Színházi Élet, 1915. szeptember 12–19. (4. évfolyam, 2. szám)
1915-09-12 / 2. szám
2 oldal SZíniÁ/J ELET a fülemet... igen, még jobb, mint a Timár Liza . . . Gombaszögi ilyen szép még nem volt... Az Odry rabbijához mit szól ? .. . Törzskávéházamban pedig kedves, jó barátom, dr. Előre Megmondtam (közeli rokona a Kávéházy Konrádnak) diadalittasan orditja fülembe : — No, mit szólsz ehhez a darabhoz. Ugye megmondtam, hogy tuti a siker. Mindenki örül a sikernek és minden ember részt kér belőle. Eddig néhányszáz embertől hallottam már. Én adtam Bródynak a tanácsot, hogy ilyen darabot írjon. Lám milyen jól beütött . . . Egy direktor, aki lebeszéli a közönséget. Meleg, szeptemberi este. A pesti utca még nyáriasan fülledt, a felöltők lekívánkoznak az emberekről és a villanyfényes körutakon meztelen női nyakak ragyognak. Ki gondolt más évben, ilyenkor színházra. Melyik szerző vagy direktor adott ilyen tájban eredeti „nagy premier"-t. Hétköznap van, meleg is van, az augusztushoz közel, de elsejétől már meglehetősen távol, mindenki tudja, hogy ezek a legrosszabb színházi napok. Három fertály nyolcra, — mikor a Magyar Színház elé érek — már hatalmas tömeg öleli körül az újjáépített színházat. Jobbról is, balról is, kocsik robognak elő, a mellékutcákból széles rajokban özönlenek az emberek. A férfiak szürke tengerében, mint színes konfetti, úgy integetnek kifelé az élénk női köpenyek. A pénztár felé húzódó kiskapu felől hangos szóváltás hallatszik. A lárma egyre erősbbül, mely közé visító női hangok vegyülnek. Az emberek meghallották, hogy már alig van jegy és kétségbeesett rohamra indultak, kíméletlenül félrelökve mindenkit, akik előttük álltak . . . A helyzet kezdett már kétségbeejtő lenni. És ekkor egy magas, elegáns ur, a Törzs Jenő Odry Árpád (Konstantin nagyherceg) (Lyon rabbi) Alexy felv.