Színházi Élet, 1915. oktobber 24–31. (4. évfolyam, 8. szám)

1915-10-24 / 8. szám

2. oldal SZÍr­­ÁZI ELEI mikor megállapodtak Fedák T Sárival, hogy eljátssza a darab női főszerepét. A Vigszinház nyugodtan és a biztos diadal már régen elintézett, szilárd tudatával kezdte próbáltatni a darabot. A lelkesedés és meglepett boldogság idején már rég túl lévén, okosan, szorgalmasan és nyugodtan kezdtek az „Őnagysága ruhája" külső megjelenésén dolgozni. Mert itt aztán volt dolog elég. Hét szen­zációs nagy díszletet kellett megterveztetni, megfestetni és megépíteni. Kosz­tümök és bútorok óriási halmazáról kellett gondoskodni. Óriási mennyiségű selyem, tapéta, függöny, szőnyeg, toalett, virág, prém, csipke beszerzéséhez még ki kellett stafírozni például egy selyemtakács műhelyét, egy szibériai prémvadász prémekkel zsúfolt udvarát, egy világvárosi divatszalon ragyogó próbatermét negyven próba-kisasszonnyal. Hetek óta egyenesen szédületes munka folyt itt a szükségesek beszerzése körül és fantasztikus összegek hagyták el a Vigszinház pénztárát. Mint színházi nyelven mondják : a Vigszinház bele­feküdt ebbe a darabba. De ez hetekig meg is látszott a szinház vidékén. Egy óriási társzekér jött kasírozott fenyőfákkal. Azután egy kocsi jött tele nyers, drága prémekkel. Azután gondosan beburkolva egy remekbe készült szövőszéket hozott egy harmadik szekér. A negyedik nehéz, nagy függönyö­ket szállított, az ötödikre egy vagyonra való tapétát raktak. És így tovább. Közben egymás kezébe adták az irodák kilincseit kereskedők, festők, statiszta­lányok, számlás inasok, gyárosok, boyok, vidéki igazgatók, érdeklődő újság­írók, és a legkülönbözőbb foglalkozású emberek. Az emberek ezreit mozgatták meg ezek az impozáns előkészületek. De most legalább meglátszik, hogy a bankók ezreit is. Ezekkel a díszletraktári és kiállítási szenzációkkal párhuzamosan az irodalmi és színházi klubok és törzsasztalok ugyancsak a Knoblauch-darabbal foglalkoztak. Mikor először megjelent a hír, hogy Fedák Sári fellép a Víg­színházban, nyüzsgött a szenzációtól az egész színházi világ. Aztán mindenki mohón hallgatta azt a néhány benfentest, aki a darab tartalmát el tudta mondani. Aztán — Fedákról beszélgetvén — felmerült a kérdés : lesz-e nóta és tánc. Jött a hír, hogy lesz. Négy nagyszerű száma lesz Fedáknak és a képek között az álmot illusztráló közzene lesz. És Csortos ? Érdeklődve, részletezve tárgyalták a Csortos szerepét, milyen kitűnő lesz, mennyi ötlete lesz megint. Pláne Fedák Sárival együtt. A színházi ínyencek már izgatottan örültek : ha volt valaha élvezetes előadás, akkor ez lesz az. A páratlan Fedák és a nagyszerű Csortos együtt. És mikor már a darab minden részlete kiszivárgott, mindenütt megtárgyalták a színház kivételes szerencsés helyzetét, hogy a női főszerepet éppen Fedák Sárival tudja játszatni. Szerep és színésznő úgy megtalálták egymást a nagy siker minden jelében, hogy erre éveken belül nem tud példát a pesti színjátszás. Természetesen arról is szó esett eleinte, hogy a darab angol darab. A londoni Knoblauch írta. De rögtön szót emeltek a beavatottak, akik mindent tudnak. Knoblauch annyira nem angol, hogy direkt magyar. Ugy van : magyar születésű, abauj tornamegyei ember, aki — mint annyian mások — külföldön mutatja meg, mit tudnak itt az emberek. Ez a darabja a színház ismeretének

Next