Színházi Élet, 1917. szeptember 30–október 7. (6. évfolyam, 40. szám)

1917-09-30 / 40. szám

SZÍNHÁZI ÉLET 65 oldal A nagytőke a film szolgálatában. Jt Corvin részvénytársasággá alakult át. E héten érdekes és jelentős történt művészeti szempontból: a esemény Corvin« filmgyár, a magyar filmgyárak egyik leg­­idősebbje, amelynek nagyszerű filmjei nemcsak idehaza, de a külföldön is elér­­ték a népszerűség legimpozánsabb fokát, egy millió koronányi alaptőkével rész­­vénytársasággá alakult át. Az átalakulás­­nak nemcsak maga a ténye érdekes, ha­­nem az is, ami mögötte van: a nagytőke ezzel szervesen belekapcsolódik a roha­­mosan fejlődő magyar filmgyártásba és korlátlan lehetőségeit adja meg további kibontakozásának, sikeres harcba bocsát­­kozásának a külföldi legrégibb és legki­­forrottabb filmtermékekkel. A részvénytársaság igazgatósága egytől- egyig tekintélyes név a magyar nagyipar­­ban és kereskedelemben. Elnök: Kazy József báró v. b. t. t., ny. államtitkár. Igazgatósági tagok: Hőnich Henrik, győr­­vári Strasser Béla, Rotter Zsigmond, pándi Horváth Zsigmond udvari tanácsos és kisbábi Strasser Richárd. Gazdasági életünknek valamennyien vezető­i tehát, akik a Corvin igazgatóságában férfiai he­­lyet foglalnak, s ők személyükkel megad­­nak minden súlyt és tisztességet a magyar filmnek, amelynek terjeszkedése, anyagi felkészültsége így határtalanná válik és háború után győzedeleskedni fog a leg­­messzibb messzeségekig. A nagyszerű tőkeerősségű Corvinnak ezzel a hatalmas átalakulással természete­­sen nem változik meg sem a vezetősége, sem a programmja. Két kipróbált szak­­ember, Pásztory M. Miklós és Korda Sán­­dor ügyvezető igazgatók vezetik továbbra is az ügyeket, utóbbi főrendezője is a gyárnak. A programm pedig szélesedik, s egyre közeledik a világ legjelentősebb filmgyárainak programmjához: új, nagy, még a mostaninál is tökéletesebb a teh­én ház épül a felvételek számára és a jövő szezonban egész sora készül el az igazi filmkolosszusoknak, amilyen arányú filme­­ket még óhajtani sem mert volna senki a magyar filmgyártóktól. Nincs külföldi gyár, amelynek művészi gárdájában előkelőbb színművészek sora­­koznának, mint a Corvin fölényesen jó társulatában. Beregi Oszkár, a klasszikus drámai művész csak Corvin-filmeken lép fel. Legközelebbi filmje, A gólyakalifa, a Babits Mihály regényéből íródott film« dráma az egészen újszerű szenzációk tö­­megét hozza a kifinomult mozilátogatók számára. Rátkay Márton szintén Corvin- filmeken játszik kizárólagosan. A legkü­­lönb, legfinomabb magyar komikus a filmjein csodálatosan jó karakterszínész­­nek bizonyul, s az új film, ami most ké­­szül Rátkayval a főszerepben, a legfoko­ zottabb művészi igényeket is messzi túl fogja élni. Csak Corvin-filmeken játszik a pompás Gyárfás Dezső, Gombaszögi Frida, a ragyogó tehetségű, csodálatos művészasszony, Várkonyi Mihály, Hor­váth Jenő, Mészáros Alajos, Kürthy Jó­­zsef, Hajdú József, Huszár Károly, La­j­thay Károly, Bartos Gyula, Bánky Judit, Somogyi Nusi, Lábass Juci, Dobos Manci, Nagy Magda, Bánhidy Ilona és Demjén Mari. Azonkívül is, a szerep kívánságai­­hoz képest, a Corvinnak játszanak az ab­­ban a zsánerben legkülönb művészek. A színdaraboknak, amelyek a Corvin« nál filmre kerülnek, első erősségük, eré« nyük az abszolút irodalmiság. Aki Cor­ vin«filmeket néz, a színházba érezheti magát. A Corvin filmjeit Csathó Kálmán dr. a Nemzeti Színház rendezője drama­­tizálja. Még egy esztendő és a Corvin világ­­hírű, megállapodott márka lesz.

Next