Színházi Élet, 1913. április 5–12. (2. évfolyam, 14. szám)
1913-04-05 / 14. szám
18 oldal M M ÉLET math Zseni, Gömöri Vilma, Csáder Irén, Miklósi Margit, László Tivadar, Mikó László, csupa jó név és csupa fővárosi méretű gázsi, mert valahogy azt ne higyje valaki, hogy mindezek a vidéki talentumok beérik szerényebb gázsival. Nem. A vidéki direktor rettentő rezsivel dolgozik és ugyan neki kell fognia, ha szezonját nyereséggel akarja zárni. Az előbb a szegedi szinház művészszemélyzetéből kikaptunk néhány nevet és most ugy érezzük, hogy igazságtalanságot követünk el, ha csak igy szimplán elfutunk fölöttük. Itt van például a két szubrett : Antal Erzsi és Déri Rózsi, akik dédelgetett primadonnái lehetnének akármelyik budapesti operett-színháznak is. Hangra, színészi készségre, temperamentumra egyformán elsők a maguk bránsában és egyiknek sincs oka a másik sikereit elirígyelni, hisz bőven kijut a sikerből, tapsból, virágból mindkettejüknek. Virányi talentumának frisseségében nemsokára a budapesti közönség is gyönyörködni fog. Heltait jól ismerik itt Pesten is. Csak tavaly tapsoltak neki a Cornevillei harangok előadásán a Népoperában, ahol Gáspár apó szerepét olyan megrázó drámai erővel és annyi verizmussal játszotta meg, hogy a harmadik felvonás balladája után ötször is a lámpák elé szólították. Solymosi nevét hamarosan ismerni fogja a budapesti közönség, Csiky Lászlót viszont nem kell már bemutatnunk. Egyike a legnagyobb drámai színészeknek, aki Az ember tragédiájával annak idején bejárta az egész országot és mindenütt dicsőséget szerzett nevének. Ferenczy Frigyes rendezői talentuma ezer ötletben nyilatkozik meg. Teljesen eredeti és pompás érzékű ember, aki mint művész is fölöttébb hasznos tagja a társulatnak. És vannak még sokan, akiket itt a helyszűke miatt nem lehet felsorolni. Gyöngyössy Teréz, Mikó László és egy egész sereg talentumos színész. És a szegedi színház nagyobb dicsőségére éppen most fogják bemutatni Byron „Manfréd"ját, amely hazánkban még sehol sem került színre. A szegedi színház művészi törekvéseire igazán jellemző ez a rendkívüli költségekkel járó vállalkozás, amely még Nemzeti költségvetésében is jelentős tételt reprezentálna. Manfréd szinlapja a következőképpen fest : Manfréd drámai költemény 4 szakaszban. Irta : Low Byron. Angolból fordította : Ábrányi Emil. Zenéjét irta Schumann. Először színre kerül a szegedi színházban április 10-én Ferenczi rendezésében következő szereposztásban : B. Baróti József László Tivadar Manfréd Zergevár A szent Móric kolostor apátja Az Alpok tündére A Nemezis 1 ) 2 ) Végzet 3 ) A föld szelleme A jég szelleme A tűz szelleme A víz szelleme Rossz szellem Astante Ariman Hermann Manuel Pogány Béla Harmath Zseni Gömösi Vilma Csáder Irén Szűcs Irén Miklósi Margit Ladiszlai I. Kállai Margit Torma Zsiga Körmendi Ilona Ungvári József Gyöngyösi Teréz Ács Mihály Pásztói Virág Kati A Manfréd bemutatása eléggé jellemzi Almássy direktor áldozatkészségét, de hogy a közönségnek fogalma legyen, mennyit végez és áldoz évenkint egy vidéki színház, összeállítunk egy kis statisztikát. Az idei évben 24 új darabot mutatott be idáig és pedig az összes nagysikerű budapesti újdonságokat, de tervbe van véve még az idei évre a Lakájok, a Mumus, az