Színházi Élet, 1920. február 8–14. (9. évfolyam, 6. szám)
1920-02-08 / 6. szám
SZÍNHÁZI ÊIÏEOÎ 29 KORMOS ILONA újabb operettszerepet szeretnék énekelni. Leginkább régi szerepeimet, Rippből Catherinét, Angot asszonyt vagy ahhoz hasonlót. A szerzők mindig ígérik, hogy különben szerepet írnak nekem. Legutóbb Rajna Ferenc mondta éppen, hogy nagyszerű szerepet írt a számomra. Node a szerep, az csak szerep, ahhoz még színház is kell . . . Haragszom a pesti direktorokra, mert elhanyagolnak, de — megsúgom — magam is oka vagyok kissé . •ninek lettem Márkus Dezsőné. Igy primadonna, akinek karmester az ura, kicsit kényes portéka. Igaz viszont, ha választani kellene, színpad és karmester között, csakis az utóbbit választanám, mindamellett, hogy nagyon-nagyon szeretnék már megint, egy jó szerepben a közönség elé kerülni. — Reméljük, hogy mielőbb, — tettem hozzá és elbúcsúztam Szoyer Ilonkától és egy bodroshajú négyesztendős barna babától, Márkus Ballytól, a primadonna kislányától, aki mint hallom máris élénken érdeklődik a művészetek, de különösen a konyhaművészet iránt, tudniillik egész délelőtt főzni segit a nagymamának. • Sajó utcai lakásán kerestem fel Ji. Marton Erzsit a Magyar Színház volt művésznőjét. Ő egyáltalában nem szerepelt, se mozin, se is hosszú idő óta színpadon. Mikor LONZAY ANNA meglátogattam, éppen csomagolt. Nagy kosarak és bőröndök között találtam, melyekben egymásután tűntek el legnagyszerűbb toalettek, intréok, cipők, prémek, kalapok, ékszerek. — Hová ? kérdeztem. — Berlinbe — felelte — a Stuart Webbshoz fi De ha a filmekkel készen is leszek még nem jövök hanem valószínűleg Róbert Jenő színházában játszom e egy pantomimet. Azután, ha azzal is készen akkor! . . . még akkor sem akarok hazajönni remnék kimenni Amerikába, csak az a baj, hogy nehéz. De majd meglátják, hogy ott mit lehet Itthon ? . . . Hogy eddig miért nem játszottam ? Nem telelt. Felhúzta a vállát, és kicsit elkomorult. Az ura, Balla Kálmán fejezte be a mondatot. — Mert nem bántak veled egy színháznál sem úgy, ahogy megérdemelted volna A Király Színháznak volt primadonnája Kormos Ilonka szép, karcsú, szőke nő, többszörös háztulajdonos és eszébe sincs visszamenni a színpadra. — Sok és szép sikerem volt — mondotta, mégsem akarok többé visszamenni a színpadra. Belefáradtam kiábrándultam, amilyen rajongással kezdtem, olyannyit. K. PALLAY ANNUS