Színház, 2008 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2008-03-01 / 3. szám

déseknél elsődleges szándékunk, hogy olyan színházi produkció­kat és programokat támogassunk, amelyek szakmai alapossággal és pontossággal, valamint alanyi módon képesek a körülöttünk lévő világot megfogalmazni, a jelen alapvető kérdéseit és problé­máit érzékeny és időszerű formában tudják felvetni. Folyamato­san keressük azokat az alkotókat, akik képesek csak rájuk jellem­ző színházi nyelvet létrehozni, akiknek a működése magas szak­mai és művészi színvonalon valósul meg, s akiknek a kreativitása képes társulatot alkotni, vagy arra érdemes, hogy társulat kelet­kezzen körülöttük. Állandó törekvésünk továbbá, hogy általunk olyan művészi erő kerüljön kivételes helyzetbe, amelynek közösség- és közönségfor­máló ereje is kimagasló. Támogatásainkat azoknak szánjuk, akik mindezeken a területeken hasznosan tudják felhasználni az álta­lunk nyújtott kereteket, figyelembe véve, hogy a klasszikus és a kortárs színházi értékek egymást nem kizáró, hanem egymást ki­egészítő alkotói attitűdök. Természetesen reménykedünk abban, hogy ezek az elvek olyan színházi erőket gyűjtenek össze, akiknek nemzeti színházi támo­gatása művészileg is példát tud adni, hosszú távon is formálva a magyar színjátszást. Ebben a munkában potenciális partnernek olyan művészeket tekintünk, mint - a teljesség igénye nélkül - Al­földi Róbert, Ascher Tamás, Balázs Zoltán, Bagossy László, Bodó Viktor, Csizmadia Tibor, Fodor Tamás, Frenák Pál, Goda Gábor, Gothár Péter, Horváth Csaba, Jeles András, Kiss Csaba, Kovalik Balázs, Mohácsi János, Mundruczó Kornél, Novák Eszter, Pintér Béla, Schilling Árpád, Simon Balázs, Szász János, Székely Gábor, Szőke Szabolcs, Telihay Péter, Vidnyánszky Attila, Zsámbéki Gá­bor, Zsótér Sándor, valamint a köréjük csoportosuló színészek, tervezők, dramaturgok, zenészek és más alkotótársak. Mindeze­ken túl számítunk a fiatal alkotókra, így például a Színház- és Filmművészeti Egyetemről kikerülő művészekre. Nem intézmé­nyeket keresünk, és nem is kizárólag drámairodalomban gondol­kodunk. Olyan alkotókat keresünk, akik tudják, hogy a színház egyaránt meríthet a verbális, vizuális, testi és zenei forrásokból. A Nemzeti Színház repertoárja és programjai ezeket az elveket folyamatosan érvényesítik. Nem befejezett állapotot tükröznek, ha­nem a változó társadalmi, kulturális és színházi közeg folyamata­it fogják állandóan láthatóvá tenni. Létezése közegével együtt­működve a Nemzeti Színház folyamatosan tükrözi majd a magyar társadalom és a magyar színház pillanatnyi állapotát. Az adott pro­jektek kiválasztása ugyanakkor nem ad hoc gesztusként működik, hanem gondos és alapos tervezés eredménye, amit egyrészt a Művészeti Tanáccsal való folyamatos együttműködés (lásd a VII.1. fejezetet), másrészt a tematikai felépítés, harmadrészt pedig a pro­jektszemlélet garantál. A kiválasztás tehát mindig folyamat, de nemcsak idő tekintetében, hanem szervezeti értelemben is. Ebből adódóan az intézmény döntései nem egyszemélyi döntésekként születnek, hanem konszenzusra való törekvés eredményeképpen, munkatársi kapcsolatban. Nemzeti Színház-elképzelésünk megvalósulása esetén nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a Nemzeti Színház új struktú­rájába a megfelelő szakembereket megtaláljuk. S bár a fenti el­veknek megfelelő, úgymond, „legjobb” művészeket szeretnénk megnyerni munkánknak, nem akarnnk elitközpontot létrehozni. Ha van olyan, amit elitnek hívhatunk, akkor azt ne egyetlen köz­pontba gyűjtsük, ne akarjuk kiszakítani természetes közegéből, hanem keressük meg, és segítsük ott hatni, ahol létrejön és jelen van. Azt szeretnénk, hogy ezek az alkotók lehetőségeket kapjanak, támogatásban részesüljön munkájuk, fókuszba kerüljenek, de el­sősorban ott, ahol egyébként is alkotnak. A rendelkezésre álló le­hetőségek decentralizálásával a kulturális esélyegyenlőség mellett a kulturális élet minőségének javításához is szeretnénk hozzájá­rulni, mégpedig országszerte. V. A NEMZETI SZÍNHÁZ FELÉPÍTÉSE A fentebb vázolt elveket a Nemzeti Színház két alapvetően ön­álló, de egymással szorosan összefüggő terület együttműködésé­ben valósítja meg. A Nemzeti Színház tevékenységei (VI. fejezet): Színházi, kulturális és közművelődési tevékenységek, melyek a Nem­zeti Színházat a magyar és a nemzetközi színházi élettel, a közönséggel, a fővárossal és a vidékkel, valamint a magyar társadalom különböző közösségeivel és csoportjaival kap­csolják össze. A Nemzeti Színház működtetése (VII. fejezet): Egyrészt a Nemzeti Színház menedzsmentje, amely a működést művészeti, adminisztratív, szakmai, pénzügyi, kommuni­kációs, jogi és technikai értelemben meghatározza és szer­vezi, másrészt pedig az infrastrukturális működés, amely az új struktúrájú intézmény működési területét adja. E területek világos megkülönböztetése alakítja ki az intézmény szervezeti és gazdasági felépítését, amelyben külön szervezeti és gazdasági egységeket képviselnek a tevékenységek, valamint a működés és a menedzsment. Ezáltal átláthatóvá és értékelhetővé válnak a különböző szintek működései mind a teljesítmény, mind a pénzügyi ráfordítás szempontjából. A Nemzeti Színház költségeinek megoszlása ennek megfelelő­en két alapvető részre oszlik: • A Nemzeti Színház tevékenységeinek (színházi, kulturális és közművelődési tevékenységek) a költségeire (produkciós alap) - a költségvetés kb. 50%-a. • A Nemzeti Színház működtetésének a költségeire - a költség­­vetés kb. 50%-a, amely szintén két részből áll: • A menedzsment, kommunikáció és működésük - a költségve­tés kb. 25%-a. • Az épület és a benne lévő színháztechnika működtetése, kar­bantartása és fejlesztése - a költségvetés kb. 25%-a. Ezek a fő területek további alosztályokra oszlanak mind költ­­ségvetésileg, mind szervezetileg, ami azt szolgálja, hogy a funkci­óknak a lehető legmegfelelőbb, de egyúttal a lehető legátláthatóbb struktúráját tudjuk létrehozni, amelyben mindig teljes informáci­óval rendelkezhetünk a munka minden részletéről. Mindezekből egyértelmű, hogy az intézmény szervezeti felépítését gyökeresen új szempontok szerint szeretnénk megvalósítani, ami elengedhe­tetlenné teszi, hogy pályázatunk sikere esetén lehetőség nyíljon az intézmény teljes újrastrukturálására. Rövid távon az intézmény újrastrukturálása a társulat meg­szüntetésével és a technikai/adminisztratív munkatársak számá­nak csökkentésével jár, amelynek szakmai, szociális és érzelmi ha­tásait teljes mértékben átérezzük. Tisztában vagyunk azzal, hogy a társulat megszüntetése feszültségeket eredményez, színházi kar­riereket hoz nehéz helyzetbe, de ezt a lépést az új működés beve­zetése teszi szükségessé, és nem értékítéleten alapul. Kifejezetten ezért alakítunk ki másfél éves átmeneti időszakot, ami alkalmat adhat arra, hogy a társulat tagjai szakmai továbblépésüket megva­lósítsák. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az átszer­vezés a lehető legkevesebb emberi, szakmai és szociális megráz­kódtatással járjon. Hosszú távon a Nemzeti Színház tevékenységei olyan lehetősé­geket teremtenek országszerte, amelyeken keresztül ezek a mun­katársak ismét bekapcsolódhatnak a Nemzeti Színház munkájá­ba. Nem beszélve arról, hogy a Nemzeti Színház tevékenységei or­szágszerte hozzájárulnak a jelenlegi munkahelyek fenntartásához, vagy akár bővüléséhez is vezethetnek. A Nemzeti Színház költségvetésének jelentős részét tehát a te­vékenységek tennék ki, melyek közül a színházi tevékenység a leg­hangsúlyosabb. Ehhez képest a menedzsmentre és az épületre ösz­­szesen fordítható erőforrások nagyságrendileg csak együttesen te­hetik ki ugyanezt az összeget. Csak ekkor beszélhetünk kiegyensúlyozott működésről. Ebből nyilvánvalóvá válhat, hogy a Nemzeti Színház kultúrpoli­tikai elvei és működési jellege elsősorban a gazdasági erőforrások egy jelentős részének felszabadítását és koncentrált művészeti be­fektetésének lehetőségét igyekszik megteremteni. Mindezt annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló eszközök jelentős részét visz­­sza tudjuk forgatni a színházi struktúrába. Az eszközök vissza­forgatása produkciós alapon, gondos tervezéssel történik. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, az infrastruktúra, a személyzet és a menedzsment költségeit mindig a lehető legoptimálisabb szin­ten kell tartanunk. www.szinhaz.net

Next