Színházi Élet, 1917. január 14–21. (6. évfolyam, 3. szám)
1917-01-14 / 3. szám
32 oldal SZÍNUÁZÍ Ílíl A SZÉP ASSZONY (Jébe siet a tábornoknak): Szeivusz!... Kérik, e.gidd meg, hogy bemutatassam — (A kis hu.>zári u 110/ ) — ug e.>ar... Rádai u >zon Tivadar Szakaszvezető ural... A KIS HUSZÁR hangon): Stelli sic>. (na.y zava bon, de harsány geticis. msi A SZÉP ASSZONY (fölényeen, anyai hangon): Bátor legény ama szakaszveze o ur... Az attakok eu.bore. Haboruban volt... Az öt ék mellet. .. ezt a vitezegi érmet Volhyniaban kapta, három Kozákot leszúrt érte... ugy am... akkor is aitalok. TÁBORNOK : Szép, szép... sehr schön... aber. A SZÉP ASSZONY (gyorsan): Hogy honan isme el a Tivadar unt? Hát.. (Kézmozdulattal a kis husár fele, mintha a/t mondaná: „C ak nem hazudh nom" ) — nem meretségünk. . Bemutakozot agyon rigi az is-De en jogosítottam fel.. az énekl dési minél... Ránéztem es esembe jutot' róla a Bandi, aki mos' olyan messze van e éppen ilyen kicsi kis hus-zar.. és ő is csak husz eves!... A TÁBORNOK (megenyhülve és jóakaratúan kezet nyujt !..ki): >h ja . ja.. Na, sz, ívusz. A KiS HUSZÁR (fe ze en szalutál a tábornoknak a tán a sz p asszony; k) . Méltóságos asszonyom ! .. A NÉP ASSZONY. Isten vele. Ha az édesanyjának ir uja meg neki, hogy.. A KIS HUSZÁR (zavarodottan lesüti a szemét): M' tiirom .. A SZÉP ASSZONY. Igen. . És azt is irja meg, hogy egy anya me|gen üdvözli és sok szerencsét kivan a fiahoz .. A KIS HUSZÁR: Azt is megírom ! (Feszes diszlípé^be' gyorsan el. A TÁBORNOK (eavillana'ig a gyerek után néz, az án ezt dörögi) : So ein Kerl! - Függöny. — a Petőfi Sándor segédszerkesztő avagy két költő találkozása. Alanyi Tihamér egy derűs őszi napon lépett a lírai szakmára. A hulló falevélről irt egy megható, harminchárom oldalas tankol*teményt. Egy csinos masamódlánnyal való hosszasabb ismeretség után a szerelmi költészetet kezdte művelni, még pedig igen eredményesen. Néhány száz izzó költeményt irt. Természetesen ölelkező rímekben. De Fánika, kit Alanyi szebbnek látott minden Lilláknál és Lauráknál nagyravágyó leányzó volt és nagyon szerette volna, ha a »Fáni* kához« cimzett verssorozat nyomtatásban is megjelenne. Alanyi T. költő engedett Fánika kivánsá* gának és elindult szerkesztőségi körsétájára, melynek eredménye kétségtelenül az lesz, hogy a magyar költészet egén új csillagot fognak felfedezni, az ezzel foglalkozó csillagászok. Dicső szövetségeseink iránti tiszteletből a Vilmos császár uton kezdte el körsétáját Ti*hamér. A Pesti Napló szerkesztőségébe kopogtatott be legelőször. Az előszobában eléje állt János, ki az összes redakciós Jánosok közül a legjobban ismeri a vendégeket és némi bizalmatlanság* gal - kérdezte. Kézirat? — Az, kérem alássan — dadogta Alanyi. — Persze, vers ? - kérdezte János, ki nem nagyon rokonszenvez a költő sorokkal. - Vers - Pirult a költő. — Majd bejelentem Lipthai szerkesztő ur* nak. Addig tessék besétálni a belső szobába. Alanyi besétált. Csendesen a fal mellé állt és áhítatosan figyelt Kálmán Jenőre ki egy vidám történetet mesélt Lázár Miklósnak és Lakatos Lászlónak. De egyszerre elsápadt és majdnem elvá*gódott. Az egyik falon: Petőfi Sándor képe lógott a Petőfi kép alatt pedig, pontosan Lukács Gusztáv széke fölött egy tábla: segéd* szerkesztő. — Hát itt Petőfi Sándor a segédszerkesztő ? - ijedezett Alanyi — itt nem lehet nekem semmi reményem. És a következő pillanatban már rohant is kifelé. Mikor Lipthai Imre szerkesztő kinyitotta az ajtaját már csak egy menekülő embert láthatott. Alanyi Tihamér ezek után befejezte költői működését és a jobban jövedelmező keres*kedősegédi pályára tért át. Fánikát nőül vette és csendes téli estéken, békés családi kör* ben, gyakran meséli el találkozását Petőfi Sándor, segédszerkesztővel. jO? BÉCSI MODELLEK = A legfinomabb kivitelben kosztümök, köppenyek, ruhák , blúzok és pongyolák :: Paksyné, Váczi-utca 57., II . 9 MILUSNÉ CSERNY PAULA NŐI DIVATTERME :: BUDAPEST IV., VÁCI-UTCA 34.. III. EMELET. (CLOTILD-PALOTAf