Színes Vasárnap, 1997. május (4. évfolyam, 18-21. szám)

1997-05-04 / 18. szám

1997. május 4. Segítség a szekszárdi húsosoknak Főcze nem sztrájkra gondolt Elsősorban nem sztrájkra gondoltak az Autonóm Szak­­szervezetek Szövetségének ve­zetői, amikor a hét végén egy közleményben segítségüket ajánlották a holnap ismét munkabeszüntetésre készülő szekszárdi húsosoknak. Főcze Lajos, a szakszerveze­ti tömörülés elnöke lapunk ér­deklődésére elmondta, inkább - ha igénylik azt a helyi dolgo­zók - a bértárgyalásokban se­gítenének. Emellett az is el­képzelhető, hogy nemzetközi szinten vetik fel a szekszárdi­ak ügyét az egyik legerősebb érdekérvényesítő képességű tömörülésnek tartott autonó­mok. Példaképpen említette Fő­cze, hogy - ha a többi konfö­deráció nem ellenzi ötletét - a nemzetközi munkaügyi szer­vezet (ILO) genfi gyűlésén, ahol küldöttként felszólal, felhívja a figyelmet a szekszár­di céget birtokló német tulaj­donos jogtalan eljárására. MAGYARORSZÁG Szalay vagy Mádai az ügyvivő Alapszabályviszály az SZDSZ-ben Folytatás az első oldalról A probléma alapját a „pártal­kotmányban” rögzített össze­férhetetlenségi szabály jelenti, amely szerint - ha elnökké vá­lasztja a május 24-i küldött­­gyűlés - Kuncze Gábornak le kell mondania az ügyvivőség­­ről. (Nem megoldás, ha más lesz a párt feje, hiszen Demszky Gábor és Magyar Bá­lint - akiket a párt belső lapja április végi számában „Kuncze potenciális riválisaiként" említ - szintén ügyvivő.) Az alapszabály rendelkezik a probléma feloldásáról annyiban, hogy előírja, idő előtti üresedés­kor a tisztújító küldöttgyűlésen kialakult erőrendben soron kö­vetkező ember lesz az új ügyvi­vő. Ez eddig elég is volt, például a „Tölgyessy-Pető-háború” ide­jén, 1992-ben, amikor Dornbach Alajos nem vállalta az ügyvivő­­séget, s így a küldöttgyűlésen megszerzett tizenötödik legtöbb szavazattal Mádai került be a tíztagú vezetőtestületbe. A fentihez hasonló a helyzet most is, csakhogy éppen az a kérdés, ki következik. Ez ugyanis attól függ, ki hogyan értékeli, hogy Szalay - bár ja­nuárban elfoglalhatta volna az Országos Tanács elnökévé vá­lasztott s emiatt az ügyvivőség­­ről lemondott Dornbach helyét­­ nem élt a lehetőséggel. Akkor a Szalay után soron következő Tardos Márton került be a „tí­zek” közé. A tavaly novemberi küldött­­gyűlésen a tizenharmadik leg­több szavazatot összeszedett Mádai úgy értelmezi az alap­szabályt, hogy - mivel nincs szükség semmilyen formális aktusra - Szalay automatiku­san ügyvivő lett Dornbach le­mondása után, így párttársa akkori döntése azt jelentette, hogy rögtön le is mondott a posztról, s így ügyvivősége most szóba sem kerülhet. Ekként vélekedett egy nevé­nek megőrzését kérő ügyvivő is, aki elmondta, a testület még nem döntötte el, mit ajánljon a hónap végén összeülő küldöt­teknek. Hozzáfűzte, alkalma­sabb vezetőnek tartja Szalayt, de tisztességtelennek, ha ki­szorítják Mádait az őt illető helyről. Mások úgy érvelnek, hogy akkor válik ügyvivővé a jelölt, ha hivatalosan megkérdezik, s ő vállalja is a feladatot. Ha nemmel felel, nem válik ügyvi­vővé, de nem is mond le ezzel a posztról. Vagyis egy újabb üre­sedés után ismét jelölt lehet. A harmadik, „vegyes" verziót Hack Péter fejtette ki érdeklő­désünkkor. A párt egyik fő jogi szakértőjeként számon tartott ügyvivő úgy ítéli meg, a vezérré válás automatikus ugyan, de Szalay mégsem zárta ki magát végleg a testületből. A hasonló helyzetekben a legfontosabb az - mondta -, hogy a tagság aka­rata érvényesüljön, márpedig Szalay messze több szavazatot kapott tavaly novemberben, mint az utána következők. (Szalay mindössze hat szava­zattal maradt le a tizedik helye­zett, a 262 vokssal a testületbe került Wekler Ferenc mögött. Azonban Mádai mögött állt a 619 szavazó közül hozzávetőleg minden harmadik.) Hack hivatkozott arra is: Szalay januárban azzal indo­kolta döntését, hogy nem ért egyet a pártvezetés koalíciós politikájával, s jó szívvel nem vállalhat szerepet az SZDSZ ve­zetésében. Mára másodlagos kérdéssé vált, marad-e a szocia­listákkal kötött szövetség, hi­szen a vezető testületek egyér­telműen leszögezték, érdekük a koalíció fenntartása a válasz­tásokig. Más kérdés viszont szerinte, mennyire jelenik meg a közvélemény előtt az SZDSZ és az MSZP politikájának kü­lönbözősége. Hack úgy véli, e téren változást hozhat a veze­tőváltás. Vagyis ma más a helyzet, mint januárban, s Sza­­laynak kell eldöntenie - legké­sőbb a május végi küldöttgyű­lésig -, az új helyzetben vállal­ja-e az ügyvivőséget. daróczi H­Í­R­H­A­S­Á­B MDF-vélemény: korrupt az ország Az MDF Országos Választmánya szerint a jelenlegi Magyaror­szágról alkotott országkép legfőbb jellemzője, hogy hazánk közepesen korrupt és gyenge közbiztonságú ország lett. Ezt Bába Iván jelentette ki tegnap az országos választmány el­nökségi ülését követően. Szerinte a külföldön Magyarország­ról kialakult romló kép a kormány elmúlt háromévi tevé­kenységének köszönhető, mert a diplomácia nem folytatta azt a munkát, amellyel az Antall-kormány tudatosan és sike­resen alakította a külhoni magyarságképet. Bába Iván sze­rint ezen az 1998-as kormányváltás után azonnal változtatni kell. Tovább készül az FKGP Az országot jelenleg minden idők legalulképzettebb kormá­nya vezeti, holott az MSZP a választások előtt óriási plakáto­kon hirdette nagyfokú szakértelmét, mégis hatalomra jutásá­nak első tíz hónapjában csupán a korábbi vezetés döntései­nek szétverésére futotta - jelentette ki Torgyán József, a Kis­gazdapárt elnöke tegnap, egy fóti nagygyűlés előtt tartott saj­tótájékoztatóján. Ezzel párhuzamosan leszögezte: a Függet­len Kisgazdapárt nem eshet az MSZP hibájába, hiszen már jó előre készül a kormányzati pozícióra. Új elnöke van a BIT-nek Meggyőző többséggel Tóbiás József eddigi alelnököt válasz­tották a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) új elnökévé tegnap Debrecenben, a társulás IV. Országos Gyűlésén. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson megújították a BIT 9 tagú el­nökségét is. Az ötéves szervezet országos gyűlésén a több mint 14 ezer tagot csaknem 140 küldött képviselte. Ifjú szocialisták tisztújító gyűlése Tatán tartotta VI. országos tisztújító gyűlését az Ifjúsági Szo­cialista Mozgalom. Az 1990-ben alakult ISZM - amelynek mintegy 70 alapszervezete és kétezer tagja van az országban, egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a politikai közéletben minél aktívabb részvételre inspirálja a fiatalokat. Mindszenty-emlékmise Esztergomban Hat éve, 1991 májusában kerültek magyar földbe Mind­­szenty József hercegprímás, esztergomi érsek földi maradvá­nyai. Ennek emlékére ünnepi szentmisét tartottak tegnap az esztergomi Bazilikában. Bod Péter Ákos: nem fejeződött be a rendszerváltás Átsejlik a Fidesz-program Nem igaz a tétel, amely szerint lezárult volna a rendszerváltás: ahhoz előbb új szabály- és in­tézményrendszerre lenne szük­ség, de legfőképp arra, hogy átalakuljon az emberekben ma is élő értékrend - jelentette ki Bod Péter Ákos egy szombati konferencián. Az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója mindennek megvalósulását attól reméli, ha a következő választásokon a polgári erők - e közben az MDNP-t és a Fideszt említette - kerülnek kormányra. Az Antall-kormány exmi­­nisztere, volt Nemzeti Bank­elnök cáfolta azt a közgondol­kodásban elterjedt véleményt is, amely szerint az erkölcs és a gazdaság nem kapcsolható össze, sőt érdekei ellentétben állnak egymással. A Magyar Polgári Együttműködés által szervezett Erkölcs és társada­lom című konferencián emlé­keztetett rá, a közgazdaság­­tan ismeri a „tranzakciós veszteség" fogalmát, amely végső soron az adott társada­lom erkölcsösségére épít... Le lehet faragni ugyanis a terme­lés költségeiből ott, ahol a partnerek betartják a szállítá­si határidőket és a minőségi előírásokat, s elég az olcsóbb ellenőrző rendszer is. A biza­lom hiánya egyébként is meg­növeli a költségeket, s minél bonyolultabb a termelési fo­lyamat, annál magasabb a veszteség. Ha viszont igaz, hogy a gaz­daság és az erkölcs nem vá­lasztható el egymástól, miért látszik ez másképp idehaza - tette fel a kérdést Bőd. A vá­lasz szerinte­ a közvélekedés­sel ellentétben csupán mítosz, hogy egyenes út vezet a re­formszocialista politikától a polgári jövő felé. Nem a békés átmenet építése volt ugyanis a cél az előző évtizedekben, ha­nem az 56 okozta felismerés („elüldözhetnek minket a ha­talomból”) vezette arra a poli­tikai elitet, hogy viszonylagos jólétet engedélyezzen a lakos­ságnak. Ez pedig a gyakorlat­ban azt jelentette, hogy elnéz­ték a szürkegazdaság kiépülé­sét, és a paternalista állam képét építették fel. Viszont - érvelt Bőd - egészségtelen kö­rülmények közt nem jöhet lét­re egészséges magángazdaság, így tehát a mai Magyarorszá­gon tapasztalható viszonyok valójában az átmenet „saját­ságos defektjének” következ­ményei. A bankigazgató sze­rint ezért nem fogadható el, hogy lezártnak tekintsük a rendszerváltást, ahhoz előbb - ha a következő választásokon a polgári erők győznek - új szabály- és intézményrend­szert kell kiépíteni. S mivel Bőd maga is hivatkozott elő­adásában a Fidesz-MPP prog­ramjára, nem nehéz felismerni utóbbi mondat mögött a párt szlogenjét: a kormányváltás­nál nagyobb, de a rendszervál­tásnál kisebb fordulatra van szükség. d. d. Megjelent a polgáriak színe-java (Benkő Imre felvétele) Elutasítják Mécs Imre javaslatát Folytatás az első oldalról Az SZDSZ-nél, úgy értesültünk, a párt vezető testületei még nem foglalkoztak bizottsági elnökük javaslatával, Mécs Imre tehát nem pártálláspontot ismerte­tett. Lelovics Ottó, a Magyar Szo­cialista Párt szóvivője Mécs ja­vaslata kapcsán közölte: a je­lenlegi alkotmánnyal ellenté­tes lenne, ha az orszggyűlési választáson egyben népszava­zást is tartanának, mert a voksolás előtt és után hatvan nappal nem tartható népsza­­vás. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: nem lenne szerencsés, ha a két szavazás együtt történne, mert mindkét voksolásnak külön-külön is óri­ási tétje van. Ő egyébként nem is tartja valószínűnek, hogy jövő májusra kiderülhetnek a csat­lakozás feltételei, amelyek alap­ján a választók eldönthetnék, hogy támogatják-e a csatlako­zást. Áder János, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke meglepe­téssel hallotta Mécs Imre javas­latát. Szerinte 98 májusáig még egyáltalán nem lesz hazánk olyan helyzetben, hogy népsza­vazást lehetne tartani a NATO-csatlakozásunkról. Úgy véli ugyanis, hogy először a NATO- nak kell kinyilvánítania azt a szándékát, hogy hajlandó-e egyáltalán tagjai sorába fogadni Magyarországot. De ha ez meg­történne, szerinte akkor sem szabadna a választásokat összekötni a népszavazással, mert úgy elkezdődne a pártok közötti versenyfutás azért, hogy ki tud a választók számára szimpatikusabb népszavazá­son eldöntendő kérdést kitalál­ni. Rubovszky György, a Keresz­ténydemokrata Néppárt ország­­gyűlési képviselője szerint a ha­tályos jogszabályokkal ellenté­tes lenne a választásokkal egy időben népszavazást is tartani. Továbbá politikailag sem tarta­ná ezt szerencsésnek, hiszen nemcsak olyan pártok indulnak a következő választáson, ame­lyek NATO-pártiak, ennek kö­vetkeztében pedig a kampány részévé válna a csatlakozásunk ügye is. Herényi Károly, az MDF szó­vivője szerint sem lenne szeren­csés az „árukapcsolás"; ő sem tartaná jónak, ha a NATO-csat­­lakozás a kampány része lenne. Ráadásul úgy véli, ha jövő má­jusban lenne népszavazás, ak­kor biztosan nemet mondaná­nak a választók, mert a mostani kormány minden megszorító in­tézkedést a csatlakozási törek­véseinkkel indokol, arról azon­ban nem beszél, hogy milyen előnyei lennének a csatlakozás­nak. Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Néppárt elnökségi tagja és a pártfrakció helyettes vezetője szerint csak arról lehet, kell és érdemes népszavazást tartani, amiről a polgároknak kellő információjuk van. A NA­­TO-csatlakozásunk ügye pedig most még nem ilyen - mondta Pusztai Erzsébet, aki emiatt szintén nem támogatja Mécs Imre javaslatát. b. 1. 7. SZÍNES VASÁRNAP 3 Négypárti parlament Folytatás az első oldalról A végkövetkeztetések részelemei közé tartozik az is: egyik parla­menten kívüli pártnak sincs esélye a bűvös öt százalék eléré­sére. A Munkáspárt és a MIÉP megközelítheti a 3,5 százalékot, talán még a négyet is, de ennél többre aligha lesz képes. A mostani parlamenti pártok közül a jelenlegi felmérések szerint a KDNP indul a legcse­kélyebb eséllyel: noha a párt­ban „nagy nevek” (Szabó Iván, Kónya Imre, Szabad György stb.) találhatók, nincs olyan szervezeti bázisuk, amely az öt százalék megközelítését való­színűsítené. A KDNP esélyei folyamatosan romlanak, mivel a Csurkával kokettáló Giczy György által ve­zetett szárny eltökélte a mérsé­kelt, az európai keresztényde­mokrata értékekhez kötődő személyiségek eltávolítását. Kompromisszum a két irányzat között nem körvonalazódik. Nem várható tehát az, hogy a mostani holtponton a keresz­ténydemokraták átlendülné­nek. Az MDF nem megosztott párt, mint a KDNP, de pozíciói szinte tizedespontig azonosak. A Szá­zadvég és a TÁRKI felmérése szerint, ha most vasárnap len­nének a választások, mind a két pártra a megkérdezett polgárok két százaléka, a pártot választók öt százaléka szavazna. Ha a sokszor vitatott felezési módszert alkalmazzuk (vagyis abból indulunk ki, hogy a meg­kérdezettek közül sokan nem szavaznak majd, és így a két szám - a kettő és az öt - kü­lönbségét megfelezzük, és ezt a kisebb számhoz hozzáadjuk), akkor sem jutunk magasabb számhoz esetünkben mint 3,5- hez. Csak találgatni lehet egyébként, mi az oka az MDF tartós balsorsának. Talán az, hogy a választók mindmáig őket büntetik az Antall-Boross­­korszak csődtömegéért, ame­lyet dagályos-nosztalgikus, nemzetiszínű propagandacso­magolásban próbáltak eladni. Az MDF, a KDNP és az MDNP nélkül négypárti lenne a parla­ment, de még ez az állapot sem teljesen biztos. A már hivatko­zott közvélemény-kutatás sze­rint az SZDSZ-re a megkérde­zettek három, a pártot válasz­tók nyolc százaléka voksolna. A fentebb ismertetett felezési módszert alkalmazva 5,5 szá­zalékot kapunk, rezeg a léc. Mindazonáltal több jel mutat arra, hogy - a vezetési megúju­lással is magyarázhatóan - az SZDSZ, igaz, kisebb pártként, ott lesz a következő parlament­ben. Mindenesetre ha a papírfor­ma érvényesül és három párt­tal kevesebb lesz az ország há­zában, feltétlenül nehéz válasz­tás elé kerül az a három párt, amelynek esélyei kétségbevon­hatatlanok. Koalíciós mozgás­terük drámaian beszűkül, és közülük kettőnek az összefogá­sa nélkül kormányalakítás nem lesz elképzelhető. Ma tehát ezt a helyzetet mu­tatják a közvélemény-kutatási adatok. Ám a választások csak jó egy év múlva lesznek, s addig a politikában sok minden vál­tozhat, s ez hatással lehet a mandátumokra is. Munkatársunktól Az ERICSSON­­ vendégei c. sorozatban: „A képíró testvérek” Gulyás Gyula filmrendező Gulyás János filmrendező, filmoperatőr Riporter: Albert Györgyi Szív TV Vasárnap, május 4.20 óra 30 perc

Next