Színházi Élet, 1918. szeptember 1–8. (7. évfolyam, 35. szám)
1918-09-01 / 35. szám
m évfolyam 1918 szeptember 1-től szeptember 8-ig ELŐFIZETÉSI ÁRAK kotta-melléklettel: Bn^tpettcfl ta vidékea Bféaz im . 4P. K Félévre . . 2».— K Ntffedffrc . Ii- K tm SZÍNHÁZI ÉLET Perelős szerkesztő INCZE SÁNDOR Hirdetések mm. aora 1 kor. 50 fill. Szerk.axtfatg: Erzsébet«kSrat 24 Telefon 34-97 Egy szám ím •• Budapesten 4 tó vidéken 1.-Ur. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI, MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP RBOOBL Kiadóhivatal: Erzsébet-körút 29 Telefon 74-46 35. szám -tf&fc OROSZ DMRMBOK * irta SZMSZ ZOCTJm/. ^ ^ A jövő szezont beharangozó újságcikk kékből s a színházak hivatalos jelentéseiből egyaránt kiderül, hogy ebben az évben a pesti színpadon az orosz szellem termékei fognak ha nem is dominálni, de mindenesetre nagy helyet elfoglalni. Egyrészt az a tény, hogy Orosz •országgal — már amennyire van most Oroszország békét kötöttünk, másrészt az orosz irodalom épen nálunk egyre növekvő presztízse lehet az oka ennek. S talán az is, hogy az oroszok épen az utóbbi időben sok értékes dolgot termeltek a színpad számára. Aki nem híve a szellemi védvámoknak — én a gazdaságiaknak se vagyok híve — az csak örülhet ennek a beáramlásnak, mely egy kulturailag olyan érdekes és viszony*lag friss területnek, mint az egykori Oroszország, szellemi virágait hozza szemünkhöz és szivünkhöz közelebb. Jó és helyes tehát az oroszok bejövetele, nem lesz az se baj, ha gorlicei áttörést ren*deznek a pesti színházi írók frontján, de már most is jelezni szeretném azt, hogy •elfordulni az oroszoktól nem szabad s valami különös Nyugateurópát lefőző rendkívüliséget ne várjunk Észak e né* •pétől. Pedig ilyesmire megvan a hajlam Középeurópában, abban az irodalmi Közép -európában, melynek vezérállama szintén Németország s melynek a magyar szellemi élet szintén hűséges provinciája. Kétségtelen, hogy az orosz regény- és novellairodalom páratlan kincses ház, az emberi szépségek, a mély lelki igazságok, a megrázó speciális dokumentumok nagyo •szerű gyűjteménye. Dosztojevszki egy, ittíőtt ködfoltokkal hasított, de hallatlan magasságokba nyúló hegyóriás, Tolsztoj, már mint a férfikorbeli Tolsztoj hatalmas szív és ragyogó művész s egy csomó más orosz író is elsőrendű csillag az európai szellemi égboltozaton. íme, elismerem és méltánylom az orosz irodalmat s mégis épen a magyar szellemi életet sokkal inkább szeretném a francia vagy az angol mentorság alatt látni, mint az oroszé alatt. Főleg a francia irodalom az, amely minden fejlődő, kezdetleges kulturájú nép számára az igazi megfelelő tanul* mány*terület és eszmény*tár. Az orosz irodalom a franciához viszonyítva ss főleg az orosz regény a franciához viszonyítva fejletlen, mondhatnám tárház. A mérték, az összhang, a világosság, ezek az femi* nens művészi kellékek par excellence francia erények, az orosz szellemből azonban viszont hiányoznak. Ez illik a francia és orosz elbeszélő költészetre. Ilyen világosan nem jelezhetem az orosz és francia dráma viszonyát, először, mivel az orosz dráma általában fejletlenebb, másodszor pedig, mivel élet* tem nagyobbára ismeretlen. Valami tul* ságosan alkalmasnak az orosz szellemet, legalább mai fejlődési fokán, épen a drá*mairodalomra nem tartom. De végre is lehetséges, hogy csalódni fogok. Azt azonban mindenesetre jogosnak és üd* vösnek tartanám, hogy az orosz mellett végre a francia irodalom is újból szóhoz jusson nálunk. Nincs annak semmi értelme, hogy azért, mert Franciaországban a németek és franciák harcban állnak s mert néhány francia ezred Olaszországban a mi hadseregünk ellen is küzd, a