Színházi Élet, 1915. november 14–21. (4. évfolyam, 11. szám)
1915-11-14 / 11. szám
SZiíJUAZI ELET 2. oldal Gesellschaftot s erre bízták a film felvételének technikai részét. A Friedrichstrassen egy óriási üvegpalotája áll a Deutsche Bioscopnak, ebben a négyemeletes atelierpalotában, a modern filmgyártás legmodernebb apparátusainak igénybevételével kezdődtek el a felvételek. A rendezés gondosságát mi sem jellemzi jobban, minthogy a szükséges kosztümöket a budapesti néprajzi múzeum birtokában lévő ruhadarabokról rajzolták és készítették. így tudták elérni, hogy bár Berlinben készült a film, a miliő tökéletesen megfelel a regénymiliő rajzainak, hiú képe annak a magyar kornak, amelybe Jókai ültette a cselekményt. Walter Schmidthässler, a legkiválóbb berlini filmrendezők egyike vállalta el a Jókai-regény rendezését. Schmidthässler magyar származású ember, a bécsi Burgtheater tagja volt azelőtt, így megfelelt annak a követelménynek is, hogy ismerje Jókait, ismerje Magyarországot. Berlinben folytak az atelierfelvételei a Fatia Negrának és a vadregényes Harzhegységben vevődtek fel azok a jelenetek, amelyek a regényben az erdélyi határszélen történnek, a regény természetesen nem került minden epizódjával együtt a filmre, bár a lehetőség szerint igyekeztek a nagy író minden alakját életre kelteni. A két főszerepet két kiváló berlini színészre bízták. Hátszegi Lóránt bárót, a Fatia Negrát ragyogóan személyesíti meg Seldeneck, a Deutsches Theater hírneves tagja, a Henriette szerepét pedig von Hansen kisasszony, a Lessing Theater művésznője játszotta el. Eddig igen kevesen részesültek még abban a szerencsében, hogy a filmet láthatták — akik azonban látták, mind el vannak ragadtatva a két pompás színészprodukciótól. Természetes, hogy az egész színdarabot e két alak és e két alakítás dominálja. E két alak mellett stílusos, értékes a darab többi szereplője is. Az öreg Onucz, a szép Anica, Juon Tare és Kálmán, akik Az öreg Lapussa Demeter és Henriette.