Színházi Élet - 1918/29. szám

42. oldal SZÍNHÁZI ÉLET SZÉP ASSZONY: Most én következem. RENDEZŐ: Hova gondol, hogy a mester •,na még tovább dolgozik? Hiszen teljesen ki­­van merülve. Holnap folytatjuk. (Nők zugos­­odva el.) Önök, hölgyeim, ketten itt marad­­nak. A mester most megy a sötét kamrába­n előhívni. KÖVÉR HÖLGY: Az én képem kész? RENDEZŐ: Rögtön előhívjuk. (A segéd 's előkészíti a vetítést.) KÖVÉR HÖLGY: Nos, hát nem jön elő? RENDEZŐ: Nem értem, hogy mért nem jön elő, pedig én. Háromszor is beüzentem, Kati, gyere­­ki! Kati, gyere ki! MŰVÉSZNŐ: Kati nem jön ki! RENDEZŐ: Ne félj Kati. Egész bátran gurulj ki.­­A vászonra vetítve megjelenik egy gyönyörű sovány nő, a kövér hölgy arcvonásaival.) KÖVÉR HÖLGY: Ah, ez én vagyok? Fuj, hát én ilyen kövér vagyok, mint ezen a ké­­­pen?­­ MŰVÉSZNŐ: Ugyan édes komámasszony. Hogy lett ilyen sovány asszony? Hogy tudott így megfogyni? Ebben a fene melegben, Biz én ebbe nem megyek be, Ezt nem lehet igy hagyni. SEGÉD: Kérem, Ciklámia kisasszonyt, a mester várja a sötét kamrába, hogy a moz­­­dulatokat természet után retusírozza. MŰVÉSZNŐ (boldogan): Ah, megyek, me­­gyek! (El.) KÖVÉR HÖLGY: Most ez a személy mért ment be? SEGÉD: Tisztán és valójában csak azért, amit mondottam. RENDEZŐ: Technikai felszerelésünk egyik legtökéletesebb darabja ez a vászon. Az elő­ hívott képet itt nyomban nagyban megláthat­­juk. (A vásznon a művésznő alakja jelenik­­meg, de fej nélkül.) Ah, mi ez? SEGÉD: Hol a feje? KÖVÉR HÖLGY: Haha! Nincs feje! De azért hasonlít. RENDEZŐ: M­i történt? Hol van ennek a nőnek a feje? MŰVÉSZNŐ (sírva kilép): Bementem én a fekete kamrába, S elvesztettem, elvesztettem, Elvesztettem fejemet hamarjába. RENDEZŐ: Ja, vagy úgy, elvesztette a fe­­jét most értem. MŰVÉSZNŐ: A fejemet ne­m bánom, Hej, csak azzal sajnálom, Hogy nem lehet a párom, A párom a Gingaló, Angeló, Ladiladilom, ladiladilom. EGYÜTT: Bár a művészkedés Némikép mesés, Ámde, hogy ha van ész, Nem nehéz, nem nehéz. (Függöny.) Intim Pista a Béke s zinpadon Nemzeti Park ezer meg ezer érdekessége között mindennap a Béke-Színpad arat legnagyobb sikert; ez az a hely, ahová leg­­szívesebben igyekszik a pesti polgár, mert tudja biztosan, hogy jól fog mulatni a kedves színházban, amelynek a címét ol­­vasni már magában véve is gyönyörűség. Béke-Színpad. A mostani műsor gerincét Harmath Imre és Dénes József kedves operettje a Nárcisz alkotja és nagy sikere van Deutsch Haupt Érseknek, Hegyi Anná­­nak, a Királyszínház tagjának, Körmendy Ilonkának, Gallai Nándornak, de estén­­ként versenyeznek velük a magánszá­­mok: Fekete Pál, Schmidt Erzsi, Radó Teri és Lendvay Lola, egytől«egyig tehet­­séges és kedves mindegyikük. Az új műsoron fellép egy jelenetben Intim Pista is, aki immár a második ma­­gyar színpadon válik élő alakká —, a je­­lenetet Lukács Gyula írta és Intim Pistán kívül Gizi és Kató a párbeszéd ismerős alakjai. Az első színész, kinek a nevéről utcát ke­­reszteltek el: Szerelemhegyi András volt. 1780 körül Bécsben működött, ahol sok víg estét töltött társaival, tiszteletére Bécs egyik utcá­­ját családi nevéről: Liebenberger-Gassenak nevezték el. 1792-ben Budán működött. Az első magyar énekessjáték címe: „Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi", irta: Chudy József. Előadták 1793. máj. 6. Budán. **• Az első sugó nélkül beszélő szinész orosz« fáji Pergő (Petheő) Czelesztin volt, az úttörők egyik legkiválóbbja, sz. 1784-ben Hunyadme­­gyében. Ő volt „az egyetlen a Wandzsa Mihály kolozsvári társulatánál, aki az egész darabot kívülről tudta. Szerepeit a szabad ég alatt ta­­nulta, e végből a kolozsvári Hójaerdőnek min­­dennapos vendége volt. Meghalt 1858. aug. 4-én. 1­01

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék