Szinház, 1946 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1946-05-29 / 20. szám

ortor Az utánpótlást figyelő körútunkon ezúttal a Gertliz Viktor igazgatása alatt működő filmiskolát kerestük fel, ahol a színészetet Egry István és Somló István tanítják. Végig­néztük az egyik órát (Egry István volt a soros) és a legjobb tapasztalatokkal jöttünk el! Komoly, elmélyült tanulás folyik itt, kollektív munka, egyszerre hat-nyolc növendék vesz részt a többnyire népes jelenetek kidolgozásában. A tanítás a leg­apróbb n­üanszokra kiterjed, pl. Zilahy „Házasságszédelgű” című egyfelvonásosában határozott típusokat személyesí­tenek meg a növendékek: a bíró szenvtelen, unott arccal vezeti a tárgyalást, min­t aki már sokszáz ilyen ügyet folytatott le, a merev­ féllábú, sántító írnok titkos imádója minden belépő csinos hölgynek, a vidéki fiskális hatalmas feneket kerít a legjelentéktelenebb bejelentésének is stb. stb. A terem kis színpadán kibontakozik a játék, vizsgaelőadásnak beillő kész produkciók peregnek le, mindössze annyi különbséggel, hogy időnként felcsattan Egry István vaskemény hangja és egyet egyet smirgliz még a kifényesedő jelenetrészen.» Először Mellére „A kényeskedők"-jének jelenetét mu­tatja be a jóarcú, élénkszemű Izsák László és két ifjú hölgy : a barna, tejesbőrű Schilling Sári és a napszítta-szőkés Kiinger Hana. Az előadás feltűnően jó, mindhárom növendék jól „hozza" Moliére tömény játékosságát. Csupán egyszer van nagy baj Izsák Lászlóval, akinek szövegében az „alattom­­ban” szó fordul elő. „Kit t-vel mondjuk az alattombant!" — süvölt Egry hangja. A fiatalember nyelve megm­akacsosodik és következetesen egy t-t mond. Egry felpattan, odarohan és öklét rázva állítja meg a jelenetet. Izsák úr megembereli magát és legalább három t-t préselve bele az ominózus szóba, így mondja : „alantomban". Hű, micsoda regulázás követ­kezik erre, vérfagyasztóak a pillanatok ! Azután elsimul az affér, mehetünk tovább. Zilahy „Házasságszédelgő”-je következik, tizenegyen szerepelnek a vidám, jóízű egyfelvonásosban. A férfiszereplők egytől-egyig pompásak, remek karakterfigurák. Bicskey István, Szű­ts Iván, Süle Géza, Csom­a Sándor és különösen Gálcsiky János sikerrel léphetne fel akármelyik színpadon. De a hölgyszereplőknek sem kell a szomszédba menni egy kis játékkkészségért. Láng Mária a nádudvarhelyi postáskisasz­­szonyt idéző igénytelenebb külseje ellenére is percenként hívja fel magára a figyelmet. Báró Neuenstein Éva (sáfrány­szőke töltöttgalamb) pergőnyelvű, jó komika, ugyancsak komikai vénát véltünk megállapítani Csajkovszki Henriette kisasszonyban is, akinek olyan arca van, mint a hófehér cipőtészta frissensült lángosának. Árvay Ágne­s a süket nőt formálja, Halmai Imre „hangotyabban”-modorában, de pompásan. A villogó fogsorú, házfedeles szemöldökű Broschier Erzsi maximum tizennyolc éves lehet és hitető hűséggel játssza a gürnyedthátú, sipítóhangú, hetvenéves anyókát. A jelenet legkevésbbé sikerült szereplője a Josephine Baker-barnaságú Sólyom Ida. Most Shaw: „Szent Johannájának egyik parázsló jelenetében Barlay Vali kisasszonnyal ismerkedünk meg, az iskola legtehetségesebb növendékével. Az őzalakú, nefelejcs­­szemű, érdekes arcú fiatal hölgyet, amíg higanyszerűen izegve­­mozogva a székén az előbbi jelenetet figyelte, előzetesen holmi operett-szubretti szerepkörre skatulyáztuk el s most ámulva nézzük a johannai szerepben, hogyan forrósodik át s a meg­szállottság stigmái hogyan ütköznek ki rajta. Fogadjunk, jövőre szerződést kap ez a lány ! A szépen beszélő Szitányi Gaby (okos, barnaszemű arc) és a fakóbb Nagyváradi Ágnes (álmodozó kék szemek) a „Szent szörnyetegek” egyik jelenetét adják elő, majd Varga József és Darab Evelyn „Az ember tragédiájáéból jelenete­z­­nek. Varga József: kicsit darabos fiatalember, de zengő orgánummal, robosztus ádámi kiállással. Darab kisasszony : finom, kecses kis porcellán-nipp. A csókjelenetnél nagy rumli tör ki a növendékek között, pláne amikor Escher mester meg is örökíti a jelenetet, de Egry Pista szentori hangon simítja helyre a felbirizgált kedélyeket. Még a villogószemű, halk sóhajtásokba fulladó Kern Irént („Solness építőmester”) és a fulmináns színekkel tar­­kálló Nagy Katót látjuk. Az iskolát lelkes hangulatban hagyjuk el.. . I Ü Cte­j-1

Next