Színházi Élet, 1917. március 11–18. (6. évfolyam, 11. szám)
1917-03-11 / 11. szám
SZINHÁZI ELIT 17. oldal Részlet a „Vengerkó”-ból. Lein özv. Ránkiné Tűzoltó-utcai szépséges lakása. Lánya Ilina, aki titokban, szininövendék lett, Oroszországba készül. Vőlegénye, György most tudta meg, hogy Ilina már fel is lépett a színpadon, 1l jelenet Ilina és György között történik: ELSŐ KÉP KILENCEDIK JELENET. flNNfl: Szegény... Mennyit kínlódik... Sokszor nézni se tudom. GYÖRGY: flnna? flNNfl: Mi az ? GYÖRGY: Ki az a Somlárné? flNNfl: De kíváncsi!... Különben megmondom: Tündér! Jótékony tündér!... (fl tükör előtt) Hogy tetszik az uj frizurám ? GYÖRGY: Hát uj ? flNNfí: Szép kis udvarló! Észre sem veszi, hogy egy hete más ? frizurát viselek... Pedagógus!...fl karosszékre kuporodik, a kabátja zsebéből bonbont vesz elő, szopogatja, a papirosokat eldobálja. György a következők alatt fejcsóválva szedi fel a hulladékot és gondosan a kályhába teszi.) flkar ! GYÖRGY: (elutasitólag) Köszönöm... flNNfl: Huh! de szigorúan néz rám... Ne nevetjen, tanár úr!... elmultam husz esztendős! Ne osztályozzon magaviseletből, ma úgyis elég ideges vagyok. GYÖRGY: Mitől? . *NF|NNfl. ..Mindentől!... Magától! (György mozilalára) No!... már megint hogy néz rám azzal a komoly, málé szemével... azzal a kedves meleg szemével!... (Engesztelőleg nyújtja feléje kezét) Na... Gyuri! GYÖRGY (Nem megy oda hozzá) Nézz?, flnna. ..én tiszteletben tartom mindenki szabad elhatározását... flNNfl: Jaj, Gyuri, ne filozofáljon. Mondja meg egyszerűen, mi baja velem ? GYÖRGY: Hagyja egy percre a tréfát, komoly dologról akarok magával beszélni... a mi életünkről... Mondja, ismeri Lászlóffy Ilonát ? flNNfl (szünet után) Már tudja ? GYÖRGY: Feleljen! flNNfl: Ismertem, de már szakítottam vele. GYÖRGY: Hát bevallja, hogy tegnap... egy szál trikóban... Borcsa néni kétségbe van esve... Bevallja ? flNNfl (Idegesen) Be... be!... bevallom! És ha ez olyan nagy bűn, hát ne egyen meg miatta, már vége! GYÖRGY: Ilmna! Heteken át bolondította az anyját, engem... Hazudott... fztán egy szál trikóban,... a sok kimázolt maskara közt! Hogy nem sült ki a szeme! flNfl: Ha épen tudni akarja, majd kisült!... Juj... milyen rettenetes pillanat volt! Pár taktust kellett csak énekelnem... szívem a torkomban vert... — belesültem, kinevettek! Le voltam tárgyalva! GYÖRGY: Iíz Isten szerelmére, flmna, mi vitte erre ? flNNfl: Nem tudom! Kellett! Kellett! GYÖRGY: Ki kényszeritette rá? flNNfl: Mindenki... és senki... Minden... és semmi... Mondja, maga még nem volt ugy, hogy egyszerre... ahogy az utcán a leckéi után sietett, vagy ahogy odahaza petróleum lámpa mellett magolt, — nem volt még úgy, hogy egyszerre csak őrült kedve támadt rá, hogy tomboljon? GYÖRGY: Tomboljak ? (Nagyon csodálkozón) flNfl: Vagy ha a sok biflázástól már karikát vet a szeme, aztán kiszalad a Stefániára egy csöpp friss levegőért... aztán gummikerekes kocsin ott ringatóznak szerelmes párok... olykor nem szorul ökölbe a keze ? GYÖRGY: Micsoda szertelenség!? Nekem meg van a magam kis világa, maga, flnna!.. Mit törődöm én a többi emberrel ? flNfl: Hát én törődöm velük!... Miért épen én görbedjek mindennap öt-hat órát az Írógép fölött? Kopogni, kopogni, míg a tiz ujjamba beleáll a görcs!... és fáradtan LÁSZLÓ ÉS FEKETE AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB NŐI DIVATKELME ÁRUHÁZA Budapest, IV. ker., Koronaheceg utca 14—16. szám. (A főpostával szemben.) Cégünk saját részére lekötött különleges női divatkelméket feltűnést keltő nagy választékban tart raktáron