségbevonhatatlanok. Koalíciós mozgásterük drámaian beszűkül, és közülük kettőnek az összefogása nélkül kormányalakítás nem lesz elképzelhető. Ma tehát ezt a helyzetet mutatják a közvélemény-kutatási adatok. Ám a választások csak jó egy év múlva lesznek, s addig a politikában sok minden változhat, s ez hatással lehet a mandátumokra is. Munkatársunktól Az ERICSSON vendégei c. sorozatban: „A képíró testvérek” Gulyás Gyula filmrendező Gulyás János filmrendező, filmoperatőr Riporter: Albert Györgyi Szív TV Vasárnap, május 4.20 óra 30 perc