Szinészek Lapja, 1927 (46. évfolyam, 1-11. szám)
1927-04-01 / 4. szám
■ ■ 1 ' w hatna a jövő nemzedékre! írtam én már erről, el is juttattam ahhoz a nagy úrhoz, aki akkor a színészet élén állt, de bizony nem volt eredménye kiáltó szavamnak. Sőt még a Petőfi centennárium se jelöli meg emléktáblával épp ezt a házat. Tudom, hogy a székely deákok akarták megcselekedni és tervükkel felkeresték Pekár Gyulát, de ez ridegen elutasította őket, mert nem rájuk tartozik a dolog . . . így fest hát a fa, melybe én utánam most Erődi uram vágja a fejszét. Vajha eredménnyel! Nehezen fog menni. Nálunk nemrég is csak annyiban nyilvánult meg a kegyelet, hogy a kerepesi temetőben nyugvók hamvait megfizetett helyükről exhumálták és szép katonás renddel egymás mellé sorakoztatták a sírokat, nem egyszer azzal sem törődve, hogy a szeretet vagy kegyelet emelte eredeti sírkövet tegyék rájuk, pld. elhányták azt a szikladarabot, melyet szekéren hozatott fel Szerdahelyi Kálmán sírjához gyászoló hitvese Nagybányáról s amely életében kedvenc pihenő helye volt a"kedves művésznek. Előbb még eltűnt róla az érc emléktábla, épugy, mint a mázsás bronzszalla£os pálmaág, — Szamovolszky műve — melyet a Nagymama 100-ik előadásán erősíttetett fel. Prielle Cornélia Csiky Gergely síremlékére . . . Az emléktáblákat a magyar színészet őskorával kellene kezdeni. A Petőfi szobor mögött állt a Rondella, oda kellene hát az első. Aztán a Várszínház kerülne sorra és még megállapítható lenne a várban, hol lakott Kántorné és Déryné, az úttörők két legfényesebb csillaga. Pest város telekkönyve vagy a belvárosi anyakönyv révén ráakadhatnánk az örök emlékezetű Kelemen László hajlékára. Aztán jöjjön a Hacker-szátra. Déryné lakásai memoiiájai révén mind megtalálhatók. Majd a hőskor jönne. Elsősorban a Salvator patika háza. A Rákóczi-út és Szentkirályi-utca sarkán lakott Schodelné Klein Rozália, a magyar Catalani. Hollósy Cornélia az Egyetemtéren, a mai Andrássy-palota helyén. Bulyovszkyné Szilágyi Lilla háza épségben áll a Veress Pálné utcán. De Caux Mimié, Szathmárynéé, Tamássy Józsefé Rákospalotán ; Lendvayné Hivatal Anikó a Kerepesi bazár épületében halt meg; Egressy ott, ahol pár évvel ezelőtt Sternberg muzsikás boltja volt; Hegedűsné Bodenburg Lina ott halt meg, ahol most a vas utcai iskola áll; Molnár György pár lépéssel tovább, a Pajor szanatórium helyén. Felekyék háza most is áll a Gyöngytyuk utcán, de az Üllői út 2-ben haltak el és innen temették Nádai Ferencet is. Ujházy Ede, Gyulai Pál, — akiknek szintén volt némi közük a magyar teátrumhoz — a Sándorutcában hunyták örök álomra szemeiket Szigeti József a Dohány-utcában. Ahol Blaháné meghalt, ott lakott évtizedeken át Hegyi Aranka. Krecsányi Ignác lakása megvan az Attila-úton. Ivánfi Jenő a József utcában, Csiky Gergely a Szentkirályi, Bercsényi Béla az Erzsébet-körúton, Beöthy Zsolt a New-York palotában, Bérczik Árpád a Reviczky-, Czakó Zsigmond a Kossuth Lajos utcában, Arany János az Akadémián. Mikszáth Kálmán (a most arrivé szintnyire!) a róla nevezett téren haltak meg. Halmi Ferenc, Gabányi Árpád, Vidor Pál, Vizváryék, Tóth József, Csepreghy Ferenc, Tóth Ede, Konti József, Kacsóh Pongrác, Erkel Ferenc és fiai, Csillag Teréz, Benza és lánya Ida, a Lendvayak, Komlóssy Ida, Szigligeti, Bajza, Toldy Ferenc, Bartók Lajos, Podmaniczky Frigyes családjai és még élő barátai tudják, hogy honnan kísérték hamvaikat útjukra. Nagy Imre, a kegyelet nélkül és kegyetlenül lerombolt régi Nemzeti Színház bérházában ölte meg magát. Még meglehetne állapítani, hol lakott Döbrentey Gábor, Réthy, Megyery, Szerdahelyi József, Szentpétery, Kultsár István uram otthonát tudom és azt a házat is, melyben Katona József a Bánk bánt írta, ez még ma is teljes épségében áll. Liszt Ferenc élete utolsó ___________SZÍNÉSZEK LAPJA Korda Sándor március 12-én tartotta 25 éves színészjubileumát Békéscsabán Kiss Árpád színtársulatánál a „Cigányprímás” címszerepében. Nagy, őszinte ünneplésben volt része a jubilánsnak. Az előadás megkezdése előtt a város kulturtanácsosa, dr. Kornisz Géza üdvözölte Korda Sándort a szinügyi bizottság nevében s átnyújtotta a város színeit viselő babérkoszorút s a város elismerő levelét. Utána az Országos Színészegyesület nevében Balla Kálmán, majd Kiss Árpád dr. Sallay Géza színészet felügyelő üdvözlő levelét olvasta föl. Sötét Balázs pár meleg szó kíséretében nyújtotta át a színtársulat ajándékát Kordának. Korda mondott ezután köszönetet. A zsúfolt ház sűrűn felnő,igzó tapsai ünnepelték egész estén át a jubiláns kiváló alakítását. ■í ---~ —— m Az igazgató tanács jelentése az 1927. évi 56-ik közgyűléshez. Tisztelt Közgyűlés! Szinte köztudatba ment át, hogy a vidéki színészet immár végóráját éli, napjai megvannak számlálva és csak az az injektió tartja benne a lelket, amit néha-néha innen-onnan kap. Van ebben sok igazság! A vidéki színészet valóban oly küzdelmet folytat a létért, ami már a heroizmussal határos. Igazgatók és tagok egyaránt érzik a vállaikra nehezedő terhek súlyát és hogy még végleg nem roskadtak össze, azt annak a halvány reménysugárnak köszönhetik, amely néha-néha meg-meg csillan szemük előtt mint délibáb, egy szép képet mutatva. Talán nem is helyesen fejeztük ki magunkat! Ez a reménysugár már nem a délibáb csalóka fénye, amely után vágyódva futunk és amikor azt hisszük, hogy elértük, eltűnik előttünk, egy újabb csalódást okozva. Nem! Ma már úgy érezzük, hogy a sötét éjszaka, amely évek óta ránk borult, kezd oszladozni és mintha látnák a hajnalhasadást, mintha már éreznék a felkelő nap életet adó melegét. Az előző évek jelentéseiben arról számoltunk be a t. Közgyűlésnek, mit tett a tanács a veszedelem elhárítására, sajnos, eredményt keveset tudtunk felmutatni. Ma már nem arról beszélünk, mivel próbálkoztunk, hanem bemutatjuk az eredményt, amit elértünk. Elértük lankadhatlan szorgalommal, fáradtságot nem ismerő buzgalommal, a minisztériumokban, hatóságoknál, sajtónál, városoknál és közéleti tekintélyeknél való szakadatlan kilincseléssel azt, hogy mindezek a tényezők kezdik észrevenni, hogy vagyunk, élünk. 3 , ------------ . — . MIIIIIJ ››IH.IIII-IIBIIIIIIJ›—MI ! =