Színházi Élet, 1915. október 3–10. (4. évfolyam, 5. szám)
1915-10-03 / 5. szám
11. oldal SZiNHÁZI ÉLET Simon Judit a filmen. A filmek dramaturgjai, akik éppen olyan tiszteletreméltó művész emberek mint a színházi dramaturgok, régen rájöttek, hogy a magasrendű, a különösen irodalmi képek számára nagyszerű tárház nyílik a költői művekben és a nagy regényírók és keletristák alkotásaiban. Valahogyan fordítva van ez a dolog a filmnél, mint a színháznál. Míg a regények színpadi művekké való átalakításában sok szépsége vész el az eredetinek, rengeteg sikkad el az író szárnyaló fantázájának szülötteiből, — a változó szinterű detailokból, addig a film dúsan ki tudja befejezni az író gondolatát, életre hívja a témát s minthogy eleven illusztrációval szolgál a ház. A filmre dramatizált regények és költemények előkelő sorozatához csodaszép mű filmje szegődik hamarosan : Kiss Józsefnek a legnagyobb magyar költőnek utolérhetetlen szépségű hatalmas témájú balladája Simon Judit. Mi, akik iskolai olvasókönyvünk által ismerkedtünk meg a klasszikusnak elismert alkotással, ezt a filmet, mint régi emlékezetünk kedves újraidéződését fokozott gyönyörűséggel fogjuk szemléltetni. Ám a film a magyar irodalom világszerte való elterjedésében új eszköznek is lesz az úttörője. A magyar költők művei külföldön alig ismeretesek, s ha közöttük a legnagyobbaknak költeményei meg is jelentek a külföldön, nagyobbrészt csak bibliofélék számára összeállított antológiákban jeletek meg. Kiss József grandiózus baladája amely hiszen ragyogó gemma a világirodalom ékkőgyűjteményében is, így, e film által egyszeriben eléri méltó világszerte való megbecsültetését. A Simon Judit filmet Mérei Adolf rendezi, aki ötleteit pompásan fogja érvényesíthetni most már a filmen is, amely különben sem ismeretlen terrénum előtte, néhány nagyon ötletes film megrendezésében, — a revük keretében — már bemutatkozott előttünk. Ám őt voltaképen segítőtársul kell csak említeni a film megrendezésében. Mert hiszen, hogy a költemény szépsége a költő sajátos fantáziájának hűséges továbbfejlesztése legyen, s a megható történet megva r. irt fázisai ugyanoly szellemű, nagyszerű részletek legyenek, arról maga Kiss József gondoskodik, aki a 2000 méteres dráma konceptusát maga készítette el, s Mérei azt színpadszerűvé tette, így a fenséges balladából készült film értékre nézve ugyanolyan klasszicitást képvisel majd, mint az eredeti, a ballada. A szereposztás a következő : Simon Juditot Acél Ilona játsza, az apát Rátkay Márton, Simon zsidót Somlay Artúr, a szent papot Vágó Béla. Új szereplő a balladában, szerepe nincs, de a film kiterjedt elképzelésében annál fontosabb cselekvésű, a zsidó házasságközvetítő, akit Sarkadi Aladár személyesít. Simon Juditnak, a boldogtalan zsidólánynak ábrázolásához kiválóan alkalmas tehetség Acél Ilona a Nemzeti színház tagja. Gyönyörű megjelenés, a drámai művésznők között egyike a legtehetségesebbeknek, s mély intelligenciájával bizonyosan feledhetetlen alakítást fog nyújtani. Rátkay Márton nem ezúttal debütál filmen először. A szent papnak hatalmas szerepét Vágó Béla vállalta, s a nagyszerű drámai színésznek igazán minden tehetségére számottartó szerep jut a kezére. Somlay Artúr szerepe persze domináló, a legfontosabb Acél Ilona mellett. Somlay Artúr bizonyosan külföldön is megcsodált művésze lesz a mozinak e film révén. A rendezői apparátus hatalmas lesz. Az eredetileg nem sok strófás ballada annyi szintű képet ad, a régi zsidó családi életből, amennyit rendre feldolgozni páratlanul pazar módon kell, hogy a rendkívül érdekes miliőt bemutassa. A felvételek máris serényen folynak s a közeljövő meghozza a magyar filmgyártás újabb diadalmas térfoglalását. A hatalmas munka, amely jelentős munka is, a Hungária filmvállalat vállalkozásában készül. Kiss József.