Színházi Élet, 1914. május 24–31. (3. évfolyam, 21. szám)

1914-05-24 / 21. szám

— De hiszen, nem gyerek ez már! Hogy lehetne gyerek, aki ilyen pompás ötletekkel dolgozik . . . Pedig Kíi­y valóban szégyelte a rövid szoknyát. (Bezzeg nem szégyenlik a mos­­­taniak.) Két évig játszott Erdély fővárosában Bölöny intendáns és Ditróy igazgató kor­szaka alatt. A Szegény Jonathán, ez a hosszú életű, bájos operett volt egyik leg­kedvesebb szerepe. A második év végén Rákosi Jenő „Titilla hadnagy" című darab­jára készült a színház és a premierre maga Rákosi Jenő is eljött. Ez azt jelentette, hogy a következő évben már a Népszínház­ban Klára, játszott Küry először a még pedig Nebánts-virágban. Másnap teli voltak Küry Klá­ra dicsőségével a lapok, harmadnap kifogták a művész­nő kocsijából a lo­vakat, negyednap az egész ország ismer­te és megszerette dallamos nevét. Hasztalan pró­bálnak e­szűk ha­sábokon megrajzol­ni Küry Klára népszínházi pályafutását. Talán okosabb lesz, ha a legjelentősebb szerepeit szedjük elő. A Népszínház­ban : Fonschon, Szultán, Tata-Toto, Brigitta, Bibliás as­­szony, Próbaházas­ság, Lili, Baba, Ka­détkisasszony, Hol­tomiglan, Nebánts­virág, Görög rab­szolga, Kis szöke­vény, San­toy, Klári, Katalin, Casanova. A Magyar­ szinház­ban : A víg özvegy háromszázszor. A Királyszinházban : Én, te, ő, Danczigi hercegnő, Szép mosóné, Rákóczy, Sogun. A Vígszínházban : Diák­élet, Trilbi, Királynő férje. A Budapesti színházban : Erdészleány, Muzsikusleány,­­ Ártatlan Zsuzsi, Trenk báró, Halhatatlan lump, Lengyel menyecske. Ez persze nem teljes felsorolása azok­nak az operetteknek, amelyeket Küry Klára isteni művészete vitt elsősorban diadalra. Viszont, ha már a hazai sikerekről nem számolunk be a történész lelkiismeretes­ségével, legalább a művésznő külföldi szerepléséről is adunk egy kis összefog- Küry Klára az öltözőben. Katalin.

Next