Színház, 2012 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2012-02-01 / 2. szám

SZÍNHÁZTÖRTÉNET­ ­ek vonatkozásában. Bár azt várnánk, hogy a Nemzeti Színház a nyelv által jelentkező nemzetmegtartó funk­cióját csak hagyományként vitte tovább, a helyzet in­kább az, hogy a századfordulóhoz közeledve a magya­rosítás, a magyarok által kezdeményezett asszimiláció egyik alapvető eszközeként jelent meg. A magyar nyel­vet az iskolákon, kulturális intézményeken és gyakorla­tokon keresztül terjesztették az első világháború idő­szakához közeledve mind erőszakosabb formában. Következésképp a nyelvben (is) jelentkező nemzetfenn­tartás és nemzetmegtartás elve alapvetően a Habsburgok, de még inkább a Magyarország területén élő nemzetiségek s a XIX. század második felében ön­állóságukat kivívott (Szerbia, Románia) vagy éppen ön­állóságukért harcot folytató (Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia) új nemzetállamok felé irá­nyult. Mindezzel párhuzamosan az itt élő nemzetisé­gek önállósodási törekvései is egyre erőteljesebben je­lentkeztek. A magyar szupremácia elvéhez igazodva a századfor­dulóra a Nemzeti Színház repertoárjának profiltisztítá­sával és magas művészeti elvárásaival elit kulturális in­tézménnyé vált, hogy a Kárpát-medencében a magyar­ság vezető szerepét megfelelő módon színpadra tudja állítani a jelenben, s az 1896-os millenniumi ünnepsé­gek alkalmával is dicsőített, ezeréves magyar múltba is vissza tudja vetíteni. A XIX. század mind Európában, mind Magyarországon a történettudomány, a művé­szettörténet, a régészet jóvoltából már sokat tudott a múltról, s „felülmúlhatatlan volt abban, ahogy azono­sulni tudott a történelmi múlttal, mely múltba szinte beleálmodta magát”.60 Pontosan azért, mert az egyre erősödő nemzeti ébredés és nacionalizmus korában a múlt szolgált legitimációként és a vágyott jövő meg­­szervezőjeként mind a magyarság, mind az itt és a kör­nyező országokban élő nemzetiségek számára. 60 GYÁN­ 2008,162. HIVATKOZÁSOK ANDOR 2008 - ANDOR Csaba: Az ember tragédiája ősbemutatója (Ref­lexiók). Palócföld, 2008/3. 44.5°­BOOTH 1999 - Michael R. BOOTH: A tizenkilencedik századi színház. In Képes színháztörténet. Szerk. John Russell BROWN. Budapest, Magyar Könyvklub, 1999. 299-340. CZÉKMÁNY 2008 - CZÉKMÁNY Anna: Életszínház - Molnár György látványosságai. In Alternatív színháztörténetek: alternatívok és alternatí­vák. Szerk. Imre Zoltán. Budapest, Balassi, 2008, 90-104. CSATÓ 1960 - CSATÓ Kálmán: A Nemzeti Színház és Paulay Ede. In uő.: Ilyennek láttam őket. Budapest, Magvető, 13-28. ENYEDI 1997 - ENYEDI Sándor: Az ember tragédiájának vidéki elő­adásai 1884-1918. Színháztudományi Szemle, 1997/32. 132-140. F. DÓZSA 1983 - F. DÓZSA Katalin: Az ember tragédiája színpadtervei 1883-1915 között. Színháztudományi Szemle, 1983/12. 95-146. F. DÓZSA 1997 - F. DÓZSA Katalin: A kulisszáktól a stilizált színpadig. Még egyszer a Tragédia 1883-1915 közötti díszletterveiről. Színház­tudományi Szemle, 1997/32. 33-48. F. DÓZSA 2011 - F. DÓZSA Katalin: A szcenikai művészet. In Magyar színháztörténet 1873-1920. Szerk. Gajdó Tamás. Budapest, Magyar Könyvklub - OSZMI, 2001, 373-386. FÖLDES 1983 - FÖLDES Anna: Jászai Mari és a magyar színház. Budapest, Magvető, 1983. FRIED 2005 - FRIED István: A Madách-kutatás hétköznapi ünnepei (Kerényi Ferenc Madách-köteteiről). Forrás, 2005/2. http://www.forras­­folyoirat.hu/ogo2/fired.pdf Letöltve: 2010. május 15. GARAJ 2005 - GARAI Lajos: Az ember tragédiája a cseh és a szlovák színpadon. Fórum, 2005/4.111—125. GERGELY 2005 - Magyarország története a 19. században. Szerk. GER­GELY András. Budapest, Osiris, 2005. GYÁNI 1995 - GYÁNI Gábor: Hétköznapi Budapest: nagyvárosi élet a szá­zadfordulón. Budapest, Fővárosi Önkormányzat, 1995. GYENES 1923 - GYENES László: Interjú a premier szereplőivel. Színhá­zi Élet, 1923/4.13-15. HUBER 2008 - HUBER Beáta: Játék határok nélkül. Az 1904-es János vitéz politikai szerepvállalása és műfaji határai. In Alternatív színház­­történetek: alternatívok és alternatívák. Szerk. Imre Zoltán. Budapest, Balassi, 2008.123-140. KAIZINGER 1997 - KAIZINGER Rita: Erkel Gyula kísérőzenéje a Tragédia ősbemutatóján. Színháztudományi Szemle, 1997/32. 42-45. KÉKESI KUN 2007 - KÉKESI KUN Árpád: A rendezés színháza. Budapest, Osiris, 2007. KELÉNYI 1983 - KELÉNYI István: Paulay Tragédia-szcenáriuma (vagy: hány sorból áll Az ember tragédiája?). Színháztudományi Szemle, 1983/12. 31-53-KERÉNYI 1983 - KERÉNYI Ferenc: Az ember tragédiájának vidéki elő­adásai (1884-1886). Színháztudományi Szemle, 1983/12. 55-69. KERÉNYI 2005 - Madách Imre: Az ember tragédiája. Szinoptikus kritikai kiadás, sajtó alá rendezte és a jegyzeteire írta: KERÉNYI Ferenc. Budapest, Argumentum, 2005. KERÉNYI 2008 - KERÉNYI Ferenc: Színpadi Madách-tanulságok (Az ember tragédiája ősbemutatójának 125. évfordulójára). Palócföld, 2008/3. 51-56. KOLLER 1984 - Ann Marie KOLLER: The Theater Duke. Georg II of Saxe- Meiningen and the German Stage. Stanford, California, Stanford University Press, 1984. KOLTA 1986 - KOLTA Magdolna: A Népszínház iratai. Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1986. MÁLYUSZNÉ 1956 - MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR Edit: Egy színészházas­pár élete: Szerdahelyi Kálmán és Prielle Kornélia. Budapest, Művelt Nép, 1956. MÁLYUSZNÉ 1963 - MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR Edit: Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. század második felében. Budapest, Színház­tudományi Intézet, 1963. MÁLYUSZNÉ 1964 - MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR Edit: Molnár György, a rendező. Budapest, Színháztudományi Intézet, 1964. MÁLYUSZNÉ 1983 - MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR Edit: Egy polgár, ma­gasba ívelő pályán (Paulay Ede, 1852-78 között).. Színháztudományi Szemle, 1983/12. 5-29. MÁTÉ 2009 - MÁTÉ Zsuzsanna: Hermeneutikai dilemmák Madách Az ember tragédiájának Paulay Ede rendezte ősbemutatóján. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 2009/1. 3-16. MOLNÁR GÁL 2001 - MOLNÁR GÁL Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. Budapest, Helikon, 2001. NÉMETH 1933 - NÉMETH Antal: Az ember tragédiája a színpadon. Budapest, Budapest Székesfőváros, 1933. PAULAY [1872] 1988 - PAULAY Ede: Paulay Ede Jelentése külföldi út­járól. In Paulay Ede írásaiból. Szerk. SZÉKELY György. Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1988,125-181. PAULAY [1883a] 1988 - PAULAY Ede: Az ember tragédiája színpadon. In Paulay Ede írásaiból. Szerk. SZÉKELY György. Budapest, OSZMI, 1988, 206-232. PAULAY [1883b] - MADÁCH Imre: Az ember tragédiája, színre alkal­mazta és öt szakaszra osztotta PAULAY Ede, Nemzeti Színház, 1883, OSZK Színháztöré­neti Tár, E. 162. [rendezői példány] PODMANICZKY 1888 - PODMANICZKY Frigyes: Naplótöredékek 1824-1887. Budapest, Grill Károly Könyvkereskedése, 1888. PRAZNOVSZKY 1998 - PRAZNOVSZKY Mihály: „A szellemdiadal ün­nepei”. A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Budapest, Új Mandátum, 1998. PUKÁNSZKYNÉ 1940 - PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán: A Nemzeti Szín­ház százéves története I-II. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1940. RABKIN 2004 - Gerald RABKIN: A félreolvasás játéka. Szöveg/Színház /Dekonstrukció. Theatron, 2004/2. 31-44. RÁKOSI 1907 - RÁKOSI Jenő: Emlékezések. II. kötet. Budapest, Franklin, 1907. SZÉKELY 1988­ - Paulay Ede írásaiból. Szerk. Székely György. Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1988. SZÉKELY 1988­ - SZÉKELY György: Paulay Ede életműve. In Paulay Ede írásaiból. Szerk. Székely György. Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1988. 525-582. SZÉKELY 1997 - SZÉKELY György: A Tragédia ősbemutatójának prob­lémái. Színháztudományi Szemle, 1997/32. 6-22. TÓTH 1926 - TÓTH Imre: Egy színházigazgató emlékei. Képes Krónika, 1926. augusztus 1.19-21. VASÁRNAPI ÚJSÁG 1883 - Vasárnapi Újság, 1883. szeptember 30. 609. 2012. február 4. www.szinhaz.net

Next