Színházi Élet, 1915. november 14–21. (4. évfolyam, 11. szám)

1915-11-14 / 11. szám

SZiíJUAZI ELET 2. oldal Gesellschaft­ot s erre bízták a film fel­vételének technikai részét. A Friedrich­strassen egy óriási üvegpalotája áll a Deutsche Bioscopnak, ebben a négyeme­letes atelierpalotában, a modern filmgyár­tás legmodernebb apparátusainak igénybe­vételével kezdődtek el a felvételek. A rendezés gondosságát mi sem jel­lemzi jobban, minthogy a szükséges kosz­tümöket a budapesti néprajzi múzeum bir­tokában lévő ruhadarabokról rajzolták és készítették. így tudták elérni, hogy bár Berlinben készült a film, a miliő tökélete­sen megfelel a regénymiliő rajzainak, hiú képe annak a magyar kornak, amelybe Jókai ültette a cselekményt. Walter Schmidthässler, a legkiválóbb berlini filmrendezők egyike vállalta el a Jókai-regény rendezését. Schmidthässler magyar származású ember, a bécsi Burg­theater tagja volt azelőtt, így megfelelt annak a követelménynek is, hogy ismerje Jókait, ismerje Magyarországot. Berlinben folytak az atelierfelvételei a Fatia Negrának és a vadregényes Harz­hegységben vevődtek fel azok a jelenetek, amelyek a regényben az erdélyi határszé­len történnek, a regény természetesen nem került minden epizódjával együtt a filmre, bár a lehetőség szerint igyekeztek a nagy író minden alakját életre kelteni. A két fő­szerepet két kiváló berlini színészre bízták. Hátszegi Lóránt bárót, a Fatia Negrát ragyogóan személyesíti meg Seldeneck, a Deutsches Theater hírneves tagja, a Henriette szerepét pedig von Hansen kis­asszony, a Lessing Theater művésznője játszotta el. Eddig igen kevesen­ részesültek még abban a szerencsében, hogy a filmet lát­hatták — akik azonban látták, mind el vannak ragadtatva a két pompás színész­produkciótól. Természetes, hogy az egész színdara­bot e két alak és e két alakítás domi­nálja. E két alak mellett stílusos, értékes a darab többi szereplője is. Az öreg Onucz, a szép Anica, Juon Tare és Kálmán, akik­ Az öreg Lapussa Demeter és Henriette.

Next