Színházi Élet, 1913. december 7–14. (2. évfolyam, 41. szám)

1913-12-07 / 41. szám

SZINUÁZI ÉLET A Darwin-féle elmélet legelszántabb ellenségeinek ajánljuk, hogy egy este menjenek el a Royal­ Orfeumba és nézzék végig a majom Tingli-Tanglit. Akkor azt fogják mondani ezek az urak, h­ogy bizony isten, nem is olyan szégyen m­ajomtól származni, nota bene ha Darwin majmai voltak olyan intelligens állatok,­­mint a Royal Orfeum-beliek. A majom Tingli-Tangli tudniillik a legpazarabb mu­latság, amit csak el lehet képzelni és bár­hogy pukkadna is érte Max Linder, az ő szereplésük van olyan szenzációs, mint a ïnozilepedőnek e kedves hőséé. Hogy mi mindent csinálnak a Royal Orfeum majmai? Egy egész külön orfeumot játszanak. Van nyolctagú zenekaruk saját külön karmesterrel. Meg kell nézni, hogy ez a karmester miként ágál és idegeske­­­ik a dobogón és mennyi lendülettel di­r­­gál? Az ember azt hinné, hogy évekig ült egy zenés színház első sorában mint i­abitué és ott leste el a karmesterek jel­legzetes mozdulatait. Van erőművészük, van ballerinájuk, van zsonglőrjük, szóval segy egész majom varieté működik a Royal Orfeum deszkáin. Általán a Royal meg akarja mutatni, hogy az állatvilág is nevel művészeket. Ilyen művész a kitűnő Lucky, aki a négy­lábú emlős állatok közé tartozik, de ettől eltekintve helyet foglalhatna a zeneaka­démián is. Lucky tudniillik egy kutya, aki zongorázik és „énekel". Persze ének­hangja nem éppen a legtökéletesebb, de mutassanak nekünk olyan kutyát, aki kifogástalanul köti a regisztereket? Lucky igen megbecsülésre méltó állat, mert ma­gának a fejedelmi ellátáson kívül számos művészi sikert, gazdájának pedig számos ezerkoronást szerez.­­ Az állatokon kívül azonban emberek is vannak a Royal Orfeumban. A kétlábú művészek szintén sok gyönyörűséget sze­reznek a közönségnek. A Wista és Whyss­kettős, továbbá Horton és La Trisca, a Robert De Mont­ario estéről-estére pazar sikereket érnek el. Külön fejezet alá tar­tozik persze K. Solti Hermin, aki párat­lanul kedves kupléival mindig legelső kedvence volt a mulató Budapestnek, to­vábbá Virágh Jenő, aki legújabban tangó­táncával főzi a közönséget. És a magyar együttes minden egyes tagjáról külön kellene megemlékeznünk, de hát a Royal Orfeum művészeit minden valamirevaló ember ismeri. Aki nem ismeri őket, az nem való semmire. Majom Tingli-Tangli a Royalban.

Next