Színház És Társaság, 1926 (10. évfolyam, 1-20. szám)
1926-02-28 / 2. szám
Színház és Társaság s^MjáiPSMllánja. (Sy©iFggy©§^©miU mik!l駩in (Gyergyószentmiklós, február 25.) A brassói szinikerület igazgatója, Gáspár Jenő társulatával Csíkszereda után Gyergyószentmiklóson játszik, ahol a közönség meleg érdeklődéssel fogadta. A társulat a Laurentzi-féle színházteremben tartja előadásait, melyekről komoly elismeréssel kell megemlékeznünk. Már a bemutatkozás sikeres és szerencsés volt, az Eissler Fannyt adták első előadásul, mikor a főszerepekben bemutatkoztak I. Halmos Mici, Gálffy Annus, Felhő Ervin, Hevessy Miklós és Örvössy Géza, az erdélyi magyar színészetben mind jól ismert nevek. Az Altonában ismerte meg a gyergyószentmiklósi közönség Lázár Hildát, a társulat kitűnő drámai hősnőjét és Gál Pirit, aki egyike nemcsak a legszebb, hanem a legtehetségesebb fiatal színésznőknek. A színház műsora igen élénk és nívós. A „Gyergyói Újsó“ a Postás Katica előadása alkalmával igen melegen írt Gálffy Annusról, Szabó Gyuláról, akinek szép baritonja „aranyat ér“, Csóka Józsefről, Gál Piriről és Felhő Ervinről, a társulat legkedveltebb tagjáról, aki valóban kitűnő táncoskomikus. Az operettelőadások sikerében sok része van Schreiber karmesternek is. Mindenki, aki a társulathoz tartozik, a legnagyobb igyekezettel azon van, hogy emlékezetes maradjon a sziniszezon a gyergyószentmiklósi közönség előtt. Lengyel Irén házassága. Lengyel Irén, a kolozsvári Magyar Színház kitűnő művésznője házasságot kötött Fardenblum Sándorral. A művésznőt házassága alkalmából tisztelői nagyszámban keresték fel szerencsekívánataikkal. Shaw a taps ellen. Sokat vitatkoztak már afölött, hogy szabad-e színházban tapsolni és előadás közben a közönség adhat-e tetszésnyilvánításának olyanképpen kifejezést, hogy félbeszakítja az előadást nyiltszini tapsviharral.]Vannak, akik azt mondják, hogy mindenki úgy és akkornyilvánítja nyilvánítja tetszését, ahogy akarja, vannak viszont, akik határozott ellenségei a tapsnak. Úgy látszik, ezek közé tartozik Bernard Shaw is, a világhírű angol író is, aki a tapsról a következőket mondja: — Akkor jó a színház, ha a színpad is, elmélyedve él s a közönség is beleéli magát egy hangulatba, egy élménybe, amelyet a színészek játékától és a színpadtól kap. Ebből sem a színpadnak, sem a nézőtérnek nem szabad kizökkenie. Már pedig, ha tapsolnak, akkor a színészt is megakasztják játékában és a közönség is felszabadul a színpad hatása alól. Miért van szükség erre ? Miért van szükséghát tapsra ?! ELLENZÉK Erdélynek és Bánátnak múltjára nézve LEGRÉGIBB tartalmában LEGFRISSEBB magyar napilapja .... Kiadóhivatal: Cluj-Kolozsvár Strada Iuliu Manili 1 67 oldal