Szinház, 1946 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1946-09-01 / 34. szám

Másfél év után a pártok rájöttek, hogy a mozi kellő szakértelmű vezetés nél­kül nem is olyan jó üzlet. Most, hogy a vidéki mozi­engedélyeket is a pártok­nak adták ki, igyekez­nek sokat bérbeadni. A havi bér 2­ 5 ház be­­bevetele, ami úja­bb súlyos terheket jelent az esetleges magyar filmgyártóra. Az engedély bérlőjének ugyan­is a legtöbb esetben a he­lyiséget is bérelnie kell, azonkívül sokszor külön a berendezést is, ehhez járul, minden jegy után az 53 százalékos kincstári része­sedés, a rezsiköltség, a film­­kölcsönző jutalékai — és most kérdezzük, egy forint bevételből hány tized fil­lér jut a film készítőjének! Reklamációnk van a Mafirttal szemben. Ez a cég hozza ugyanis forga­lomba az orosz filmeket. Ezekből láttunk sok jót, sok közepest, sőt gyengét is, de hol vannak az igazi nagy orosz filmek! Vagy hat évve­l ezelőtt szigorúan zárt körben filmesek, új­ságírók és hatósági sze­mélyek előtt levetítették nálunk a Nagy Péter­t, ezt a csodálatos alkotást, ame­lyet London­ban, New­ Yorkban, Párizsban is nagy sikerrel játszották heteken, sőt hónapokon ke­resztül. Kérdezzük a Ma­­firttól, nálunk végre mi­kor mutatják már be. A Hunnia munkásai ro­hammunkát vállaltak. A napokban fejezték be a Gyermekbarátok „Úttörő“ zuglói házának újjáépíté­sét, ahol a romokból ba­rátságos gyermekotthont va­rázsoltak. Halász Péter és Halász Rudolf Házasság hármas­ban című komédiája, ame­lyet a Művész Színház ját­szik nagy sikerrel, rövide­sen filmre kerül. A darab filmjogát már megvették, hamarosan elkészül a for­gatókönyv és a Bakos—Ró­­naszéky-produkció a ter­vek szerint októberre meg is kezdi a film forgatását. Villámkritika | Boldog ifjúság.­­ A film az ukrajnai kolhozok éle­tét mutatja be még a né­met megszállás előtt. A szovjet ifjúság lelkes szel­lemét, a földhöz és a ha­zájához való ragaszkodását ismerjük meg ebben a vi­dámsággal fűszerezett jó­­tempójú filmben. B. A. NAGY IBOLYA HALÁLA Csütörtökön temették a 83 éves Nagy Ibolyát, a Nemzeti Színház híres komikáját. Koporsójánál a Nemzeti Színház nevében Péchy Blanka mondott búcsúztatót. Ebből idéz­zük a következő sorokat: „Örökös tagja voltál a nem­zet színházának és örök­értékű alakja maradsz a nemzet színháztörténeté­nek. Ahhoz a nagy gárdához tartoztál, amely a kezdő és elmaradt magyar színját­szásnak európai hírt és rangot szerzett. Annak a ragyogó együttesnek voltál érdemes művésze, melyet Paulay Ede nevelt. Éppen hatvan esztendeje annak, hogy a nagy igazgató a Népszínháztól a Nemzeti­hez szerződtetett. A magyar közönség négy évtizeden keresztül gyönyörködött szép csengésü­l hangodban, kristálytiszta beszédedben, melyet a legszigorúbb kri­tikus, Jászai Mari is meg­csodált. Humorod és erős jellemzőkészséged könnyűszerrel átsegített a naiva szerepkörből a ka­rakterszínésznő, a komika időálló működési területére. Se szeri, se száma a szere­peknek, melyeket akár ki­csik, akár nagyok voltak, a legteljesebb átéléssel alakí­tottál. Szeretted a pályádat és szeretted pályatársaidat. Mi is szerettünk. Még tavaly is, a főpróbákon megillető­­dötten néztünk a bal egyes­­ felé, ahol esztendők fél nyugdíjas, öreg pályatársnőiddel, akik bi­zony sorjában magadra­­hagytak ott. Egyike voltál az utolsóknak, aki Paulay Ede nagy társulatá­ból közöttünk maradt. Amikor Ujházy, Szacsvay, Jászai, Gyenes, Gabányi és a többiek gyors egymás­utánban elhaltak, egyik öreg színészünk az égre nézve felsóhajtott: Paulay erősen szervezkedik oda­­fönn. Paulay együttese oda­­fönn hovatovább teljes lesz. Mi, akik elárvultan és sze­gényen idelenn maradtunk, halálunkig őrizni fogjuk a gazdag emlékeket, melye­ket örökségül hagytatok ránk. Isten veled drága pályatársnőnk. Pihenj bé­kével, Nagy Ibolya !­ r­a KIZÁRÓLAG ÁRUSÍTVA @jkEsztelitz ! PARFÜMÉRIÁBAN, IV., VÁCI­ UTCA 16 Csütörtökön a Scalában és a Corvinban „Mesél a film“ A némafilmek nagy sztárjai, gyermekkorunk feledésbe ment emlékei elevenednek meg csütör­tökön a Scal­a és a Cor­vin fi­lmszí­nh­ázak­bban, ahol Mesél a film címen bemutatásra kerül a leg­frissebb m­agyar film. Pánczél Lajos írta és rendezte a keretes tör­ténetet — az első ma­gyar mozigépész vissza­emlékezését a film hős­korára — és ez a keret ad módot arra, hogy megjelenjenek előttünk Polydor, Max Linder, Guillaor Tobnaes, Rudolf Valentino, Erna More­na, Asta Nielsen, Mary Pickford, Pola Negri, Conrad Veidt, Mia May, az „első“ Chaplin, Li­lian Gish, az egykori nagy szívtaposó Psilan­­der Valdemár, Greta Garbo, a „debütáns“, Henny Porten, Patty Lia és még sokan má­sok. Magában a film me­séjében két új magyar fiatal sztár jelölt: Rafael Márta és Verebes Károly mutatkozik be és az összekötő kapcsot a múlt és a jelen között Gózon Gyula képviseli, aki már a film hősko­rában is szerepelt. A különleges film, ame­lyet a Mafirt mutat be, méltán megérdemli a fokozottabb érdeklődést. Rafael Márta és Verebes Károly Gózon Gyula az első filmvetítő géppel (Mafirt felv.)

Next