Színházi Élet - 1919/3. szám

SZÍNHÁZI ÉLET Hogyan kell megkötni a csokornyakkendőt? (Farsang!­tanács.) Aki esti alkalomra készül és csokornyak­­kendőjét jól meg akarja kötni, az előbb öltözz jön föl tetőtől talpig és hagyja a csokorkötést legutoljára. Mielőtt azonban a nagy műveletbe fogna, vegye kezébe a nyakkendőt és oltson el minden világosságot a szobában. A sötétben aztán kössse meg gyorsan a nyakkendőt, siessen az előszobába, öltse fel felöltőjét, csapja fejére kalapját, markolja meg sétabotját és a tükörbepillantás gondos elkerülésével távozzék hazulról. Ezen kitűnő módszer előnyét tíz pontba kihatjuk és pedig: 1) Nem látjuk kétségbeesett ábrázatunkat, mikor a tükör előtt próbálgatjuk a nyakkendő­kötést. 2) Nem tékozoljuk az élet legértékesebb perceit céltalan kisérletezéssel 3) Pontosan ott lehetünk, ahová menni akarunk. 4) Nem zavar bennünket a tudat, hogy nyak­­kendőnk rosszul van megkötve. 5) Abban a reményben ringathatjuk magun­kat, hogy jól kötöttük meg a nyakkendőt. 6) Ha ez mégsem volna így, még mindig megmarad a vigaszunk, hogy majd csak kérdi tőlünk valaki: „mi van a maga nyakkendőjé­vel­?" és rögtön meg is igazítja. 7) Nem rontunk el öt*hat batiszt»su­pnect, mikor egy is megteszi. • 8) Tudva van, hogy senki sem törődik « másik ember nyakkendőjével, miért törődj­ünk * magunkéval. 9) Ha a nyakkendőnk rosszul van megkötve, megvan az az előnyünk is, hogy „professzor» nak" nézhetnek bennünket, végre 10) Kár a nyakkendő megkötésével vesződ«, mert ha a csokor minden részében arányos, úgyis úgy néz ki, mintha készen varrott nyakravaló volna. Ezt pedig senki sem azem­zéti Mangold Béla Kolos Első petli társaság volt a címe Kustesár István vezetése alatti magyar színtársulatnak 1815-benn. Vidéken először Miskolcon játszottak. (Ijjazgató: Murányi Zsigmond és laborfalvi Benke­i­fut fi Tol­.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék