Szinház és Mozi, 1955. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1955-04-08 / 14. szám

SZÍNÉSZ HÁZASPÁR ss Ki ne ismerné olvasóink közül Sinkovits Imre érde­kes arcélét, a »Teljes gőz­zel«, »A város alatt«, az "­Életjel«, a "Hintónjáró szerelem« című filmjeink­ből? Ha valaki nem ismer­né, könnyen pótolhatja mu­lasztását, az ősszel bemuta­tásra kerülő «­Különös is­­mertetőjel«-lel, melyben egy taxisofőr, vagy a »Gábor diák«-kal, melyben Suki Balázs figuráját fogja ala­kítani. Sokan nem ismerik en­nek a tehetséges, sokoldalú, kitűnő művésznek a másik arcát, melyet a magánélet, a család, a gyerek von be napsugárral. Otthonában Gombos Ka­balám, azaz Sinkovits Imréné fogad, aki Heltai Jenő »Szépek szépe« című da­rabjában arat napról napra megérdemelt sikert. Otthonában az első szem­­pillantásra annyi gyerek­játék ötlik szemünkbe, amennyire egy-egy játék­üzlet is büszke lehetne. — Ezek a játékok nem öncélúak — mondja derű­sen, amikor bevezet a gye­rekszoba ajtaján. — Ez a két lurkó tartozik hozzájuk. A hároméves Andriska és az egyéves Marianne ál előttünk. — Annyi örömölt, annyi boldogságot okoz ez a két gyerek — mondja —, hogy akinek nincs, nem is tudja, mennyivel szegényebb . . . A két gyerek közül a na­gyobbik már szaladni is tud, a másik még totyog. Régen a színésznők szerződésében kikötötték, hogy csak akkor mehet férjhez, ha az igaz­gató beleegyezik. Gyerme­kük is csak akkor lehet, ha az igeizgató jóváhagyja ... És ma? Nézze meg ezt a két ragyogó gyereket... Hát nem sokkal érdeme­sebb most színésznőnek lenni? Szüts István 10 E­ 1Y Együtt az egész család: Sinkovits Imre, a papa, Gombos Katalin, a mama, Marianne és Andriska, a gyerekek. Mesefilmet vetítenek Andriska nagy buzgalommal épít, Marianne hintázik, de a baba is érdekli

Next