Színházi Élet, 1918. október 20–27. (7. évfolyam, 42. szám)
1918-10-20 / 42. szám
VII. évfolyam 1918 október 20-tól október 27-ig ELŐFIZETÉSI ÁRAK kotta.melléklettel Budapesten és vidéken Egész évre , 50. K Félévre Negyedévre Simili ÉLET Felelős szerkesztő INCZE SÁNDOR 42. szám Hirdetések mm.sora 1 kor. 50 fill. Szerkesztőség: Erzsébet-körut 24 Telefon 34-97 Egy szám ára : Budapesten és 4 JfX vidéken.. .. KI .ZAJ 25.— K 12.50 K ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI, MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Kiadóhivatal Erzsébet körút 29 Telefon 9—48 A jegypénztár száma: 74—66 Írta: SZOMORY DEZSŐ Az első: Góthné Kertész Ella. Évek óta figyelem ezt a rendkívüli női egyéniséget színészi pályáján. Nem egyszer láttam a kifejező erő és színjátszó művészet olyan csodálatos fokán, hogy alig hittem, hogy azt még fokozni lehessen. De Góthné eszközei csakugyan kifogyhatatlanok. Kéí pőségeinek kibontásában egy-egy újabb figura kreálásakor sohasem ütközik határba. Színészi egyénisége és markáns nőiessége olyan eklatánsan olvad egybe, hogy az erőnek legnagyobb mértékét adja. Színésznői tehetségét egy női lélek minden izzása hevíti át. A Matuskában legnagyszerűbb alakításainak egyikét nyújtja és nem hiszem, hogy van ma Európában egyetlen színésznő, aki az egyéni súlyát és zsenialitását csak megközelíteni tudná. Nincs senki, aki a Matuska alakját, a figura százféle színét, érzését, viharos lelkületét, egész lendületes akcentusát úgy tudná visszaadni, mint ez a ritka és csodálatos színésznő, akit Páris* ban, — ahogy én ismerem Párist — nyíl* ván tömjéneznének. Szerzői közt örökre felejthetlen marad élményeim Góthné Matuskája, melyet rögtön a Jászai Mária Teréziája mellé sorozok, mint ugyancsak egyik legszebb emlékemet. Én, aki végigdolgoztam Góth Sándor mellett a Matuska harminc próbáját, aki láttam és figyeltem ezt a kiváló színésznői munka közben és abban a csodálatos hevületben, amelyben a figurát kreálta, — a legnagyobb elragadtatással kell, hogy beszéljek róla s azzal a csodálattal állják meg előtte, mely az ilyen nagy művészi tehet« séget megilleti. Góth Sándorról nem tudom mit mondjak, ami túlszárnyalná a szerzői dicséret és hála banalitásait. Arról fogok megemlékezni ugyancsak legkedvesebb élményemképen, hogy a probák folyamán nagyszerű vitáim voltak vele, sőt olykor ideges szóváltásaim, melyeknek hangját természetesen enyhítette SZOMORY DEZSŐ (Vértes rajza)