Színházi Élet, 1913. november 9–16. (2. évfolyam, 37. szám)

1913-11-09 / 37. szám

26. oldal HAGY/­P Schilliu/Z A préda. Színmű 3 felvonásban. Irta: Schnitzler Arthur. Fordította : Dr. Salgó Ernő. Csortos Karinszky Sebestyén Rohnstadt Törzs Rönning Tarnai Qrenlinger Papp Wolher Z. Molnár Vogel Vágó Schneider Réthy Finke Kertész Balduin Kardes Enderle Verő Márta Riedel Haraszthy Mici Fischer Pepi Huszár Pikoló Rónai Lici Schutz Kata Szinház után a NEW-York kávé­házba megyünk. NCP-AÜPEK­/­ Katonadolog. Operett 3 felv. Írták : Mérei Adolf és dr. Béldi Izor. Zenéjét szerzette : Zerkovitz Béla. A zenekart Szenkár Jenő vezényli. Szereplők : Fucsuru, kormányzó Nakinak, a leánya Man-Sing, kínai ifjú Máriássy László Bodor Pista Zabola Péter Mu-Ci) , , ,, Pu-Ci ) kutyamosók Pimpimpáró Ping-Pong, igazg.­nő Rózsaméz Lótuszkehely Hajnalcsók Napsugár Harangvirág Harmatcsöpp Igazgyöngy Csillagszem Liliomszáll A táncosnő I. felv. Az új kínai köztársaság a hadsereg és a nép kiművelésére Euró­pából szerződtet katonatiszteket és ta­nítókat, így került Csulongba Máriássy, volt honvédhuszár-őrnagy és Bodor Pista, a kadét, Zabola Péter néptanító társasá­gában. A tisztek, akik azért hagyták el Európát, mert elmulatták minden pénzü­ket és szinte elmerültek az adósságban, két hónap alatt kioktattak egy századra való legénységet s emellett akadt alkal­muk a szerelmeskedésre is. De míg Má­riássy beéri futó kalandokkal, Bodor ko­molyan beleszeretett a csulongi manda­rinnak, Fucsufunak a leányába, Naki­nakba, aki viszonozza érzelmeit. Sok reménye azonban nincsen a szerelme­seknek, mert Fucsufu, aki különben is, konzervatív kínai létére, esküdt ellensége az európaiaknak, a leányát az ottani aranyifjúság vezérének, Man-Singnek szánta." Ez a legényke egyébként is ve­szedelmes ellenfél, mert kinyomozta, hogy Bodornak volt otthon Pesten egy kis szinésznőcske menyasszonya, Pim­pimpáré kisasszony. Értesiti a nőt, hogy a vőlegénye más leányt akar feleségül venni és százezer koronával odacsalja, hogy megakadályozza a házasságot. Ez sikerül is. Pimpimpáré éppen akkor top­pan be, mikor Bodor nagy ünnepségek közt feleségül veszi Nakinakot, aki büsz­keségében és szerelmében sértetten bo­szabol Man-Singnek adja a kezét, mire Fucsuru száműzi az európaiakat. II. felv. Egy héttel későbben vagyunk, Nakinak esküvője napján. Man-Sing már­már diadalmaskodik, mikor hírül hozzák, hogy az európaiak visszaszöktek, mert Bodor mindenképen meg akarja akadá­lyozni a lagzit. Izgalmas hajsza és újabb bonyodalmak következnek ezután. Fu­csuru, aki régi szerelmét, Pingpongot megunta. Pimpim páréra veti szemét, aki hajlandó volna meghallgatni a gaz­dag mandarint, ha megkegyelmez Bo­dornak, mert még mindig nem adja fel a reményt, hogy visszahódíthatja a ka­détot a kínai leánytól. A szerelmesek azonban ezer furfanggal és tréfával már­már győzedelmeskednek minden intri­kán, amiben segítségükre van az is, hogy Pingpongnak megtetszett Zabola s most már ő is az európaiak érdekében fáradozik. Elkövetkezik az esküvő, ame­lyet az állami gyermekmenhely díszter­mében tartanak meg, amelynek Nakinak a védnöknője. Festői ceremóniák között folyik a lagzi, amikor Bodor és Máriássy katonáik élén berontanak Man-Singet le­fegyverezik és Nakikakot hatalmukba kerítik Fucsuru azonban az európaiakat gyűlölő kínai tömeg segítségével mégis csak úrrá lesz fölöttük. Bodort elfogatja, halálra ítéli s a láncokba vert kadétnak végig kell nézni Nakinak esküvőjét. III felv. Bodor a kinai halálra ítéltek hagyományos ketrecében várja kivégzését. Erre azonban nem­­ kerül sor, mert Má­riássy a köztársasági elnökhöz fordul segítségért és a konzulátus utján nem­zetközi bonyodalmakkal fenyegeti meg, ha európai katonatiszteket kivégeznek. Az intervenció sikerrel is jár s a szerel­mesek útjából elhárul minden akadály, mert Pimpimpáré kisasszony, akit Fucsuru a pekingi udvari színházba szerződtetett primadonnául, első fellépésével és tangó­jával úgy elbűvölte Man-Singet, hogy az örökre lemond az ő kedvéért a felesé­géről, aki különben az esküvő után meg­szökött tőle. A darabban előforduló darabszámok a Bárd Ferencz és Testvére zeneműkeres­kedéseiben : Kossuth Lajos­ utca 4. és Andrássy­ út 1. kaphatók. Horthy Sándor Szoyer Ilona Berky Lili Pázmán Ferenc Gózon Gyula Újvári Lajos Marossffy Lajos Faludy Károly Sz. Hudacsek Nelli Tarnay Leona Nagy Magda Margitai Manci Földes Ilona Dobozi Anna M Várady Erzsi eney Edith Lázár Margit Csáthy Iza Körmendy Sárika Tussel Mimi A nevető férj. Operette 3 felvonásban. Irta Brammer és Grünwald. Magyar színre alkalmazta Mérei Adolf. Zenéjét szerezte Eysler Ödön. Személyek : Szirmai Imre Berky Lili Mátray Ernő Sz. Hudacsek Nelly Marosffy Lajos Tarnay Leona Horthy Sándor Ujváry Lajos Huszár Károly Váradi Erzsike , Fehér Artúr Vajda Frigyes Pázmán Bárdos Ottokár Sarlott, a felesége Brander, könyvkiadó Etelka, a felesége Asztalos, költő Elvira néni Dr. Rosensolt Sala Böczögő Kakuk Istók Jancsi Manci Mihály, erdész Inas Főhadnagy szi­nuszi Cirr APOLLO. Bemutató előadás csütörtökön, 1913. november hó 6-án Uj kinema-szkeccs ! Az utolsó bohém egy szerelem története 3 felvo­násban. Irta : Harsányi Zenéjét szerzette : Vincze Zsolt. Zsig­mond. Rendező : Kertész Mihály. SZEMÉLYEK : Schrődert Gusztáv, gazdag magánzó Bodonyi Béla Ilonka, a leánya . Bedő Ilona Gál Sándor, ügyvéd Thury Elemér István Sipos Zoltán Vér Tóni . . . Nyarai Antal

Next