Színházi Élet, 1918. április 7–14. (7. évfolyam, 15. szám)
1918-04-07 / 15. szám
8. oldal SZÍNHÁZI ÉLET Csak trükk ! Irta: Korda Sándor. Azt hiszem, a pesti publikum a legsokosabb az egész világon. Pardon: csak a legjobban tud mindent. Ahogy néha moziban ülök és a szomszéd páholyunk diszkrét beszélgetéseit hallom, el kell ámulnom azon a példátlan szakértelmen, amellyel szegény dán vagy amerikai kollégám művét boncolgatják. Csak trükk! — mondják az urak hölgyeiknek, s míg a filmen a megdöbbentő Ásta Nielssen haldokol, már el is magyarázzák, hogy milyen gyerekjáték valójában az a jelenet, amelyben a négylovas kocsit ledönti a hegyoldalról a lavina. Hiszen valami igazuk tényleg van is. A trükk fontos és nagyszerű segédeszköz a mozirendező kezében, él is vele, de korántsem abban a mértékben, ahogy gondolják. A kinematográfia első filmjei trükk*ilmek voltak. Emlékeznek még biztosan a mozi őskorára, amikor a színes Pattie- képeken a virágok kelyhéből tündéreket láttunk kikelni és láttuk, hogy Max Bindert hogy lapítja laposra a rázuhanó lift. Ezeknek a trükköknek a technikája is sokat fejlődött azóta, érdekes és meglepő dolgokat lehet velük csinálni, mint például Wegener a Rübezahl vagy a Yoghi című filmjeiben. A hely kevés arra, hogy e trükkök problémáját el*mondjam, de maga a fotografálógép, amellyel a kicsit nagyra, a nagyot ki* csire, a távolit közelire lehet fényké*pezni, s maga a filmszalag, amelynek kockáira kétszer, háromszor is lehet fotografálni, kiapadhatatlan forrását adja ezeknek a fotografikus trükköknek. Érdekesebbek ezeknél a rendezési trükkök, amelyekkel olykor egy tényleg kolumbusi ötlettel lehet nagyszerű ered* ményeket kihozni. • Éppen most látható például egy film, amelyben egy lavina* omlás egy négylovas postakocsit egy szakadékba dönt. Itt mindenki arra gondol, hogy a do log trükkrésze a postakocsi szakadékba zuhanása. Erre vonatkozik a sok leki* csinylő magyarázat is. Az okos gyere* kek, akik kis kasírozott kocsit meg lo* vakat sejtenek, tévednek. A lovak és a kocsi igaziak és a filmgyárnak tényleg fel is kellett áldozni a fogatot és lovas* tól le kellett rántania vagy döntenie a szakadékba. Trükkel kellett ellenben azt megoldani, hogy a lavina okozza a katasztrófát. Ezt úgy csinálták, hogy egészen külön képeken vették fel a lavina omlását. Ez igen könnyű. Egész kis területen megmozgatták a havat, közelről, nagyban fotografálták, sokszoros nagyi* tásban vetítik, úgy, hogy teljesen a la* vina illúzióját adja a dolog. A jelenetek összeállításánál van végre megoldása a trükknek. Előbb látni, hogy zuhan a la* vina. A következő jelenetben rohan a postakocsi. Ekkor már a publikum elő van készítve a katasztrófára. A követ* kező képen a lavina már nagyobb is és az ezt követő kép az a jelenet, amely* ben a fogat lezuhan a mélybe. Az illu* zió tökéletes. A nézőtér felszisszen a meglepetéstől. Úgy néz ki a dolog, mint* ha tényleg a lavina döntötte volna le a fogatot. Ugy*e, nem olyan egyszerű a trükk? • Persze, ezerféle hasonló csellel dolgozik a mozirendező. A különféle trükk* ről, minden trükkrendszerről oldalakat lehetne összeírni. De önmagukban nem is fontosak ezek. A mozinak tiszta művészi feladatai is vannak, amelyeknek megoldásánál a trükknek csak annyi szerepe jut, mint egy színdarabnál Valami színpadi ravaszságnak. Hegedűs Gyula első kritikája: ...„Az első beteg" c. egyfelvonásos darabban harmadéves növendékek játszottak, köztük Hegedűs Gyulát kell említenünk. Van benne komikai vér és van eredetiség is, mit a süket komornyik szerepében» bebizonyított." (A Fővárosi Lapok közlése, 1891. január 27A-i akadémiai vizsga alkalmából. Hegedűs Gyula Rigand szerepét játszotta.)