Szinészek Lapja, 1921 (58. évfolyam, 1-7. szám)
1921-05-15 / 4. szám
SZÍNÉSZEK LAPJA 6. Fölemeltük a tagdíjakat évi 120 koronára, nyugdíjasoknál 30 koronára. Javasoljuk a közgyűlésnek, hogy a nyugdíjasok tagdíját törölje a tanács, továbbá az orvosi díjat a nyugdíjalap fizesse. 7. Megteremtettük az állandó temetkezési segélyt. 8. Az elnök S. Fáy Szerénát és Czakó Vilmost 40 éves jubileuma alkalmából üdvözölte. 9. Örömmel mondunk köszönetet az egyesület elnökének és tisztviselőinek, akiknek köszönhető, hogy 800 ezer korona jegypótdíj folyt be. 10. A minisztérium több izben utalt ki rendkívüli segélyt nyugdíjasainknak, amiért ezúton is hálás köszönetünket nyilvánítjuk és kérjük az elnököt, hogy e segély továbbra is folyósíttassék. 11. Örömmel regisztráljuk azt a tényt, hogy a nyugdíjkifizetések jelentékenyen emelkedtek, utasíttassék a tanács, hogy ez a jövőben fokozottabb mértékben történjék. 12. Távollevő kartársaink érdekében tett intézkedéseket mindnyájan a legnagyobb megnyugvással vehetjük tudomásul. 13. Örömmel említjük, hogy a Petykó-fillér alap, mint ilyen megszűnt, s ma már helyette ezrekkel rendelkező Deák Péter alap szolgál arra, hogy szorult helyzetben levő nyugdíjasokat pillanatnyi segélyben részesíthetjük. Indítványozzuk, hogy az elnöknek, Stella Gyulának és a tisztviselőknek hálás köszönetünk kifejezése mellett a felmentvényt megadni méltóztassanak. Felkérjük a 1. Közgyűlést, tekintettel arra, hogy Géczy István az egyesület titkárja ez évben töltötte be színészkedése 40 éves és irodalmi munkássága 25 éves évfordulóját és hogy aki ennyi ideig híven, becsületesen, önzetlenül és teljesen szegényen szolgálta a magyar színészetet és a magyar kultúrát, dicsőséget szerezve ezzel magának a színészetnek, óhajtanánk, hogy ha majdan a konszolidált viszonyok helyre állnak és nyugdíjba megy, élete utolsó éveit legalább nélkülözések nélkül töltse el, azért javasoljuk, hogy nyugdíja akkor, ha majd nyugdíjaztatását kéri, évi 6000 koronával állapíttassék meg és ezt az igen tisztelt Közgyűlés már most leszögezte. Nem hisszük, hogy a közgyűlés igen tisztelt tagjai ezen indítványunkat ne egyhangúlag tennék magukévá. Ez alkalommal megemlékezünk még szeretettel és becsüléssel arról, hogy Géczy Istvánt a Petőfi társaság tagjai közé választotta. A jelentést tevő bizottság jelentése után Sebestyén elnök öt percre felfüggeszti az ülést. Szünet után Sebestyén kéri a közgyűlés képviselőit, hogy mindenki objektív higgadtságát megőrizve szóljon a tárgyhoz. Ő maga is elragadtatta magát az imént Almássyval szemben és ezt elismeri, sajnálkozásának adva kifejezést. Almássy Endre a jelentéstevő bizottság előterjesztését hézagosnak látja, apróbb jelentőségű dolgokkal foglalkozik és nem említ meg olyan dolgokat, amelyek kardinális jelentőségűek. És ezért ő a következő javaslatokat terjeszti a közgyűlés elé: 1. Tegye vizsgálat tárgyává a Tanács a tagoknak a kommün alatti viselkedésüket és akik hazafiatlan viselkedést tanúsítottak és részesek voltak az Egyesület felrobbantásában, azokkal bánjon el kérlelhetlen szigorral. 2. Mondja ki a közgyűlés, hogy a konzorciumokat 1921. szeptember 1-től kezdve eltörli és visszaállítja a régi törvényes fixumos állapotot. 3. Készítse el az új Tanács a nyugdíjszabályzat teljes átformálását még pedig f. év október végéig úgy, hogy a november hóban összehívandó közgyűlés már ezzel foglalkozhasson és 1922 január 1-től a nyugdíjak ennek az új táblázatnak alapján fizettessenek ki, mert itt feltétlen szükség van arra, hogy a nyugdíjba lépő tagnak legalább a létfenntartása biztosítva legyen. Hibáztatja ebben a kérdésben az elnököt, hogy mint teljhatalmú megbízottnak, nem volt elég bátorsága ezt a kérdést a kormánynál megoldani. 4. Vigye keresztül az új Tanács az iskola reorganizációját. 5. Utasítsa vissza a közgyűlés Szabó Dezső írónak a vidéki színészet ellen a „Virradat“-ban megjelent támadását. Egyebekben javasolja az Elnök és számvizsgálónak a felmentvény megadását. Szilágyi Vilmos. Személyes ügyben szólal fel, amennyiben Almássy beszédében őt is aposztrofálta. Kijelöli, hogy ha Almássy az ő helyén lett volna, nem beszélt volna úgy, ahogyan most beszélt és nem mondotta volna el ezt a kritikát. Ő mindent megtett a nyugdíjasok érdekében és Almássynak az a kívánsága, hogy olyan nyugdíjat biztosítsunk nyugdíjasainknak, amiből gond nélkül megélnek, nagyon szép kívánság egy theóriában, de Almássy elfeledte megmondani a módozatot, amivel ez elérhető legyen. Mathematikát nem lehet hangzatos beszédekkel intézni el. Ami a Szabó Dezső hírlapi cikkét illeti, erre nézve napirendre térést javasol, mert aki egy ily erkölcsi alapon álló társadalmi osztály felett olyan kritikát gyakorol, mint Szabó Dezső, azt csak szánni lehet. Beöthy László a színigazgatók szövetsége nevében ellenkező nézeten van, mint Szilágyi. A támadás oly rosszakaratú és ostoba, hogy ezen az alapon tán joga volna az Egyesületnek túltenni magát rajta, de nem tartja azt megengedhetőnek a színésztársadalom erkölcsi reputációja érdekében. Kéri a közgyűlést, hogy olyan határozatot hozzon, amelyhez csatlakozhatik majd a Budapesti Színigazgatók Szövetsége is. Sebestyén, Almássy, Vértesi és többek hozzászólása után a közgyűlés kimondja, hogy megbotránkozásának és tiltakozásának ad kifejezést Szabó Dezső cikke felett és határozatának megszövegezésére öttagú bizottságot küld ki, melynek tagjai: Beöthy László, Stella Gyula, Almássy Endre, Mariházi Miklós és Zboray Miklós dr. ügyész. A kiküldött bizottság a következő szöveget terjeszti a közgyűlés elé. Az Országos Színészegyesület közgyűlése a magyar színészek és színigazgatók egyetemének nevében visszautasítja Szabó Dezső író méltatlan támadását. Méltósága alatt levőnek tart minden vitát a vádak fölött.