Színházi Élet, 1917. szeptember 30–október 7. (6. évfolyam, 40. szám)

1917-09-30 / 40. szám

58 oldal I SZÍNHÁZI ÉLET J Az utolsó hajnal Phönix-film a Roy­ah Apollóban. Projektograph rt., amely a művészet annyi ágában pro­­dukált már elsőrangú dolo­got, az idén filmgyárat ala­­pított „Phönix" név alatt és e films gyár második filmje jelenik meg ezen a héten a szakkörök és nagy­ közönség határtalan érdeklődése mel­­lett. „Az utolsó hajnal" című filmdrás ma épúgy, mint az előbbi nagysis­kerű­ Phőnixs film: „A kuruzsló" olyan film, amelyről igazán leírhatjuk, hogy a külföldi piacon is versenyképes terméke az immár hatalmas fejlődéss­nek indult magyar kinematográfiás­nak. A nagyközönség nem is tudja, hogy mit jelent ez a körülírás. Je­­lenti, hogy olyan magyar filmek kés­zülnek a piacra a „Phönix"1 márkával, amelyek megállják a helyüket azon a piacon, ahol a háború miatt ugyan olasz, francia képek nem, de világs­zírű amerikai, dán és német cégek bravúrosan elkészített és kifogástal­­an képei forognak. „Az utolsó hajnal" is ilyen film. Dicsérnünk kell elsősorban a film technikai tekintetekben való kiválós­­ágát, rendezését, nyugodt, követke­­zetes scenáriumát, kiállításának, ins­terieurjeinek és külső felvételeinek szépségeit és last now least a nagy* szerű alakításokat, amelyek hangos szóval hirdetik, hogy milyen jó szi­­nészek állanak a Phőnixsgyár szolgál­latában. Általában az „Utolsó haj* nap"-nak, mint a többi Phőnixsképs nek is egy igen nagy előnye van. A magyar filmeknek eddig mindig az volt a fő hibája, hogy képsorozatot kaptunk, nem összefüggő drámát, vagy vígjátékot, amely következetes­­en folyik, egyik részt a másikba kapcsolva. „Az utolsó hajnal" egy különös históriája egy furcsa fiatalembernek, aki a halálba akar menekülni megunt élete elől és fel akarja áldozni­ ma­­gát mások boldogságáért — és végül egy finom női lélek segítségével mas­ga is boldog lesz és örülni tud az életnek, amelyet újra megszeret. A film főszerepében Kramer Leopold, a hírneves bécsi színész egy ezeroldalú, mély intelligenciájú filmszínészként jelentkezik. Figu­­rája legelsőrangú és művészete külö­­nösen az érzelmes jelenetekben meg­­kapó. Balassy Jenő, a Vígszínház kis tünő Basas bácsija a legszigorúbb kri­tikát győzedelmeskedően állja a versenyt. A feje direkt kiváló films attrakció. Ujj Kálmán, a mesvári társulat tagja kettős budaszes szere­­pében nyújt kiváló alakítást és bebis­zonyitja elsőrangú kvalitásait. A hölgyek közül B. Marton a Magyar Szinház művésznője Erzsi, egy különös, excentrikus szerepben tel­jes szépségével bontakozik ki s egy bakfislány kedves szerepében Clary Lotte dobogtatja meg az ifjú szi* veket. Azt hisszük, az „Utolsó hajnal" si* kere egyenlő lesz a Kuruzslóé>vak­ ennél nagyobbat nem kívánhat ma­­gának a Phőnixs filmgyár sem. .. . ..

Next