Színházi Élet, 1915. szeptember 19–26. (4. évfolyam, 3. szám)
1915-09-19 / 3. szám
18. oldal A negyvenkettes. A háború elején — mint annyi társa — egy ismert fiatal színész is felhúzta az egyenruhát és elment a harctérre. A derék fiút arról ismerte mindenki, hogy szenvedélyes sorsjegyjátékos. És a szerencse mindig nagyon közelről környékezte meg. Egy-két szám több sohasem hiányzott a főnyereményhez. Persze a harctér zajában alig gondolt a sorsjegyre, egyéb gondja volt bőven. A múlt héten aztán valami mégis felébresztette benne régi szenvedélyét. Ő maga mondja el azt egy kedves levélben, amelyet a közismert Dörge bankházhoz intézett. A levélben ezt írta: Igen tisztelt bankár úr! Különös véletlen juttatta most eszembe újból az osztálysorsjegyet. Egy zászlós bajtársamnak, aki verseket farag, kezembe került egy verse, amelyben azt olvastam: „Jó negyvenkettősünk ekkor nagyot dörget hatszáz szegény muszka rettentően felhörge." Hát kedves Dörge úr, erről a pogány rimről jutott eszembe az Ön neve. Megrendelek Önnél két darab V2 sorsjegyet, érzem, hogy most megütöm a főnyereményt. A sorsjegy árát postán küldtem és a sorsjegyeket küldje el édesanyám címére (Budapest, Markó utca 36) Ilyen szerencséje van Dörgének. Még a negyenkettes is neki csinál reklámot. Éviké. A Magyar színházban már folynak az „Éviké" próbái. De ezzel párhuzamosan egy bizonyos „Lyon Lea" című darabból is folynak az előadások. Mégpedig táblás házak előtt. Mikor kerül sorra az Éviké? Kérdezte múltkor valaki Beöthyt. Bizony „Éviké," felelte Beöthy, még talán egy évig kel várni. Simon Judit a filmen. Mérei Adolfnak, a nagystílű rendezőnek brilliáns vezetése mellett már a befejezéshez közelednek a Simon Judit filmfelvételei. Kiss József csudaszép balladája méltó kiállításban kerül a filmre. Mérei a nagy költő segédkezésével kitűnően, mély művészi megérzéssel vitte át filmre a balladát, amelynek főszerepeit Cs. Aczél Ilona, Somlay Arthur, Hegedűs Ferenc, Sarkadi Aladár, Rátkai Márton, Vágó Béla és Lakos Vilma játszák. A film, amely a Hungária fimvállalat tulajdona, bizonyára egyik ékessége lesz a magyar filmgyártásnak. Geröffy Aranka, aki komoly feltűnést keltett a Fővárosi Orfeum tavalyelőtti nagy revüjében, a Hajrá utánában és a Rott-filmen, az új évadban több mozidarab fő női szerepét játsza el. Göre Martsa lakodalma. Gárdonyi Géza pompás figuráiból, a Göre Gábor, Durbints-sógor és Rátsa cigány alakjairól már a harmadik film jelenik meg a legközelebbi hetekben egyik előkelő budapesti mozgóban. Ezúttal a Göre Martsa lakodalma című Göre-könyv került filmvetítésre, kitűnő magyar humorral. Göre Gábort „A bor" kitűnő szereplője, Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház művésze játssza. A tiszti kardbojt. A jövő hónapban fog megjelenni a Korona filmvállalat idei magyar filmje, amely eddig páratlan érdekességű háborús színjáték. A mozidarabhoz a főváros legelőkelőbb színészei közül szerződtettek : Rajnai Gábor, Haraszthy Mici, Horváth Jenő, Pajor Ödön, Vörös Ili és Gombaszögi Irén játszák a kitűnő darab főszerepeit. A darabot Neumann József írta és rendezte. Pali filmgyáros. Pázmán Ferenc, a Népopera kedves és népszerű Palija filmgyáros lett és most szorgalmasan csinálja azokat a filmeket a saját gyárában, amelyeknek ő maga a főszereplője. Öt kedves Pali vígjáték van már készen. Az első címe: Pali, a muszkaverő. A rókaút, a Sudermann Hermann gyönyörű regényéből készült filmdráma lesz bizonyára egyik dísze az idei filmgyártásnak. A filmről, amelyet Max Mark rendezett s amely novemberben jelenik meg, csodákat beszélnek, akik látták. nR,ón ! A „SZÍNHÁZI ÉLET" régi számait számonként 24 fillér levélbélyeg beküldése ellenében küldi a kiadóhivatal : Budapest, V., Visegrádi utca 3. SZINJHÁZI ÉLET KOTÁNYI PAPRIKA