Színházi Élet, 1920. április 25–május 1. (9. évfolyam, 17. szám)
1920-04-25 / 17. szám
22 SZÍNHÁZI ÉLET — Akkor is szeretnél, ha nem volnék Doria hercege, hanem szicíliai koldus fia ? Gladys nem felel, hanem boldogan simul férjéhez. — És akkor is szeretnél — kérdi tovább Carlo — ha most összekötöznélek, hogy ne tudjad mozgatni a kezed és a lábad ? Az asszony nevet, azt hiszi tréfa. Carlo kötelet vesz elő és összekötözi az asszony kezét és lábát. Ő még mindig nevet. Ekkor azonban Carlo fölkapja a nőt és odaviszi a vasúti sinhez, ahol erős kötelekkel odakötözi a mérföldjelző kőhöz. A nő sikit, már látja, hogy nem tréfa, Carlo pedig így kiált föl: — Most mindjárt itt az apád vonata, a szemafor szabad befutást jelez, itt fogsz elpusztulni, az apád vonata fog halálra gázolni, így áll bosszút Carlo. Borzalmas jelenet következik ezután. Közeledik a vonat. Mér látjuk a lámpákat és Gladys látja, amint a halál robog feléje-Egetverő sikolyát elnyomja a lokomotív dübörgése, ekkor azonban, a legutolsó pillanatban a szemafort egy láthatatlan kéz tilosra állítja. A felszabadult Smith detektív mentette meg a nő életét. A vonat utasai leugrálnak, a vasútkirály kétségbeesetten látja a dolgot és nem tudja, mi történhetett. Ekkor Carlo leleplezi magát és elmondja, hogy ő nem Dória hercege, hanem egy sziciliai szegény asszony fia. Amerikába jött szerencsét próbálni. Nyomorgott, éhezet és igy történt, hogy lopásra vetemedett. A vasutkirálytól lopott kétszáz dollárt. A milliárdos följelentette és öt évre ítélték. Három évet töltött a sing-singi fegyházban, aztán megszökött. Egy vágya volt már csak : bosszút állni megrontóján. Meg is ölhette volna. De ez kevés. A leányát akarta megölni, hogy ebbe a fájdalomba pusztuljon el az apa is. Ezért adta ki magát Dória hercegének, bejutott a vasútkirály házába és elnyerte a leánya kezét. A bosszú nem sikerült. Most már nincs célja, hogy tovább éljen. Ezzel tőrt ránt ki a kabátja alól és sziven szúrja magát. Gladys, akit a férje elbeszélése egészen magával ragad, zokogva borul Carlo holttestére. Látható a meséből, hogy ebben a hamisítatlan amerikai darabban minden benne van, ami az idegek felkorbácsolásához és az érdeklődés ébrentartásához szükséges. Legfőbb erénye azonban mégis az, hogy alkalmat adott Csortos Gyulának arra, hogy egészen kivételes és sokoldalú művészi egyéniségét ez új szerepkörben is bemutassa. Ahogyan a rémdráma stílusát eltalálta, ahogy szerepének összes nüanszait kidomborította, beszéde, mozdulatai, a legkiválóbb színészi produkció. Meghalási jelenete, amidőn a lokomotív tetején magába szúrja a gyilkos tőrt és aztán gyertyaegyenesen lezuhan a földre, bravúros artista mutatványnak is beillik. Partnere Borda Juci volt. Lányos, üde jelensége kitűnően beilleszkedett a darabba. Sikolya pedig, amikor megkötözve feküdt a síneken, velőkig hatott. Hunyadi Emil, Novák Mihály és Kecskés József egészítették ki a kitűnő együttest. A minden dicséretet megérdemlő rendezés Sik Rezső avatott munkája, de meg kell említenünk Kraetke Albert nevét is, aki a színpadi gépezeteket tervezte és aki megcsinálta azt, amit még magyar színpadon alig láttunk, hogy egy élethű mozdony fut be a színpadra. A siker természetesen óriási volt. Homoki Paula és férje Földes Andor Szép Ernőről Csúnyán nekirontott néhány lap Szépnek, de ez volt eddig még a sorsa minden szépnek. (sz.)