Színházi Élet, 1919. január 5–12. (8. évfolyam, 1. szám)
1919-01-05 / 1. szám
46. oldal SZÍNHÁZI ÉLET M., Debrecen. Előbb a Népopera, majd a Vígszínház tagja volt. 1916-ban. Rózsi. 1) Névtelen kíván maradni. 2) Sze iélyesen kell megkérni erre. — Mária. 1) Star filmgyár. 2) Temesvár, szinház. 3) Kolozsvár, szinház. 4) Nem. — N. J., Halas. Nem vésett el, — még beiratkozhatok valamelyikziniiskolába. — L. Klára: Megemlékeztünk róluk a Színházi Élet Bródusalbumában. — Hetedikes, 1881 nov. 18-án Budapesten született, 1903-ban végezte a szinészakadémiát. Előbb Német Józsefnél működött Miskolcon, onnan felszerződött a Király«szinházhoz. — Csavargólány. 1) Iskolai és erkölcsi bizonyítvány, szülői beleegyezés. 2) Igen, ha t. i. már van szerződése ahhoz a társulathoz. 3) Igen; ez ügyben különben Déry Jánoshoz kell fordulni. F. J. Nem. — Egy a szivem. 1) A társulat ez idő szerint Érsekújvárt tartózkodik. 2) Erre nincs terünk. 3) Személynök»ti. 16. 4) Vidéken. - Bagoly. Csák színházi vonatkozású kérdésekre válaszolunk. — Margitka. 1) Ad. 2) Fiatal, telve ambícióval, művészi törekvésekkel - ez csak elég? 3) Személynök«ti. 16. 4) Ti» •x.a. K.szér 6. — Ciliké. A kért album a Szimházi Élet kiadóhivatalában megrendelhető. — Jessy, 998. I) Nőtlen. 2) B. Marthon E. 3) Sokan. Párisi u. 1. — S.-rajongó. A lexikonból kell kikeresni. Kuki, Debrecen. 1) Nem játszotta e szerepet voluisem. 2) Izr. 3) 1876 jan. 24-én született. Coustina. Nőtlen. — Főhadnagy. A Cigány« hárót először Kolozsvárott játszották 1886 már» piufi 2«án és ugyanezen hó 26-án mutatták be a Népszínházban, ahol 1896 dec. 27-én századszor került színre. — Ha olvasó. 1) Májusban. 2) Igen, az operettszemélyzet. 3) Nem halt meg. 4) Megtalálja majd a Színházi Életben. — K. Gy., Hatvan. 1) Royal »szálló. 2) Főlig Sán« sorstér 4. 3) Személynök«u. 16. 4) Alkotása. 7/b. 5) Baross»u. 8. — Két művészkedvelő. 1)_jen, azonos vele. 2) Nem működik ott. 3) A hivatalos névsorban nincs megnevezve. Józsa. Csak 5 kérdésre válaszolunk, ön pedig 15-re vár fejezetet — Nővérem. Díjtalanul sehol sem képezik ki. Nagyon kivételes esetben is. Opera balletkarában lehet kísérletezni ez ügyben. — K. Erzsók és Maca. A Carmen opera zenéjét Bizet György irta és 1876 okt.!8-án mutatták be nálunk a Nemzeti Szinházban. Szereposztása ez volt: Don José , Pauli Richárd, Escamillo =, Láng Fülöp, Dancaire — Nagy, Remendado — Zajonghy Elemér, Zuniga — Tallián János, Morales — Maleczky Vilmos, Lilla, Pastia — Gonda, Carmen , Nádayné, Micaela — Maleczkyné. 100*ik elő* ttlása 1907 május 20-án volt az Operaházban. Bankfia. A kért történeti adatok a rovatve*ztető birtokában vannak, ha valamelyik dél után ellátogat a szerkesztőségbe, lejegyzés céljából átadja. — Hanna. Sokáig volt vidéki pri uíidonna, azután férjhez ment el. Le is lepett a pályáról. Szőke Ily. Csak az élet, a színpadi gyakorlat lehet a színész igazi kiképző iskolája és «•«fenekelőtt a megvesztegethetetlen tehetség a fődolog, amit tehát nem pótol semmmfék elméleti Studium. — Pesti fiuk társasköre. Lengyel Menyhért drámaíró 1880 jan. 12-én született Balmazújvárosban. Miskolcon tanult, majd a fővárosban ujságiró lett, később Kassán hivatalnokoskodott. Első jelentős si*kerét 1907-ben aratta, midőn „A nagy feje» delem" cimü drámáját a pesti Thália«társaság előadta. Egyéb müveit a következőkben ismer« tétjük: „A hálás utókor" dráma 3 felv. Az Akadémia a Vojnits«dijjal jutalmazta. Előadta a Nemzeti Szinház 1907 okt. 5»én. „Falusi idill", szatíra, 1909 jan. 30-án adta a Magyar Szinház. „A szűz", dráma 3 felv. (Társszerző báró Hatvany Lajos.) Előadták a Magyar Színházban 1909 okt. 9. „Tájfun", dráma 4 felv. 1909 okt. 30. Vígszínház. Ezzel a darabjával majd minden jelentősebb európai színpadon ismertté tette nevét. Színre került Berlinben (Berliner Theater), 1910. febr. 19-én, — a századik előadását pedig 1910 május 29-én érte el. Párisi premierje (a Sarah Bernhardt színházban) 1911 október hó 1-én volt. Ugyanezen időben Torinóban bemutatták a Theatro Argentinabban, Gábor József, a nemzeti Operaház tagjának fordításában. Nápolyban 1911 nov. végén volt a pre«moierje; románul 1911 ápr. adták Bukarestben, horvátul is szinre került ez év márc 7-én Eszéken, „Typhoon" cimmel pedig Londonban került szinre 1913 ápr. elején. „A proféta", színmű 4 felv. 1911 febr. 23. Vígszínház; „A cárnő", szinmü 3 felv. (Társszerző: Biró Lajos) 1912 febr. 23. Nemzeti Szinház; „Róza néni", vigj. 3 felv. 1913 febr. 1. Magyar Szinház; „Táncosnő", szinmü 3 felv. 1915 dec. 3. Vígszínház. „Vera", hármas jelenet, 1917 okt. 13. Modern Színpad. „Charlotte kisasszony", töri. szinmü 1918 febr. 22. Nemzeti Színház. A mostani darabja Saneho Panza, vígjáték, a Nemzeti Színházban kerül színre Rózsahegyi Kálmánnal a főszerepben. — Rajongó. Jáki Amália 1908-ban végezte az Orsz. Szülész egyesület Szinésziskoláját. Innen Komjáthy János színigazgatóhoz szerződött, Kassára. Itt az első fellépte dec. 25-én volt Bernstein „Sz* ruci" c. drámája fő női szerepében. — Boriska. 1) Palota»tér 5. 2) Nem színésznő. 3) Royal« szálló.4) Báró Aczél«u. 3. 5) Damjanich«u. 5. — H. Ancsika, Szombathely. 1) Cime Temes« vár, szinház. 2) Biró Anna színésznő. — W L. Szeged. 1) Székesfehérvárt működik. 2) A Magyar Színháznál 3) Nagyváradon. 4) Nincs benn a hivatalos névsorban. 5) A Medgyaszay« Színháznál — az utolsó pedig a Miklóssy»társu« latnál. — K. Dorozsma. 1) Részvénytársaság. 2) Elvál. 3) Most szerződött oda, énekesnő. — Felső fórum. A dolovai nábob leánya premierje 1893 márc. 10-én volt a Nemzeti Színházban. Szereposztása ez volt: Jób Sándor — Hetényi Béla, Jób Vilma — Török Irma, özv Domaházyné — Hegyesi Mari, Szentirmay = Gyenes László, Nege — Csillag Teréz, 1 TJ m főhadnagy — Náday Ferenc, Bilitzky r= Zillahy Gyula. 7 OO.-ik előadása 1907 január 1-án volt.