Színházi Élet, 1918. április 14–21. (7. évfolyam, 16. szám)

1918-04-14 / 16. szám

tiszttttttttt a CTET szárról szóló dráma predesztinált szerzői­jét, mint ahogy az a drága, régi Balthazar király sejtette meg a puszták fölött az ébredő csillagot. Lehet, hogy Odry há­­lás nekem ezért a szerepért, amel­lyel a magyar színművészet legtetejére szállott, viszont én is hálás vagyok neki, hogy éveken át nem engedett ki saskarmaiból, és állandóan szuggerálta nekem ezt nagy munkát, állandóan. Még tavaly nyár­a­ron Balatonföldváron a gyönyörű tó ezüst vize előtt is, a reggeli fényben és az alkonyati tűzveszedelmekben folyton inspirált Odry, és a hangjának melegével, kék szemének úgyszólván fanatikus te­­kintetével, egész organizmusának vibrál­­iójával, mintegy felkészülő hangszer, szinte fizikai evokációját adta annak a figurának, amelyet írandó voltam. És itt nemcsak történelmi emlékek voltak és történelmi tanulmányok, hanem volt egy nagyszerű jelen ebben a nagyszerű szí­­nészben, aki ösztönszerűen megérezte bennem annak a kifejezésmódnak és lelki­ hangszerelésnek azon összes eszközeit, amelyeket ő egy diadalmas este vissza fog adni és meg fog szólaltatni, hálás és megértő tömegek előtt. Odry különben is az a színész, aki mindig a legjobban érdekelt engem s aki e Habsburg-trilógia első részében már játszta volt. Józsefet. Most, a Nagyasszonytól bom utolsó jelenetéig, az fogva, uj darab egész figura egész életét adja a kifejezés, erő és len­­dület legnagyobb mértékével. Ez maga a csoda! Úgy látom, hogy egy kevés szerencsém volt ezzel a munkámmal. S ha kutatom az okokat, csakugyan arra a predeszti­­náltságra kell rájönnöm, amelyben bizo­­­nyos szerepek bizonyos szereplőkkel va­­lami rejtélyes összefüggésben állnak. Odryn kívül, aki egyéb örömökön tul, melyeket érző kebleknek szerez, talán erre a szerepre született, itt van mindjárt Várady Aranka, az álmok Lichtenstein hercegnője. Nekem is, aki talán egyedül vagyok kompetens­ebben, de másoknak is. ő nyújtja e XVIII. századbeli női figura legteljesebb illúzióját és aki el­­olvasta például azokat a régi mono­­graphiákat, melyek e híres bécsi arisz­­tokrata nőről szólnak, lehetetlen fel ne ismerjék Várady Arankában a művészi evokáció tökéletességét. Gyönyörű szőr­keségében, ragyogó fiatalságában, egyéni rejtélyességében még feldisziti drága Aranka ezt a hajdani sphinxet és léha« VÁRADY ARANKA (Lichtenstein hercegnő) Nemzeti Színház: II. József: Vértes rajza t IVÁN FI JENŐ a II. József rendezője Vértes rajza.

Next