Színházi Élet, 1914. május 24–31. (3. évfolyam, 21. szám)

1914-05-24 / 21. szám

Küry Klárában, akihez fogható klasszis a mostaniak közül eddigelé csak egyetlen­egy akadt. Mint kivételesen nagy tehetség, me­teorszerű fénnyel je­lent meg a magyar operett színpadok egén és ő volt a napja annak a csil­lagrendszernek, mely sokáig körü­­­lötte forgott. írók neki írtak, zeneszer­zők neki komponál­tak és igen nagy te­hetség lehetett az, akinek neve nem halványult el az övé mellett, ha mindjárt nem is ragyogott azzal a fénnyel. Dr. Küry Oszkár jászkiséri ügyvéd volt az édesapja. Három éves volt a kis Klári, amikor dr. Küry otthagyta a jó vidéket és felköltözött ide, Pestre. Ha lent marad, abban az el­dugott kis fészekben, a magyar színpadi történelem ma talán egy nagy névvel s az operett-irodalom is egy sereg olyan művel szegényebb, amely születését és sikerét Küry Klára bűbájos egyénisé­gének köszönheti. Tizenötéves volt, amikor szülei sok sírás, rívás és küzdelem után beleegyeztek, hogy beiratkozhassék Pauli Richárdnak, az Opera egykoron való tagjának magán­színésziskolájába. Alig pár hónap múlva már ő lett az iskola büszkesége. Ekkor történt, hogy Ditrói Mór, aki abban az időben a kolozsvári Nemzeti Színház igaz­gatója volt, egy kis protegeé-ját megnézni feljött Pauli iskolájának vizsgájára. Az lett belőle, hogy a pompás szemű direk­tor egészen megfeledkezett védencéről és csak Küry Klárát figyelte, úgyszólván le se vette róla a szemét. Mikor aztán meg volt a vizsga, azonnal leszerződtette a szinte gyerek-primadonnát és nagy diadal­lal vitte haza Kolozsvárra. Az első siker napja összeesik az első föllépés napjá­val. A „Tiszt urak a zárdában" címü bá­jos operettben lépett föl, ahol egy kis bakfist alakított kur­ta szoknyácskában. A telt idomú kis­lány szörnyen szé­gyelte, hogy oly­an rövid a szoknyája és minduntalan húz­kodta lefelé, mire Béldy Ákos gróf, Kolozsvár akkori főispánja a legteljesebb elismerés hangján jegyezte meg : Kü­ry Klára szülőháza Jászkiséren. Cirkuszgirl. Cirkusz élet.

Next