Színházi Élet, 1919. február 9–16. (8. évfolyam, 6. szám)
1919-02-09 / 6. szám
MW < VI ÉLFT 39. oldal A szinműirodalom alakjai közül feleségül riasztanám azt, aki Coppée „Le passant" (A vándor) címü operájában egykor Sylviát alakitotta s ma ugyanebben a színműben Zanettót énekli. S^azért választanám őt, mert nevéhez s Tig megörökített színmű emléke fűződik. X. Béla, Budapest, Szervita»tér 4. Bármilyen darab hősét választanám férjemül, jn azt Beregi alakítaná. Hogy miért? Mert az ő alakításai mindig hatással vannak az em« tír idegeire. Hamburger Irén, Budapest, Lujza»te« 38, III., 62. **• Mindezt gondolkodás nélkül „Várkonyi Mihályt" választanám férjül, mert ő a legszebb • -.-fi a világon. Mély tisztelettel Ganzer Mai •rinko, Budapest én csakis Gróf Rinaldót választanám, mert alább a börtön romlott levegőjében szenved ített volna évek hosszú során, semhogy szerelm séről lemondjon. Mindig ilyen ideálról álm üodtam, kinek ilyen határtalan szerelme és üres vasakarata van. Egyszóval imádom mint •dk O tulajdonságát. F. Piroska, Csepel. •** Férjemül a „Hóvirág"-ból Van Rhynt vá* i.»ztianám. Egy férfi, aki igy szeret és mégis tud mondani az imádottjáról, az az életben ,s megállja a helyét. Mert nincs nagyobb hőssiesség, minrt a lemondás. Gulyás Rózsika,Idapest szeretném, ha a „Pillangó főhadnagy" Csol» n Manója volna a férjem, önérte áttérnék izraelita vallásra. Akkor azután elénekelném neki, hogy „Manó, ön a legszebb pesti .„idó". St. Tery, Budapest. ••• Én csakis Gróf Rinaldót választanám fér»mül, ha lehetne, mert az én szememben ő a l agtökéletesebb férfi: szép megjelenésű, bátor» szívű, erős akaratú, hatalmas és mégis oly kedves és gyöngéd is tud lenni ahhoz, akit >gy végtelenül szeret. És főleg azért, mert ilyan romantikus módon rabolta el az asszonyt, akit szeretett. Ha engem rabolt volna ., Rinaldo.(nem egy másik, hanem ő), soha nem kívánkoztam volna el erős karjaiból. — L Trudy, Budapest. imádom a „Stambul rózsája" Flóriánját, Khása Aladárt, jó humoráért és áldozatkész» 'síéért. S. D. Dunaszerdahely. «*• . ?érjül a „Bob herceg"»et választanám. Ne áitfyjék, hogy önző vagyok és azért szerettem, ifflrt herceg Nem! Őt azért szerettem, mert tjpes szerelméért egy országról lemondani, sőt mi több: letagadja királyi mivoltát. Ha Sob herceg nem venne el, megelégednék azok jósával, dr. Erdélyi Gézával. (De nincs ilyen •j er«ne&ém.) Kovács lika, Bpest. Murányi»u. , ÜL, 28. Ha körülnézek a »zinmairodalom női alak» jai között, legszívesebben a , Mágnás Miska" Rolla grófnőjét venném feleségül, ha lehetne. Hogy miért, arra is könnyű megadni a feleletet: mert Rolla, mint demokratikus érzelmű nő, nem törődve származásával és ranggal szülei akarata ellenére is avval ,megy, akit igazán szeret. Kaufmann József, Budapest, VII., Rákóczi»út 60., II. 38/a. ««* Hogy kit választanék férjemül? „Árva László király" Matykóját, vagy pedig , Majd a Vica" Paddikáját (ifj. Pulitzer Árpád) Annál is inkább, mert e kettőt egy kreálja, a drága kis Uray Tivadar. Kispesti Aranka, Kispest. Jaj, jaj, kedves Szerkesztő Ur, ki ne hagyjon engem! Lihegőn sietek, hogy elmondhassam én is, kit akarok én s miért akarom éppen őt. Különösnek találja majd, de meg fogja érteni, hogy miért választanám én a „Fából faragott királyfi"-ból a Fabábut. Kérem szépen, először azért, — nem! nem: először, nem éppen „először azért", hanem azért először, hogy annak a vén Bradának hízelegjek mert elsősorban kitűnő táncost szeretnék férjemül, másodsorban, de legfőképpen azért, mert engedelmes portéka, ahova teszik, ott marad. S így, ha a jelenléte esetleg netalántánt alkallmatlan, ami egy szép asszony életében könnyen előfordulhat, egyszerűen kitehetem, mondjuk, a spejzba. Morvai Baby, Budapest., Baross»u. Én csakis azon esetben fogok nősülni, ha a szép Sa&kiát feleségül vehetem. De csak h« Péchy Erzsike kreálja. Valaki. Mindig szerény voltam s mégis örökkön csalódtam, mert kacéroké ez a mai világ. Az én boldogságomat is elkapta a világháború tomboló vihara; sodorta»sodorta. messze idegen tenger partjára s alig hogy szédült egy orosz lány karjába. kikötött, bele» Mind mész» szebbre vitte a hömpölygő ár és én hiába vártam vissza már . . . Mikor már feledtem s újra szerettem ... ismét beborult az ég felettem, végighullámzott a spanyol járvány s ez ifjú is áldozata lett. Kire várjak? Kit válasszak? Csak 18 éves vagyok s életem máris egy bus regény; ha van ifjú, ki e regényből színmüvet ir, hol a hős a darabban feltalál engemet ha befejezte, siesssen s kérje meg s mamámtól kezemet. Bizony Isten Szerkesztő úr, nem fogom azt a vasuti jelszót kimondani, hogy: „Mehet!" W. Ceclia Ibolya, Budapest Murányi»u. 61, I, 8. Hosszú gondolkozás után végre rájöttem, hogy férjem ül a színműirodalom alakjai köztH a Velenczei kalmárt, illetve Antóniót választanám. Mégpedig azért őt, mert aki oly odaadó, hű és önfeláldozó egy barátjához, az feltétlenül boldoggá tenné feleségét is. Löwy Aranka, Bocat, VII., Rákóczi út 40, 1/3.