Színházi Élet, 1919. január 19–26. (8. évfolyam, 3. szám)
1919-01-19 / 3. szám
SZÍNHÁZI ÉLET Dacára a mai általános köztársasági uralkod fásnak, bátran jelentem ki, hogy én még mindig nagy royalista vagyok és a választásom egy olyan férfi, mint „Gróf Rinaldó", — írta a Király, Matyi Böske, Miskolc. • •• A „Hotel Imperial" Almássyját választa»sára, mert nekem ő képviseli a legtökéletesebb férfit. Pláne, ha a személyesítője Törzs Jenő, hifiú kaposvári előfizető. ••• Az én választásom „A csavargóleány" Ba« uájára esik. Igazán egy kis baba, elfogadtam volna karácsonyi ajándékul. — Szekrényes László. Az eddig olvasott s látott darabok khaoszá» ból a „Monna Vanna" Princivalleja a legkkiemelkedőbb, mert ő életcéljául tűzte maga elé gyermekkori ideálját megnyerni, egész életében küzdött érte s mikor a sors akaratából s saját erejéből hatalmában van a védtellen nő, szerelme oly nagy és tiszta, hogy érin« tetlenül hagyja. Nagyon szép jellem, kár, hogy manapság csak régi írások emlékeztet ̋nek, hogy valaha ugy is volt. Frenkel Böske, Debrecen, Miklós»utca 34. Én férjemül Hamletet választom, mert «eretem Hamlet alakitóját. Beregit. Batisztfalvi Sárika. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A választás kissé nehéz. Beláthatja ezt Ön is. Tetszik nekem ez is, az is. Tetszik nekem amaz is. Ily csapodár vagyok én. S ábrándozom Rómeón is. És Reichstadtnak hercegén. Álljunk csak meg itt egy percre. Eltaláltam. Mit kapok? Hívhatja már egész bátran Kérem szépen a papot. Mert biztos, hogy így lesz. Most derül ki, kettő közül Melyik lesz a győztes , De ön gondolkodik még kissé.Ha kettő között nem tud választani . . S a szeme, tudom fölragyog. Nem úgy van, kérem. Tessék csak figyelni. Kettő közül nem mindig a Harmadik szokott a győztes lenni. Oh Rómeó, vagy Reichstadt hercege? Nem is tudom, hogyan fogjak bele. Választani kéne, nem tudok. Egy kissé bizony kényes dolog. Az egyik tetszik. Álmodozó ifjú, beteg szegény. A másik nagyon szerelmes. De boldogtalan a fájdalmát, hogy tűri nyugodtan. Amaz meg Napoleon fia! Kár, mindkettőnek meg kellett ifjan halnia. Most hát válasszak. Jól van, én megtenném. De még mindig úgy állok. Mint rég, az elején. S nem tudom, melyiken ábrándozzam inkább. Rómeón-e, vagy Reichstädt hercegén? Gestädter Greten, Rimaszombati • •• Nekem, aki a színműirodalom férfialak« mind nagyon szeretem, nehéz választanom. De azért mégis van egy, akit mindnél jobb«* szeretek és az Kelecsényi János. Hogy miért? Azért, mert Beregit ebben a szerepben s a» vettem meg igazán! De úgy, hogy mást soha szeretni nem fogok. De talán ha hozzá hasonló jönne, — tudnám szeretni. Haraszty Mondhy • •• A „Tul a nagy Krivánon" Szomolnoky Gé< borját választanám, aki Enát ugy szerette, hogy miatta komornyiknak elment, csakhogyt láthassa és beszélhessen vele. K. G. Budapest Legszivesebbben Csollán Manóra esne fi«lasztásom, aranyos derült humoráért, amire ebben a gyászos, szomorú világban a legpn nagyobb szükség van. Klein Klári, Szabad szállás. • D e igazán sok gondot okozott, míg végre roem találtam a színműirodalom férfialakjai között azt, kit én férjemül választanék. És pedig a „Monna Vanna" Principálját (Beregivel) mégpedig azért, mert ez egy megtestesült becsfletes férfi. Hogy miért, azt mindenki tudja. így nem magyarázom bővebben. — Károlyfi Emma. ••• Férjül választanám a „Pacsirta" Pali bácsiját, már csak azért is, mert a mai köztársaság világban az ilyen búzatermelő Pali bácsika«« áll a világ. Scheibel Valéria, Szabadszállás • •• A legkedvesebb darabom: Szász Zoltán „KMIves mester'' cimü darabja, melynek cimlszarng lője, Zóyom Pál író, a legideálisabb karakter, mert me<sere az életnek, a szerelemnek és az asszonynak. N. N. •to fia a színműirodalom férfialakjai közül Haletet választom. Hogy mért? Azért, mert szeretem, imádom Beregit. Gsengődy Emma, Budapest. • •• Hosszú megfontolás után a „Csokoládé kai* ná''-t választottam, mivel a csokoládét nagyon szeretem és igy taán ezt nem fogom soha megunni. öhlmacher Erc si, Budapest, Rózsa«. M 1