Színházi Élet, 1913. április 5–12. (2. évfolyam, 14. szám)

1913-04-05 / 14. szám

MUL­ ÉLET 19. oldal Isteni szikra, az Aranyeső és a Szökik a nagysága bemutatója is. Repríz gyanánt tizenhat régi dara­bot vettek elő és többek között adott a szinház egy klasszikus cik­lust is a Faust, A király házasodik, a Rómeó és Julia, továbbá a Tell Vilmos című­ darabokból. A legna­gyobb sikert aratott darabok : hva, amely tizennégyszer, a Cigányprí­más, amely 12-szer, a Faun amely Almássy direktorral a címszerep­ 9-szer, a Limonádé ezredes, amely 12-szer, az Asszonyfaló, amely 8-szor és a Farkas, amely 13-szor ment, míg az Ártatlan Zsuzsi és a Leányvásár 25—25 előadást értek íme, nagy vonásokban itt áll előt­tünk a szegedi színház egy évi munkája. És ugyebár, mostantól kezdve, elfogult pesti olvasó, te is elismered, hogy ez nem Mucsa, sőt csupa fővárosi méret áldozatkész­ségben és teljesítményben egyaránt. Ezt azért is szükségesnek tartot­tuk hangsúlyozni, mert ha majd egyszer beülsz a szegedi színházba és látsz egy pompásan gördülő, mesterien beállított csupa művé­szettel megjátszott előadást, a csu­dálkozástól ne essék le az állad, hanem velünk együtt lelkesülten tapsolj az alföldi főváros kitűnő színészeinek. It^Szegeden a bohémélet sokkal­­ nagyobb, mint más városban. Igaz, hogy még néhány éve uj­jal mutattak a színésznépre, de amióta Nyárai az ő melegségé­vel kávéházi szabadelőadásaival nyította, hogy csak a bohémélet bebizo­szép, mindenki irigy szemmel nézi színészeinket. Nyárai mindennap megjelent délutánon­kint a Tiszában a télen-nyáron felgyűrt gallérú télikabátjában és legtöbbször Ju­hász Gyula, az országos nevű poéta tár­saságában kávézott. Juhász egyszer el­mondja Nyárainak, hogy egy helybeli heti­lap „Nyárai-számot" fog kiadni s hogy ő is szerepelni fog a lap hasábjain, egy róla írt színházi szonettel. Nyárai meghatottan nézett maga elé, azután a megilletődés kedves hangján, bájos szeretetreméltóság­gal így szólt : — Hogy fog ennek örülni a­­ feleségem. De hát Nyárai elment Szegedről, vele egy csomó humor és kedély. Most már csak hírmondók útján közlekedik Tóni a szegediekkel. Az egyik hírmondó Almássy Endre a szegediek kedvelt direktora. No de megesett azért Almássyval is az, ami a férjekkel olyan ritkán esik meg, hogy egyszer véletlenül nem ő utazott Pestre, hanem a felesége. Egy ilyen alkalommal nagy busán üldögélt a Kassban. Faggatták hogy miért olyan szomorru. A direktor mo­noton hangon, szünetek nélkül a követ­kező feleletet adta : — A feleségem Pesten van hál' isten­nek holnap hazajön, — azután hozzáfűzte: — rátok bizom, hogy a vesszőt a hálisten elé, vagy utána tegyétek. A szegedi bohémség jelenleg, úgyszól­ván kizárólagosan Müller Matyi, a szinház kiváló karmesterének vezénylete alatt él. Előadások után a Kis-Kassban összegyűl­nek a bohémek s megkezdődik a siller­spriccer melletti bohémélet. Vidéki bohé­mek, ha Szegeden keresztülutaznak, min­dig ott találják a Kis-Kassban Matyit, a feleségével és még néhány szegedi bohé­met. Király Ernő is megjelent egy este a Szegedi viccek. Ï

Next