Színházi Élet, 1913. április 5–12. (2. évfolyam, 14. szám)
1913-04-05 / 14. szám
MUL ÉLET 19. oldal Isteni szikra, az Aranyeső és a Szökik a nagysága bemutatója is. Repríz gyanánt tizenhat régi darabot vettek elő és többek között adott a szinház egy klasszikus ciklust is a Faust, A király házasodik, a Rómeó és Julia, továbbá a Tell Vilmos című darabokból. A legnagyobb sikert aratott darabok : hva, amely tizennégyszer, a Cigányprímás, amely 12-szer, a Faun amely Almássy direktorral a címszerep 9-szer, a Limonádé ezredes, amely 12-szer, az Asszonyfaló, amely 8-szor és a Farkas, amely 13-szor ment, míg az Ártatlan Zsuzsi és a Leányvásár 25—25 előadást értek íme, nagy vonásokban itt áll előttünk a szegedi színház egy évi munkája. És ugyebár, mostantól kezdve, elfogult pesti olvasó, te is elismered, hogy ez nem Mucsa, sőt csupa fővárosi méret áldozatkészségben és teljesítményben egyaránt. Ezt azért is szükségesnek tartottuk hangsúlyozni, mert ha majd egyszer beülsz a szegedi színházba és látsz egy pompásan gördülő, mesterien beállított csupa művészettel megjátszott előadást, a csudálkozástól ne essék le az állad, hanem velünk együtt lelkesülten tapsolj az alföldi főváros kitűnő színészeinek. It^Szegeden a bohémélet sokkal nagyobb, mint más városban. Igaz, hogy még néhány éve ujjal mutattak a színésznépre, de amióta Nyárai az ő melegségével kávéházi szabadelőadásaival nyította, hogy csak a bohémélet bebizoszép, mindenki irigy szemmel nézi színészeinket. Nyárai mindennap megjelent délutánonkint a Tiszában a télen-nyáron felgyűrt gallérú télikabátjában és legtöbbször Juhász Gyula, az országos nevű poéta társaságában kávézott. Juhász egyszer elmondja Nyárainak, hogy egy helybeli hetilap „Nyárai-számot" fog kiadni s hogy ő is szerepelni fog a lap hasábjain, egy róla írt színházi szonettel. Nyárai meghatottan nézett maga elé, azután a megilletődés kedves hangján, bájos szeretetreméltósággal így szólt : — Hogy fog ennek örülni a feleségem. De hát Nyárai elment Szegedről, vele egy csomó humor és kedély. Most már csak hírmondók útján közlekedik Tóni a szegediekkel. Az egyik hírmondó Almássy Endre a szegediek kedvelt direktora. No de megesett azért Almássyval is az, ami a férjekkel olyan ritkán esik meg, hogy egyszer véletlenül nem ő utazott Pestre, hanem a felesége. Egy ilyen alkalommal nagy busán üldögélt a Kassban. Faggatták hogy miért olyan szomorru. A direktor monoton hangon, szünetek nélkül a következő feleletet adta : — A feleségem Pesten van hál' istennek holnap hazajön, — azután hozzáfűzte: — rátok bizom, hogy a vesszőt a hálisten elé, vagy utána tegyétek. A szegedi bohémség jelenleg, úgyszólván kizárólagosan Müller Matyi, a szinház kiváló karmesterének vezénylete alatt él. Előadások után a Kis-Kassban összegyűlnek a bohémek s megkezdődik a sillerspriccer melletti bohémélet. Vidéki bohémek, ha Szegeden keresztülutaznak, mindig ott találják a Kis-Kassban Matyit, a feleségével és még néhány szegedi bohémet. Király Ernő is megjelent egy este a Szegedi viccek. Ï