Színházi Élet, 1914. május 24–31. (3. évfolyam, 21. szám)
1914-05-24 / 21. szám
— De hiszen, nem gyerek ez már! Hogy lehetne gyerek, aki ilyen pompás ötletekkel dolgozik . . . Pedig Kíiy valóban szégyelte a rövid szoknyát. (Bezzeg nem szégyenlik a mostaniak.) Két évig játszott Erdély fővárosában Bölöny intendáns és Ditróy igazgató korszaka alatt. A Szegény Jonathán, ez a hosszú életű, bájos operett volt egyik legkedvesebb szerepe. A második év végén Rákosi Jenő „Titilla hadnagy" című darabjára készült a színház és a premierre maga Rákosi Jenő is eljött. Ez azt jelentette, hogy a következő évben már a Népszínházban Klára, játszott Küry először a még pedig Nebánts-virágban. Másnap teli voltak Küry Klára dicsőségével a lapok, harmadnap kifogták a művésznő kocsijából a lovakat, negyednap az egész ország ismerte és megszerette dallamos nevét. Hasztalan próbálnak eszűk hasábokon megrajzolni Küry Klára népszínházi pályafutását. Talán okosabb lesz, ha a legjelentősebb szerepeit szedjük elő. A Népszínházban : Fonschon, Szultán, Tata-Toto, Brigitta, Bibliás asszony, Próbaházasság, Lili, Baba, Kadétkisasszony, Holtomiglan, Nebántsvirág, Görög rabszolga, Kis szökevény, Santoy, Klári, Katalin, Casanova. A Magyar szinházban : A víg özvegy háromszázszor. A Királyszinházban : Én, te, ő, Danczigi hercegnő, Szép mosóné, Rákóczy, Sogun. A Vígszínházban : Diákélet, Trilbi, Királynő férje. A Budapesti színházban : Erdészleány, Muzsikusleány, Ártatlan Zsuzsi, Trenk báró, Halhatatlan lump, Lengyel menyecske. Ez persze nem teljes felsorolása azoknak az operetteknek, amelyeket Küry Klára isteni művészete vitt elsősorban diadalra. Viszont, ha már a hazai sikerekről nem számolunk be a történész lelkiismeretességével, legalább a művésznő külföldi szerepléséről is adunk egy kis összefog- Küry Klára az öltözőben. Katalin.