Színház és Mozi, 1952. július-deccember (5. évfolyam, 27-51. szám)

1952-07-04 / 27. szám

OLÁH GUSZTÁV TERVE AZ »AIDA« ÚJ SZABADTÉRI ELŐADÁSÁHOZ Balról Ptah Itten temploma, jobbról Amnerisz palotája. Középütt hátul a díszkapu, amely mögött a szfinxek tora és a végén egy hatalmat ob­eliszk. Ezen az­­dión éa a díszkapun fog beözönleni az egyiptomi nép, a papok, Radamnetz és a hadserege,­­a II. felvonás nagy fináléjában. VERDI „AIDÁ"-JA a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Verdi »Aida« című operájának július 18-án lesz az Új szabadtéri előadása a Margitszigeten. Ez az opera, amelyet az Operaházban, a Margitszigeti Szabadtéri Szín­padon és legutóbb a Városi Színházban játszottak, ezúttal egészen Új, a szabadtéri szín­pad lehetőségeit teljesen fel­használó rendezésben kerül szín­re. Fennjártunk a Kossuth-díjas Oláh Gusztáv műtermében és megnéztük az »Aida« makett­­díszleteit (kartonpapirosból ké­szített teljes díszletterv), amely­nek alapján számolunk be az­­ »Aida« most készülő szabadtéri előadásáról! Oláh Gusztáv teljesen újra ter­vezte az »Aida« díszleteit,­­a szabadtéri színpad számára. Megkomponálta Théba városának teljes architektúráját és mint­hogy a szabadtéri színpad mére­tei alkalmasak erre, úgyszólván­ egész Théba városát felépítette a szabadtéri színpadon. Az utolsó Aida-rendezés a Városi Színház­ban kénytelen volt alkalmaz­kodni az ottani színpad méretei­hez, amelyek és éppen az­­Aidáé-val kapcsolatban nagy le­mondásokra kényszerítették a rendezőt. Tudvalévő, hogy a Vá­rosi Színház színpadnyítása 13 méter széles, a színpad mély­sége pedig jelentéktelen. Ezzel szemben a Margitszigeti Szabad­téri Színpad nyílása 50 méter, tehát négyszerese a Városi Szín­házénak, mélysége korlátlan, magassága pedig úgyszólván végtelen. Ilyen grandiózus térszínpadra tervezte meg Oláh Gusztáv Théba városát. A szín jobbfelén, az előtérben emelkedik Amnerisz palotája, a bal előtérben pedig Ptah isten temploma, amelyhez több lépcső­ visz fel. Hátrább, illetve ezek mögött hatalmas ár­kádsor húzódik, amely átöleli az egész színpadot. Ennek közepén két oszlop között, tágas nyílás van. A nyílás mögött hatalmas díszkapu, amögött messzire hú­zódó sora a szfinxeknek és ezt a végtelenbe nyúló sort egy óriási obeliszk zárja le. A díszkaput és mindazt, ami mögötte látszik, kis faldarabká­val takarják el, amely faldarab a két oszlop között van. így játszódik le, Amnerisz megvilá­gított szobájában, s az első fel­vonás első képe, amelynek vé­gén a fáraó és kísérete, a kö­zönség szeme előtt, levonul a palotából és­ átmegy a templom­ba. Aida még itt, a két épület közötti téren, énekli el imáját. A második képben csak Ptah templom­a kap megvilágítást. A templom belsejében gyülekeznek a papok, akik az imént vonul­tak be, a lépcsőkön pedig fel­vonulnak a táncosnők és Rada­­mesz. Ezzel végződik az első felvonás. A második felvonás kezdetén minden­ sötét, csak Amnerisz szobája világos. Közben a ta­karó közfalat kiemelték és az oszlopok elé­­egy-egy obeliszket állítottak be. Amikor végetér ez a kép és Amnerisz távozik szo­bájából, levonul a lépcsőkön strucctoll-legyezés rabnői kísére­tében, már szólnak a győzelmi harsonák, smár látható a hatal­mas díszkapu, mögötte a szfinxek sora és Végükön az obeliszk. Jön a nép, jönnek a papok, a fáraók és Jön Rada­­­mesz a hadseregével. Ennek a színpadi képnek a megoldása a Városi Színházban, a színpad méretei miatt, rendkívüli nehéz­ségekbe ütközött. Itt azonban többszáz ember fér el és vonul fel a szabadtéri színpadon. Ez a gigászi tömeg bevonul a dísz­kapu alatt és a kép olyan gran­diózus lesz, mint a valóságban lehetett, Théba városában. (Magyar Fotó : Valentin fetv.) .

Next