Színházi Élet, 1913. június 7–14. (2. évfolyam, 23. szám)

1913-06-07 / 23. szám

7. oldal SZINHÁZI ÉLET Az uj Nemzeti Színház. A­z uj Nemzeti Színház fölépíté­sének kérdése nem kérdés többé. Az arra hivatottak döntöt­tek végre és mindeneknek megelé­gedésére két, külföldön is sok sikert aratott építőművészünk, a híres Tőry és Pogányszövetség kapta meg az első díjat és vele a meg­bízást is. Le kell itt szögeznünk mindjárt az elején, hogy a művész­társadalom osztatlan helyesléssel fogadta a zsűri ítéletét és még azok sem emeltek ellene szót, aki­ket ez az ítélet elütött egy gran­diózus épület megalkotásától és a vele járó dicsőségtől. Fiatal építőművészetünknek két büszkesége Tőry és Pogány nem most részesülnek először ilyen nagy­arányú kitüntetésben. A turini vi­lágkiállítás magyar palotája is az ő zsenialitásuknak fényes ered­ménye, de idehaza is számos gyö­nyörű magán és középület dicséri alkotó erejük sokoldalú megnyilat­kozását. Nemes művészetüknek azoban most olyan elismerését kap­ták, amelynél szebbet és nagyobbat egyetlen építőművészünk sem ál­modhatott volna. Tőry és Pogány új Nemzeti Szín­háza számol mindazokkal a körül­ményekkel, amelyek egy ideális színház megépítésénél tekintetbe jöhetnek. Számol mindenek fölött azzal, hogy a Nemzeti Színház múltjánál, tradícióinál és jelenénél fogva az ország legelőkelőbb szín­háza, amelynek nemcsak a színé­szei előkelők, hanem a közönsége is az, amely nem kasszasikerért küzd, hanem a kultúráért és az igaz, tiszta, haszonleséstől mentes művészetért. Egy ilyen intézmény hajléka külső képében is csak az lehet, ami belül­e nagyarányú, de egyszerű, lendületes, de mégis ko­moly. E ház a klasszikus színmű­vészet csarnoka, tehát külső sor- POGÁNY MÓRICZ TÖRY EMIL az új Nemzeti Színház tervezői.

Next