Szinház, 1946 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1946-07-10 / 26. szám
VÉGRE ISMÉT MEGINDULT A FILMGYÁRTÁS! Hhuni(a}iUn...r @ MAFIRT-műteremben A Hunniában több mint féléve, a MAFIRT Könyves Kálmán úti műtermében pedig több mint city esztendeje leállt a munka. Minden erőfeszítés, jó szándék és akarat meddőnek bizonyult, nem költözött új élet a kihalt filmgyárakba. Sokan már a magyar filmgyártás haláláról beszéltek, de hála a „fanatikusoknak“, a munka ezen a héten mégiscsak megkezdődött és a Könyves Kálmán úti stúdióban az élet. A Mesél a film című filmet forgatják. A filmszakszervezet új vezetősége indította el a filmgyártást. A kezdet szerény, de remény van arra, hogy a folytatás sem marad el. Pánczél Lajos, az ismert újságíró és filmíró készítette az eredeti szüzsét. Ebben az első magyar mozigépész visszaemlékezései során rég elfelejtett sztárjaival és hírességeivel megelevenedik a film őskora. — A film ötlete — mondotta Pánczél Lajos, amikor felkerestük az élettől és a munkakedvtől pezsgő műteremben — a bukaresti filmnapokon született meg, amikor tervemet Kovács Istvánnak, a MAFIRT vezérigazgatójának elmondottam. Örömmel kapott rajta és most íme az ő produkciójában gyártjuk. A nemcsak tanulságosnak, hanem igen mulatságosnak ígérkező filmet maga az író rendezi. Pánczél Lajos, a filmíró mögött szép múlt áll már, hiszen három témáját külföldön is filmre vitték, nem kisebb szereplőkkel, mint Liane Haide-del, Merle Oberonnal, Chepolier-val, és Gustav Fre- Zierc-hel, azonkívül az elmúlt esztendőkben készült hét magyar film meséje is tőle származik. — Mint rendező azonban eddig nem szerepeltem még —- folytatja Pánczél Lajos. — A rendezés problémái régóta foglalkoztattak és izgattak, most itt az alkalom, hogy elképzeléseimet megvalósítsam. Az író és a rendező a jelen esetben a legnagyobb harmóniában van. Nem tehetünk egymásnak kölcsönösen szemrehányást, ha a filmben valami nem tetszik. Ín*»mSit*ti» a fiat* loknak a világ leg«l*e moziplakátját (Verebe*, Gózon, Raffael Márta) Ilmen, (Raffael rta. Verebe* K*. y,'" .©**«* Gyula.) 6 exer(l Wal« iUI fei Raffael Mii lb paprikáik rumint űrburgonyiluS,!tf . (Rud«i feli H bwt ’ _ ma Az ert mo*l*ép*i* . . "* Rudolf Valentino, a huszas évek nagy szívtaposója A*ta NM»n,• legelső filmaztái Egyszerre két fiatal tehetséggel is próbálkozik, Raffael Mártával és Verebes Károllyal, akik Házon Gyula mellett játsszák a keretes történet főszerepeit. Mindketten határozott ígéretek és, úgy látszik, ez a film remek ugródeszka tesz számukra éppen úgy, mint Komlós Andrásnak is, aki eredeti figurát formál szerepéből. A fiatalok először vannak Jesey Rudolf felvevőgépe előtt, de a rendező és Gázon Gyula jóindulatú és szerető „alájátszása“ lehetővé teszi számukra, hogy az első filmszereplés idegfeszültségét könnyűszerrel legyőzzék. Két különböző korszak olvad össze a filmben. A feltörő sztárok mellett felvonulnak a régi nagyságok, mint Asta Nielsen, Gunnner Tobies, Pola Negri, Rassermann, Fatty, Lon Chaney, Chaplin, Douglas Fairbanks, Pali, Rudolf Valentino, Liane Haid, Psilatther, Mary Pickford és még többen mások, akik két-három évtizeddel ezelőtt megdobogtatták a mozilátogatók szívét, első hírességei voltak a világhódító útjára induló film hőskorszakának. Beiktatják a filmbe Skladanovszky-nak Bismarck-ról, a vaskancellárról 1895-ben készített fölvételét. Megelevenedik a mozi vásznán a repülés történetének egykor páratlan szenzációja, amikor 1909-ben Blériot átrepülte a La Manche csatornát. Az első mozigép, az első moziplakát, amellyel a párizsiaknak a Lumiére-testvérek az első mozielőadást hirdették, a burleankfilm klasszikus őse, a „Lelocsolt locsoló“ és ezeken kívül még sok, sok színes emlék pereg le majd a szemünk előtt. Kísérő zeneként a régi mozizenekarok kedvenc melódiái hangzanak föl Gyöngy Pál átdolgozásában, aki a film zenéjét komponálta. A felvételvezető Keresztes György irányításával készülő film forgatását rövidesen befejezik és a Budapesten nemsokára megtartandó Kelet -Európai Filmkongresszus alkalmával mutatják be a közönségnek. Szakosíts Árpád miniszterelnökhelyettes is megjelent a stúdióban a felvételeknél. Pánczél Lajos üdvözölte az előkelő látogatót és felhívta figyelmét a magyar filmgyártás súlyos helyzetére, kérve, hogy a kormányhatóság a magyar filmet sújtó 52% adó eltörlését adja meg. Szakasits Árpád a maga részéről megígérte a legmesszebbmenő támogatását, hogy a magyar Filmgyártást újra életképessé tegyék. Sturgburdt Aladár 11