Színházi Élet, 1918. június 2–9. (7. évfolyam, 23. szám)
1918-06-02 / 23. szám
VII. évfolyam ELŐFIZETÉSI ÁRAK ELŐFIZETÉSI ÁRAK 1918 junius 2ítól junius 9-ig Sa NH i 1 U És E 1 Felelős szerkesztő INCZE SÁNDOR "V Hirdetések mm.sora 1 korosa Szerkesztéséf: Erzsébet'köret 34 Telefon 31-ft kotta-melléklettel : Budapesten és vidéken Bfész én e . 32.— K Fél évre . . Negyedévre . I6.it K 8.51 K kotta-melléklettel : Budapesten és vidéken Bfész én e . 32.— K Fél évre . . Negyedévre . I6.it K 8.51 K Oft Egy számára : Budapesten Q A és vidéke« OU fillér Ott Egy számára : Budapesten Q A és vidéke« OU fillér ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI, MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Hirdetések mm.sora 1 korosa Szerkesztéséf: Erzsébet körút 34 Telefon 31-ft Kiadóhivatal: Erzsébet-körút 29 Telefon 74—46 Kiadóhivatal: Erzsébet-körút 29 Telefon 74—46 23. szám : JERITZM írta SZÁSZ ZORTTN Színházi produkciókkal szemben meglehetősen nagy igényű, mondhatjuk, nem bánom, blazírt vagyok s így magamnak is kellemes meglepetés volt az a hatás, amelyet reám Jeritza Mária gyakorolt. Toscában láttam a mult héten, ebben a forró és tragikus Puccini-szerepben s egy nagyszerű női jelenséggel való szembekerülés felemelő borzongása suhant át idegzetemen. Nem mintha Jeritza tökéletes énekhangú színésznő vagy akár csak tökéletes szépség volna! Nem, de van megjelenésében valami olyan fenségesen előkelő, egész lényében valami olyan — bizonyára ép tudatlan magasabbrendiség, ami a kivételes emberpéldányokból áradó pezsdítő varázs titokzatos erejével hat. Ez a magas, szőke, nem is tulságos nemes arcú morva nő, a mai európai színpad egyik legelső tüneménye. Mikor a Tosca első felvonásában kilépett, nem a hagyományos bottal s kalappal a kezében, hanem valami hosszú köpenyt elől összefogó kéztartással s a darab barna Tos* cát követő utasítását fölényesen ignorálva világos szőke hajzattal, enyhe esztétikai idegsokkot kaptam. A kellemes meglepettség első másodpercei múltán persze tudatossá kezdett válni bennem ez a rendkívüli hatás. S a nő minden mozdulata, hangja, testtartása és elhelyezkedése egyre világosabbá tette előttem varázsának titkát. Jeritza ugyan nagyszerű énekesnő, kitűnő színésznő is, elsősorban azonban mégis mint dekoratív jelenség, mint az emberi faj egy csúcspéldánya mint nagyszerű testiség bűvöl el. Iicsi fej, magas alak, hosszú lábak, ez a háromság szépségének az alapja. Egy más alkalommal két osztályra osztottam az embereket s főleg a nőket: végtaglényekre s tömbi lényekre. Az egyik tipus testén túl tengenek a láb, a kéz, a nyak, a hos« szukás és rendesen felülről lefele irányúló alkatelemek, a másikon a mell, a törzs, a csipő«vidék, a tömbszerü, hegyes«völgyes részek uralkodnak. Az egyik csupa vonal, a másik csupa felület. Nos, Jeritza iskola«példánya a végtaglénynek. Alig van csípője és melle ennek a nyakigláb nőnek; azt lehet mondani némi túlzással, hogy a lába rögtön a nyaka alatt kezdődik. Igaz, hogy ez a fenségesség és előkelőség mellett bizonyos tulszikár gén« szerűséget is ad a megjelenésének. Mintha rudakból volna összerakva olyan; olykor mikor egyenesen áll s nem éppen rövid nyakával előrenyulik, egy emelődaruhoz hasonlít. A dereka lábaihoz viszonyítva olyan rövid s a lába olyan arányosan tö« rik a térdnél meg, hogy mikor az első felvonásban a Cavaradossi festő«