Színházi Élet, 1913. június 7–14. (2. évfolyam, 23. szám)
1913-06-07 / 23. szám
2. oldal akik e szabad ideje alatt elébe kerülnek. Már közeledik a nyaralás ideje, a szinházaknál már alig van uj terv, néhol még egy-egy lendület ereje látszik, egyebekben azonban egy gondolat lett úrrá az igazgatói irodákban csak ugy, mint az öltözőkben : hová menjünk nyaralni ? A tarka nép, amely annyi gyönyörű estét szerzett Budapest közönségének, újra készülődik. A menetjegy-iroda prospektusaival a kezükben és kitörni vágyó ujjongással beszélik terveiket, elmesélik a tavalyi kalandokat, érdeklődnek, tanácsokat osztogatnak. Ma nincs nagyobb gond és nincs érdekesebb téma : hova mégy a nyárra? Vájjon a svájci hegyekbe, vagy Erdély csodaszép rengetegei közé, talán a misztikus Skóciába, netalán a szomszédba, a Balaton mellé, a napfényes Olaszországba, divatos tengeri fürdőbe, a Tátrába, vagy messzi, egy csöndes kis falucskába, ahol nincs más, csak végtelen csönd, pihenés, tücsök csiripelése ... Egy a másik ötletét dicséri, találkákat terveznek, nyári szórakozásokról gondolkoznak és közben szorgalmasan látogatják a szabót, ahol lázasan készülnek a nyári ruhák. Mert ezt az egyet mégsem engedi el magának a színész. Ha szezon időben Pesten dirigálták a divatot, most szerte az országban, sőt szerte a nagyvilágon bizonyítani kívánják, hogy korlátlan vezetői az asszony és a férfidivatnak, az ízlésnek. Csak menjenek hát és mulassanak jól. Éljék át egészségben a nyarat, hozzák haza a sok kedves kaland emlékét. Mi pedig, akik esetleg itthon maradunk, az önzésnek azzal a bizonyos nemesebb fajtájával kiáltsunk utánuk : — A viszontlátásra ! * E heti számunkban az Opera és a Nemzeti Színház tagjainak nyaralási terveiről számolunk be. A két állami színház zárja be legelébb kapuit, itt a legaktuálisabb a nyaralás kérdése. Munkatársunk sorra bekopogtatott a művésznőkhöz és művészekhez és felderítő szolgálatairól a következőkben számol be : Gróf Bánffy Miklósnak, az Opera és a Nemzeti Színház kormánybiztosának nyári tervei érdeklik bizonyára leginkább a közönséget. Nos, a nemes gróf egy sikerekben és elismerésben gazdag esztendő után sem tud pihenni, hanem a nyarat arra használja föl, hogy színházakat tanulmányozzon. Hasznos megfigyelésekkel akarja még tökéletesebbé tenni Tory és Pogány építészek pályadíjnyertes Nemzeti Színházát és e célból beutazza Párist, Londont, Berlint, Kölnöt, Drezdát, közben persze meglátogatja Münchent is, ahol pár napot a Festspiele-nek szentel. Augusztus 20-án azonban már idehaza lesz, hogy előkészítse az Opera jövő szezonját. Tóth Imre, aki már beutazta a külföldi színházakat, ezzel elérte azt, hogy egész nyáron pihenhet. Leányfalura megy családjával együtt és leszokik a gondolkozásról, tekintve, hogy januárig kész a műsora. Hevesi Sándor, az Opera örökké agilis főrendezője fogja magát és itthon marad. Itthon marad pe-