Színház, 2012 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2012-05-01 / 5. szám

SZÍNHÁZTÖRTÉNET David Belasco Madame Butterfly című egyfelvonásos da­rabját 1901. október 15-én mutatták be ugyanannak az - ekkor már világsztár - Pálmay Ilkának a vendégszerep­lésével, akit korábban már a Mikádóban is láthattak „japánként”.19 A cím bizonyára ismerős az operakedve­lőknek: ez a dráma volt Puccini elsődleges forrása a Pil­langókisasszony librettójához. Belasco forrása pedig John Luther Long azonos című novellája, melyre viszont nagy hatást gyakorolt Pierre Loti Madame Chrysantheme című regénye (melyből Messager azonos című operája készült). Az egyetlen képen, mely az előadásról fennmaradt, Pálmay egy körablak mellett ülve és azon kitekintve vár­ja szerelme visszatérését. Ruhája inkább köntösre, mint kimonóra emlékeztet, bár tagadhatatlanul van benne valami „japános” - ahogy az operettkorszak pri­madonnáinak ruháiban is. A körablak és a bambuszos falfestés jellemző eleme a Pillangókisasszony 1904-es Scala-premierje díszletének, melynek inspirációs forrá­sa viszont Belasco drámájának első, New York-i bemu­tatója. A milánói Archivio Storico Ricordi (Puccini mű­veinek kiadója, a Ricordi magánarchívuma) őrzi a New York-i előadásról készült felvételeket, melyek a La Lettura magazin 1904-es számában John Luther Long novelláját illusztráló fotók alapján azonosíthatók.29 Az enteriőr, melyet Ernest M. Gros, a Broadway közked­velt díszlettervezője készített Belasco művéhez, bár pil­­léres-gerendás szerkezetében, mozgatható falaival elég autentikus, részleteiben kevéssé hasonlít valódi japán belső térre.21 A japán és európai tárgyakkal zsúfolt tér és a képekkel borított falfelületek inkább olyanok, mint egy gyűjtő Japán által inspirált szobája a századfordulón.22 Sadayakko, aki nemcsak Pálmayt, de Belasco darabja New York-i premierjének főszereplőjét, Blanche Batest is korrepetálta „pillangókisasszonyságból”, 1902. febru­ár 22-én lépett először magyar színpadra az Urániában. A Vasárnapi Újság a következőképp jellemzi a színész­nő teljesítményét: „borzalmasság van a darabokban elég, s ezeknek előadásában fejezik ki a legnagyobb művé­szetet. Különösen Szada Yakko ragadja magával az em­bert, csodálatos, a gyötrelem minden változatát híven utánzó arczjátékával. [...] A japáni színészek játéka nem olyan természetű, hogy valami hatást lehetne tőle várni az európai művészet fejlődésére. A felfogás és az ízlés egész világa választja el ezt a kettőt egymástól.”23 A cikk mellett közölt fotóról nem tudhatjuk, hogy Budapesten készült-e, viszont - vándortársulatról lévén szó - felté­telezhetően sem a jelmezek, sem a díszletek nem vál­toztak jelentősen a turné során. A szereplők festett háttér előtt állnak a színpadon valódi japán viseletben, tárgyak egy napernyőn és (talán) egy kardtartó állványon kívül nincsenek. A háttérben perspektivikusan festett japán utcarészlet látható boltokkal, virágzó cseresznyefákkal, lámpásokkal, melyek számos fametszetről ismerősek lehettek az európaiaknak. Ma már tudjuk, mekkorát té­vedett a fenti sorok írója az európai művészet fejlődésé­re gyakorolt hatásukat illetően. Nem sokkal a budapes­ti fellépés után a társulat Olaszországba érkezett, s a művésznő közvetlen és közvetett hatást egyaránt gyako­rolt a világ talán legismertebb operájának, Puccini Pillangókisasszonyának megszületésére.24 Mint arra már korábban utaltunk, Puccini elsődleges inspirációs forrása Belasco darabjának londoni előadása volt, melyet 1900. június 21-én látott a Duke of York’s Theatre-ben, nem sokkal a Tosca londoni bemutatója előtt.25 Sadayakko közreműködött a darab New York-i be­tanításában, s valószínűsíthető, hogy az ezt kevesebb mint két hónap múlva követő londoni premieren is megjelen­tek a színészi játékban a tengerentúlon használt sémák.26 Tehát Puccini Evelyn Millard közvetítésével találkozott először Sadayakko munkájával. Puccini nem beszélt an­golul, s mivel a művet angol nyelven látta, s minthogy Sadayakkót személyesen még nem ismerte, Japán szín­padi megjelenése az ő szemében is a komédiát képvi­selte. A műfaji félreértést fokozhatta, hogy Belasco drá­máját rendszerint Jerome K. Jerome Miss Hobbs című négyfelvonásos komédiája után játszották, valamint hogy gyakran komikusnak tűnhetett, amikor a japán karakte­rek a nyugati viselkedésmódot próbálták imitálni.. Puccini számos komikus jelenetet, illetve Nyugat és Kelet kultú­ráját szembeállító helyzetet álmodott a darabba, mely utóbbi az európai néző számára ugyancsak a komikum forrását jelenthette. Véleményének későbbi megváltozta­tása egyrészt saját karakterének és zenei gyökereinek (főleg Verdi hatásának) köszönhető, másrészt időközben a darab fordítása tisztázta a nyelvi félreértéseket, har­madrészt pedig Puccini is látta Sadayakko előadását.28 Belasco Madame Butterfly című egyfelvonásosa (Herald Square Theatre, New York, 1900) 19 Vasárnapi Újság, (683) 1901. október 20.48/42. A darab New Yorkban, a Herald Square Theatre-ben, 1900. március 5-én debütált. http:// www.ibdb.com/production.php?id=5071 20 John Luther Long: Madame Butterfly. La Lettura, IV/2, 1904. febru­ár, 97-109., IV/3,1904. március, 193-204. 21 Bordman, Gerald Martin: American Theatre. A Chronicle of comedy and drama, 1869-1914. New York, Oxford University Press, 1994,458. 22 Greenwald, Helen M.: Picturing Cio-Cio-San: House, Screen, and Ceremony in Puccini’s “Madama Butterfly”. Cambridge Opera Journal, 12/3 (2000), 242-243. 23 Vasárnapi Újság, 1902. március 2. (49/9.) 140-141. 24 Kawakami Otojiro és neje 1902. április 21-i dátummal küld képeslapot Olaszországból Magyarországra. Lásd Tóth Gergely: Birodalmak asz­talánál. A monarchiabeli Magyarország és Japán kapcsolattörténete 1869-től 1913-ig, korabeli és új források alapján. Budapest, Ad Librum, 2010,175. Groos: i. m. 41. Londoni premier: 1900. április 25. Evelyn Millard főszereplésével. Groos, Arthur: Madama Butterfly between Comedy and Tragedy. In Groos-Bernardoni: i. m. 159-181. Puccini levelei a fordításról és Ladayakkóról in Komár Pál (szerk.): Puccini. Levelek és dokumentumok. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1964, 280-281., 303. Bár a zeneszerző látta Sadayakko milánói elő­adását, személyesen sosem beszéltek. 25 26 27 28 2012. május 43 www.szinhaz.net

Next