Színház, 2006 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
ÉVFORDULÓ: 1956 Színház Gáli József drámáját 1956. október 6-án mutatta be az akkor még csak pár hónapja létező József Attila Színház. A Szabadság-hegy robbantott, elsőként beszélt a koncepciós perekről. Az 1954-ben játszódó történetben egy munkáskádercsalád egyik fia, János börtönbe került. Bátyjai, Péter, a miniszter és András, a gyárigazgató azt hazudják anyjuknak, hogy a párttitkár János kiküldetésben van. Felesége, Zsuzsa anyósával együtt a miniszter Péter lakhelyéül szolgáló Szabadság-hegyi villában lakik, akinek ráadásul a szeretője, és ő is részt vesz a hazudozásban. A Mama azonban megtudja az igazságot a szintén koholt vádak alapján bebörtönzött, de kiengedett Pellegtől. Hamarosan gyászhír érkezik: Jánossal szívroham végzett. A Mama elhagyja a házat, Andráshoz költözik, aki a tragikus események hatására úgy dönt, új életet kezd. A karrierista Zsuzsa is szakít Péterrel: a miniszter ÁVH-s beosztottjával marad a Szabadság-hegyen. A korabeli kritikák szerint a realista eszközökkel színre vitt előadás szenvedélyesen mondta ki mindazt, amiről a néző hallgatott. „Tavaszodó irodalmunk egyik első fecskéje”, írta a Művelt Nép (B. Nagy László, 1956. október 21.); „társadalmunk sebeit nem hatásvadászat, hanem a gyógyítás miatt tárja fel", tette hozzá a Népszava (Kemény György, október 13.). Az Esti Budapest (október 15.) a Mamát játszó Gobbi Hildát méltatta, aki „ezúttal nem is szerepet játszik, maga az élet tör be vele a színpadi deszkák közé”. A színmű bátor hangütése kiváltotta az akkori politika nemtetszését, az előadást sietve betiltották, az írót egész életére ellehetetlenítették. Gáli hányatott sorsát summázza az anekdotába illő, ám megtörtént kis groteszk, mely szerint a közös lágerévek után külföldre szakadt társa akkor tudta meg, hogy Gáli túlélte a nácik táborát, amikor halálos ítéletéről értesült 1957-ben. Végül ezt is megúszta, amenynyire lehetett. Kiszabadult, fordított, írt is, de novellái csak halála után jelentek meg. Elhatalmasodó szívbaja nem engedte, hogy megérje a rendszerváltozást, amikor Paál István — ráadásul az eredeti évadtervet átalakítva — 1990-ben bemutatta a Szabadság-hegyet. A veszprémi előadás szikár és hűvös volt. Paál két felvonásra húzatta az eredeti hármat, és egykorú, vagyis rendszerváltozás kori környezetben játszatta. A Mamát „Spányik Éva zord, szigorú játéka” (Szántó Judit, Magyar Napló, 1990. február 8.) teremtette meg. Az előadás válasz volt Eörsi István felvetésére is, aki Gáli ismerőjeként és barátjaként, valamint az ősbemutató részeseként és kritikusaként a Szabadság-hegy első nyomtatott kiadásának előszavában, a SZÍNHÁZ 1989. novemberi számának drámamellékletében tette fel a kérdést: vajon „él még ez a Szabadság-hegy? Vagy legalább életre kelthető-e” harminchárom évvel az '56-os események után? Azóta eltelt másfél évtized, s a kérdés ismét aktuális. Úgy hírlik, Szegeden az eredeti darabból készül felolvasószínház. A József Attila Színház pedig sajtótájékoztatókon beharangozott nagyszabású akcióba fogott: napra pontosan az ősbemutató után ötven évvel színpadra állította a Szabadság-hegy átiratát, Darvasi László új színművét. A sztori lényege megmaradt, míg azonban Gáli szövege a témához illő komoly hangvételben íródott, addig Darvasi ironikus irányba vitte a drámát. Gáli a tér-idő egységének klasszikus (a szocialista realizmusban is érvényes) szabályai szerint szerkesztette darabját: három felvonása egyetlen téli estén, egyetlen helyszínen — a villa könyvtárszobájában - játszódik. Darvasi megbontja az idő zárt kompozícióját egy 1988-ban játszódó közjátékkal. Talán nem lényegtelen apróság, hogy Gáli farsang tájára időzítette a cselekményt, s a szereplők többször is párhuzamot vonnak a zord időjárás és a világban zajló események közt. Ezzel szemben Darvasi műve május elsején játszódik, a tragikus végkifejlet a vidám felvonulásokkal alkothatna kontrasztot. Két új bölcs-komikus clown szereplő is feltűnik: Károlyka, „visszamaradt történelmi félnótás a felső tízezerből” és Poldi bácsi, „kolozsvári filosz, jelenleg kertész a Szabadság-hegyi villában”. Alakjuk a háttérben a tragikus (magyar) életek körforgását sejtethetné: Trianon és a kommunista hatalomátvétel kárvallottjai mellé kapcsolódik „kisemmizőjük”, a kommunista János tragédiája, akit a sajátjának hitt rendszere pusztít el. De Darvasi mindezt nem bontja ki részleteiben, pedig a közjáték felmutatja a tovagyűrűző hazugságrendszert. Ez a rendszerváltozás előestéjén zajló epizód a Mama temetése napján játszódik. Összegyűlik a(z ismét) gyászoló csa- Sz. Deme László • • Ötven év múltán DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN) Timkó Eszter (Zsuzsa) és Mihályi Győző (Péter) www.szinhaz.net