Színház, 2000 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-01 / 5. szám
SZÍNHAZEPITESZET — MA három részre: a színház belső strktúrája az egyáltalán nem hagyományos építészeti külsőről is leolvasható. Az északi, azaz a város belseje felé eső oldalon továbbhaladva megszűnik az épület tagoltsága, a funkcionalitás igényének eleget téve az egyszerű, sima formák uralkodnak, itt van a művészbejáró. A megbízó városi önkormányzat pontosan meghatározta, hány nézőt kell befogadnia a nézőtérnek, és hogy a színház legyen alkalmas prózai, lírai és balettelőadásokra egyaránt. A nézőszám 940 fő a prózai előadásokon (a harmadik emeleti galéria nélkül), 1128 fő 100-120 tagú zenekart igénylő előadás, 1181 fő 60-80 tagú zenekar, illetve 1230 fő (ez a maximum) telt ház esetén. Furcsa módon ebben a modern színházépületben a nézőtér sokkal jobban hasonlít a régi színházak nézőtereihez, ami valószínűleg a többtagozatúsággal magyarázható. Alaprajza nem is patkó, inkább pontos kör, és az emeleteken páholyok is vannak. A 20 méter széles, 16,7 méterre szűkíthető, enyhén hajlított formájú színpadnyílás hagyományos megoldású. A színpadot a legmodernebb technikai berendezésekkel szerelték fel, alapterülete 340 négyzetméter, előszínpad nincs — a zenekari árok megszüntetésével a színpad ívesen kapcsolódik a nézőtérhez, hátrafelé viszont mélyíthető. A színház építészei, Lorenzo Giacomuzzi Moore építész és Giuliano Parmigiani mérnök, már bizonyították képességeiket: ők építették a városi stadiont, a palmanovai kórházat, de régi villák és középületek felújításával és restaurálásával is foglalkoznak. Konzulens cég: az angol Theatre Projects Consultants. Lyric Theatre - a patinás londoni színház mintájára így nevezik a sanghaji Grand Theatre termét, melyben főleg zenés és opera-előadásokat tartanak. A komplexum megépítésével nem kisebb célt tűztek maguk elé a város vezetői, mint egy olyan ismertségű és színvonalú létesítmény megvalósítását, amilyen a sydneyi Operaház, a New York-i Lincoln Center vagy a Bastille Opera Párizsban. A színház tervezését megelőző pályázatra 1994-ben több mint harminc céget hívtak meg az USA-ból, Franciaországból, Kanadából, Koreából, Németországból, Japánból, Hongkongból és Tajvanról. Ennek győzteseként a francia Jean-Marie Charpentier and Associates cég nyerte el a megbízást, referenciaként elsősorban a párizsi Bastille Opera tervezését tudva a hátuk mögött a nyolcvanas évekből. A sanghaji Grand Theatre impozáns acélüveg épülete a város szívében, a Népek terének északnyugati sarkán áll. A hatalmas, alul ívelt tető, amely a nagy üveghomlokzatú épületet koronázza, valamennyire a hagyományos kínai építészet pagodáira emlékeztet, de ugyanakkor a mai technikai kultúra nagyvonalú megnyilatkozása, „válasz” az ég lefelé görbülőnek érzékelt ívére, és ily módon kontraszt a Föld görbületével is. Néhány adat jól érzékelteti, hogy megvalósítása nem mindennapi mérnöki teljesítmény volt: a hatalmas tető tömege 6075 tonna, amely annyi, mint az Eiffel-torony acélszerkezetének tömege. Alaprajza 110 x 90 méter, és különlegessége, hogy a földön szerelték össze elemekből, majd huszonegy óra leforgása alatt emelték be a helyére. A SAJÁT PORTÁNKON SÖPRÖGETVE Hogyan helyezhető bele Magyarország, ez az aprócska sziget Kelet és Nyugat határán Nuovo Teatro - Udine Grand Theatre - Sanghaj SZÍNHÁZ XXXIII. évfolyam 5. szám • 2000. május