Szinház, 1946 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1946-07-17 / 27. szám
„HARMADIK SZÍNÉSZGENERÁCIÓ VAGYOK44 - MONDJA AZ ISMÉT „FELFEDEZETT44 ORBÁN VIOLA „Grazia“ — magaa szó is kivignyfi, kedves, dallamos. Jelentése sok mindent idéz: Biller Irént, Lehár Ferenc operettjében, vagy mitológiabéli hölgyeket lengő fátyolszövetben; jelent köszönetet, bájt, kecses formákat — ésaik éppen azt a szörnyű, borzalmas, repedtsarkú t,rézsit nem, akit Orbán Viola állított a Művész Színház színpadára Pirandello Az ember, azt állat és az erény című darabjában. Grazia etapi sem a három cím közül, ő csak és csupán a báj és a „kecs" ellentéte, a szerző trükkje és a közönség nevetőizmainak próbaköve. Orbán Violát sokszor fölfedezték már a vidéken is, a fővárosban is. János vitéz boszorkányában a szegedi szabadtéri játékok idején, a Földindulás kerítőnőjében a Belvárosi Színházban... — Talán ha egyszer főszerepben léphetnék a közönség elé — vallja be fáradt mosollyal, — talán vége lenne ennek a bizonytalanságnak, így mindig elölről kell kezdenem, viaskodnom a karakterszerepek parányi epizódalakításaival. Néhány sor az újságban: „Orbán Violát, ezt a kitűnő színésznőt többet kellene foglalkoztatni“ — és elölről kezdődik minden. — Mégsem, tudnám abbahagyni... Harmadik színészgeneráció vagyok: nagyapám erdélyi igazgató volt, nagyanyámmal ekhós szekéren járták az országot. Apám karnagynak szerződött Krecsányihoz, anyám is a színpadról ment férjhez. Jómagam végigjátszottam egész Magyarországot, a vidéken, a fővárosban, a taglane-társulattal; mindig és mindenütt játszottam. Drámát és komédiát, operettet ,és vígjátékot, Ibsent, Strindberget, Wedekindet, Szigligetit is, Varázskeringőt is. — És most.. . — Most biztos szerződésre vágyom csak. Egyedül tartom el két kamasz gimnazista fiamat. Vidéki ruhatáramat eladtam, lakásomat is elcseréltem. Nem győzöm tovább. ■. . (b. m.) CLi&cfít &izAwSl Albert Erzsit nem kell bemutatnunk a „Színház” olvasóinak. Kitűnő énekesnő, nevét külföldön is jól ismerik. A Carmenben, a Trubadúrban, az Álarcosbálban és számos klasszikus operettben szerepel.Azelőtt a Városi Színház tagja volt, innen került ki Amerikára, ahol énekének és játékának egyformán nagy sikere volt.Bársonyos alt hangját és szeretetreméltó egyéniségét világszerte megcsodálták. A felszabadulás óta igen sokszor hallottuk. A Cigánybáróban Ciprát énekelte, a hadifoglyok állatkerti hangversenyén magyar műdalakat énekelt. Június 27-én a rádióban magyar estet adott Polgár Tibor kíséretében. A Magyar-Szovjet Műűvelődési Társaság Július 12-i hangversenyén Grecsanyinov csodálatosan szép Bölcsődalát énekelte és bájos kirgiz népdalokat adott elő. Több szabadtéri előadása is lesz a Székesfővárosi Zenekarral. Koltay Gyula: „Arem a azcnagi/oxiga a panto. . . “ . ..Soistalió semmiért“ Ferenc barátjának a szerepében estéről-estére igen nagy sikerrel szerepelt Koltay Gyula. Már a „Hetvenkedő katona“ kamaraszínházbeli előadásain is feltűnt. Tíz esztendeje tagja a Nemzeti Színháznak. Kisebb-nagyobb szerepeiben mindig sikert aratott. A színház kiskapujában beszélgetünk vele, azt mondja : — Szerelmese vagyok a Nemzeti Színháznak. Tizennyolc éve vagyok színész. Pályám nagyobbik felét a Nemzeti Színházban töltöttem, előzőleg vidéki színtársulatoknál játszottam. Fodor Oszkár pécsi társulatától hozott föl Horváth Árpád Budapestre. Először a Bethlen-téri Színházban játszottam. A színház csakhamar bezárta kapuit. Elmentem a Nemzeti Színházba meghallgatásra. Németh Antal, a színház akkori igazgatója azonnal le is szerződtetett. Első szereplésem a „Peleskey nótárius “ban volt. Azóta állandóan játszom, főleg karakterszerepeket. Gerhardt Hauptmann „Iphigenia Aulisban“ c. drámájában kaptam először nagyobb szerepet. Azután a megszokott kis szerepek jöttek, amíg a „Kaméliás hölgy“ előadásain Bajor Gizi ismét fölfedezett. A legjobb kritikákat a „Vén gazember“-ben kaptam, ahol mindössze két szavas szerepem volt. Ekkor tanultam meg, hogy nem a szerep nagysága a fontos, a tehetség akkor is feltűnik, ha nem helyezik reflektorfénybe. Major Tamás megígérte, hogy hamarosan nagyobb szerephez juttat. Vicéken a „Peer Gynt“-öt, a ,,Mona Vanná“-t, a „Bűn és bűnhődés“-t és a „Jedermann“ főszerepét játszottam. Remélem, az új szezonban már Pesten is nagyobb szerepben mutatkozhatok be. S. E. _l \ *&&&& V \ „ 16-A \ f\ . V I fi \ VMv oeo' C.öyé V PERFUMED oéos'-u. 9. A nagybőgő művésze, Tibay Zoltán Szobrász számára kitűnő modell ez a Krisztus-fejű muzsikus : róla mintázhatná a Művész jelképes portréját. Ő a gordon, más szóval a nagybőgő művésze. Az Operaház szólamvezetője és zenei főiskolánk tanára. — Tízgyerekes tanítócsaládból származom — kezdi elbeszélését, — hatéves koromban titokzatos gyermekbetegségen estem át és az orvosok figyelmeztették szüleimet, hogy ha egyáltalán felgyógyulok, arra a pályára szánjanak, amelyre magam is hajlandóságot mutatok. Amint felépültem, mindjárt hegedűt kértem , muzsikálni akartam. — Hogy lett éppen nagybőgős ? — Szegény voltam. És a gordon-szak ingyenes volt. Küldetésnek érzem, hogy a gordon-kultúrát terjesszem. Hangszerem mesterei között olyan neveket találok, mint Bottessini, aki egyébként először vezényelte az „Aidá“-t, a Szuezicsatorna megnyitó ünnepségén. A világhírű bostoni filharmonikus zenekar ugyancsak világhírű karmestere, az orosz Kusseviczkij versenyművet írt nagybőgőre. — A nagybőgő irodalmát nem ismerjük. — Mozart gyönyörű kompozíciója, a „Per questa bello mano", gordonszóló, basszus énekhanggal és zenekarral. Jemnitz Sándor gordon-szólószonátája egyedülálló a világirodalomban . Kodály és Visky megígérték, hogy versenyművet szereznek gordonra. Én magam is komponálok : kizárólag gordon-műveket ! Egyébként : novellákat és lírai verseket ír. Filmpályázaton is szerepelt már. Szerény, finom, halkszavú. Alázatos lélek, mint minden igazi művész. Csak a sarlatánok felfuvalkodottak ! Ő pedig minden idegével, Vércseppjével — művész ... Gál Zsuzsanna