Színházi Élet, 1916. május 21–28. (5. évfolyam, 21. szám)

1916-05-21 / 21. szám

V. évfolyam: 1916. május 21-től május 28-ig. 21. szám. Előfizetési árak : levelezőlap-melléklettel Budapest ás vidékre Egész évre 10.— kor. Félévre 5.50 • Negyedévre 3.— . SZÍNHÁZI ÉLET Hirdetések di­­szabás szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Telefon 34—97. A szerkesztésért felelős: INCZE SÁNDOR távollétében ILLÉS LÁSZLÓ. Egyes szám­ára : Budapesten és vidéken 30 fillér. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes budapesti színházak egész heti szinlapjával. Erzsébet-körút 22. Házi béke. — Vidám jelenet. — Irta : Courteline. Magyar színre alkalmazta : Komor Gyula. Személyek : Török Andor, Mimi, a felesége. (A fiatal író szobája. Feneken és jobboldali ajtó. — Balra, sarokban, praktikabilis ablak. — Fest­mények, rézkarcok stb. — A súgóval asztal, iratokkal megrakva. — Első szin, szemben balra, a falhoz támasztva magas pulpitus, amilyet az olyan irók használnak, akik állva szoktak dolgozni.) I. Jelenet: Török, TÖRÖK (íróasztalánál a tolla hegyével szám­lálgatja az imént leirt sorokat): 274, 275,276, 280, 285 .... No, még csak harminc szenzációs sor .... Minél több bekezdés . . . sok pont. .. Igazi spekkes szedés . . . Végül egy hatásos abbahagyás, elhallgatás ... Ha a nyájas olvasó ezzel sem éri be, akkor Pé­­fi : Pukkadjon fel . . . Szép kis mesterség, no! . . . Bemártja tollát. Íráshoz készül, sóhajt, nyújtóz­kodik, hosszasan ásítozik.) Unod már, öregem, mi ? ... . Csak rajta, rajta .... Nyeld le, mint kölyök korodban a csukamájolajat .... (Rászánja magát a munkára, miközben olvassa, amit ír) . Ez alatt kísértetiesen múlt az idő és a Rókus kórház meghitt (Fejet csóválja) templomának órája súlyosan elütötte a hajnali három óra kongását . . (Félbeszakítja magát.) A három óra három kongását . . . Szép kis mesterség. (Keserűen kacag, vállat von, aztán folytatja.) „Az aggastyán izgatottan járkált fel és alá. Mályvaszínű köpönyeg borította be kiaszott testét nyaktól lábujjhegyig és a sötét szeméből kitoluló könnyek leperegtek őszülő szakállán." (Félbeszakítja.) Baromi nyelvezet. (Folytatja.) „A Stáhly-utca irányába tekintett és ezt re­begte : Oh, régi gyalázat, amely husz év multán is a frissen gyújtott tűz lángjával perzseli elhaló lelkemet" . . . (Félbeszakítja.) Soha ilyen marhaság ! (Folytatja.) „Hát tovább is cipeljem a gyalázatot? . . . Menjek haza és vegyem magamra a töredelmesek köntösét ?...." Nem, nem, erre ráismernek . . . „Menjek haza és hamut hintsek fejemre ? !" (Félbeszakítja ismét.) Olyan hülye ennek a regénynek minden sora, hogy csak az lehet hülyébb, aki elolvassa és gyönyörködik benne . . . (Folytatja.) „Hullott a hó" .... Sok pont Hullott, hullott" . . . (A jobb ajtón erősen kopogtatnak.) Tessék a feleségem .... (Leteszi a tollat. Ujabb türelmetlen kopogtatás.) Várj hát egy pillanatig . . . (Odamegy az ajtóhoz, kinyitja.) II. Jelenet. Török, Mimi. Mi­Mi : Ugyancsak titokteljesen csinálod . . . Talán bizony hamis bankót fabrikálsz ? ! TÖRÖK : Dehogy . . . Becsuktam az ajtót, mert nagyon sürgetik a regényfolytatást és nem akartam, hogy megzavarjanak. MIMI : Csak tedd be hamar, mert még elszáll az ihleted TÖRÖK . .... Mindig tudsz valami kellemeset mondani .... MIMI : Ugyan kérlek, mit fontoskodol ? . . . Bezárod magad, mint valami drága ékszert . . . Szavamra mondom, komolyan veszed magadat...

Next