Szinház és Mozi, 1955. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-07 / 1. szám
Minden tisztelet Kelemen Lászlónak, az első pest-budai színtársulat igazgatójának, de annyit mégis megtehetett volna, hogy válaszra méltatja Csokonai Vitéz Mihály debreceni poéta öt levelét, amelyek mindegyikében feleletet sürget az általa felajánlott tizenhat komédiára. Kelemen László nem válaszolt neki, s ezzel bizony rossz példát szolgáltatott minden későbbi korok magyar színigazgatóinak, akik tisztelendő hagyományként őrizték és tartották meg azt a rossz szokást, hogy a benyújtott drámákra nem felelnek. Pedig ez a hagyomány se nem tiszteletreméltó, se nem haladó.bból az 1793-ban írt öt levélből értesülünk róla, hogy Csokonai milyen gazdag anyaggal kívánta szolgálni az életrekelő magyar színházi kultúrát. A tizenhat darab közül sok teljesen elveszett. A megmaradt tíz közül a három eredeti komédia csak később íródott meg — mert Kelemenék némasága sem vette el kedvét — kettő pedig csak töredék. Pedig, ha akkor, a pest-budai színtársulat több figyelmet szentel Csokonainak, amagyar vígjáték atyjáénak, talán ma nem Kisfaludy Károlytkellene tisztelnünk, hanem őt, akiről minden okkal el lehet mondani, hogy a nagy magyar költőkközött ő volt az, akit a saját kora a legkevésbé pártolt és becsült meg.armincegy esztendős volt, mikor beteg tüdeje sírba vitte és sokkötetes költői termésének szinte külön ráadása ez a színdarab-sorozat. Mind arról beszél, hogy az utókor köztudatában is milyen méltánytalan, mikor kósza és kóbor poétának, holmi csavargó, bohém figurának könyvelik el, holott ez az egész hatalmas életmű bizonyítja, hogy komoly, gazdagon munkás írói élet záródott le ilyen fiatalon. Ennyit dolgozott annak ellenére, hogy sokszor hajszolt vándoréletet élt. Eredeti darabjai közülAz özvegy Kamyóné ’s az két szeleburdiak címűről a Nemzeti Színház mostani előadásai is bizonyítják, hogy időtállóan ma is jó szórakozást ad a közönségnek. Az a gúnyolódó és tréfáló kedv, amely ebből a komédiából ismerős számunkra, végigvonul a többin is. "A méla Tempefői, vagy az Is bolond, aki poétává lesz Magyarországon, a »Gerson du Malheureux- és aPofók, vagy Cultura- mind ugyanabban a hangnemben szólalnak meg. Gyakorta naiv meseszövésük jó alkalom, hogy írójuk elmondja bátor gondolatait a magyar közviszonyaikról. Így valamiképpen a költő egyben megindítója lesz a magyar színpadi szatírának. Tele csúfolódó kritikával és harcos kedvvel mindegyik a magyar kultúra, a magyar nyelv és az egész akkori magyar élet idegent majmoló, korlátoltan elmaradt voltát veszi tollhegyre. Mondanivalói számára határozott rajzú, tipikus figurákat tud teremteni, akik közül nem egy tovább él Kisfaludy — sőt sok későbbi vígjátékíró írásaiban. Ha ezek a színjátékok javarészt mesterségbeli eszközökben és nyelvileg messze is esnek a mától, mondanivalójuk határozottságával, amely nem■ kíméli az előkelősködő nemes urat, a gazdag polgárt és az olcsó tudálékosságot, talán az akkori darabokna komolyabb értéket is adnak. többi darabja fordítás vagy átdolgozás- Különösen nagy tisztelője volt Metastasiónak, a XVIII. század népszerű olasz színdarab- és operaszöveg költőjének, akinek nemkevesebb mint négy darabját fordította le. Átültetései között számunkra a legérdekesebb, hogy Csokonai első operafordítóink közé tartozott és ő formálta át először magyar nyelvre Mozart »Varázsfuvolájának prózai és zenei szövegét teljes egészében. ősz, amikor a nagy költő halálának 150 éves fordulójáról ünnepi megemlékezés történik, életművéből nem szabad elfelejteni a magyar színpadi íráskezdő idejére eső útépítő szerepét. Bálint Lajos 18