Színházi Élet, 1918. szeptember 1–8. (7. évfolyam, 35. szám)

1918-09-01 / 35. szám

30. oldal ' SZÍNHÁZI ÉLET MZ APOLLO EMEMRE SZEZONNYITÓ MŰSORM Csütörtökön adott bemutatót az Apolló Kabaré, Budapest egyik legkedvesebb he­­lye és azóta napi nap után arról beszélnek, hogy milyen kedves, ötletes, és vérbeli kabarés műsor a premier, amely nem akar több lenni, mint kabaré, de amely ennek igazán legelsőrangú. A hangulatot, az arcizmok mosolygó vonásait előkészíti az újra sorompóba ál­­lott Kőváry Gyula konferansza, amely belekapcsolódva az aktuális eseményekbe, vidáman figurázza ki ennek minden sze­­replőjét. A műsor gerincét, amelyről a műsort elnevezni lehetne. A négyes fogat, Kö=­váry Gyula és Marthon Géza operettje alkotja. Az operett, a libretto és a mu­­zsika nagyszerűségén túl még egy harma­­dik tulajdonságával hódit: a kiállításával. Az Apolló színpadát a szünet alatt átala­­kították, a színpad nagyobb lett, hatal­­mas, nagy díszleteket lehet belé állítani — szóval igazi hangulatot teremteni. A darab dluja Németh szerű művészasszony, Juliska, ez a nagy, akinek sokoldalú talentuma minden este világít. Az ope­­rettben mutatkozik be a kabaré új bon» vivanja, Poór Miklós. A műsor további darabjait mind Kős­váry konferálja s ezek között első helyen áll Nádas Sándor nagyszerű szatírája, az Inde Bride, amelyet Kőváry Gyula és Haraszti Mici játszanak esténként hars­­ogó derültség mellett. Sorban a harmadik, de az előbbiekkel egyenrangú Liptai Imre kis tréfája, a címe Megjött a pótlék, egy kishivatalnok életének rajza a kis darab és Magyary Lajos kapott benne hálás szerepet. Kőváry Gyula elemében van ebben a műsorban. Háború az Olimpus kávéház»­ban cimmel írt még egy zenés bluettet is, előfordulnak benne az összes olympusi is­ tenek modernizálva, a világháború ese­­ményeibe beállítva. Képzeljük, mennyi vidámság származik ebből. A zenét — Offenbach legkiválóbb dalaiból állította össze Erdélyi Patat Leó, a kabaré kitüni karmestere. A blüettben mutatkozott be nagy sikerrel Nagy Magda, aki hosszú pihenés után újra visszatért az Apolló­ba, mellette a szerző, Kőváry Gyula és Bo­­ross Endre játszanak nagyon jó és vi­­dám szerepeket. Rózsahegyi Kálmánnak Harsányi Zsolt írt egy nagyszerű szerepet, a Szegény be­­te­g ember című kis darabjában. Szerepel a műsoron még egy külföldi bohózat is, amelyet Hervay Frigyes fordított szokott biztonsággal, a címe Gyerekjáték, a szereplők Haraszti Mici és Mály Gerő. A magánszámok élén Németh áll. Zilahy Lajos és Balassa Emil Juliska szöve­­geire Buday Dénes és Marthon Géza írt muzsikát. Magyary Lajos számára Har­sányi Zsolt irt egy kuplét a spanyol­nát­­háról, Gózon Gyula pedig szokott lírai dalaival ér el hatalmas sikert a nézőtéren és a leányszivekben egyaránt. Nagy Magda, a megtért kedves mű­­vésznő, mint dizőz mutatkozik be nagy­sikerrel, ugyanezt kell mondani Margó Boriskáról, a Rózsahegyi iskola növendé­kei közül kikerült művésznőről. .­­Ijl SZERENCSÉS SZÍNÉSZEK. A Fővárosi Orfeum megnyitó mű­­sorának szünetjében vidám han­­gulat uralkodott a kulisszák mö­­gött. Pufi azt a kérdést vetette fel, hogy kik Budapest legsze­­rencsésebb színészei? Hunyadi, Hollós Terus, Szepesi találgattak, de mikor egyik sem ta­­lálta el a helyes megfejtést, Pufi kirukkolt a megoldással: — Budapest legszerencsésebb színészei mi vagyunk, a Fővárosi Orfeum tagjai. Mi Négy heti szabadsággal kezdtük el a szezont.

Next