Színházi Élet - 1920/19. szám

34 Egy kalandor naplója Rendkívül érdekes és izgalmas film fel­vételeit kezdte meg hétfőn az „Omega" filmgyár. A címe : Egy kalandor naplója, a szerző pedig ifj. Uher Ödön. Maga a film oly keretben játszódik le, amely az egész szüzsét mintegy álomszerű beállításban tárja a néző elé. Egy kopott, rongyos fiatalember beállít a filmgyár rendezőjéhez és átadja naplóját, amely irányt-vetett életének utolsó éveit tartalmazza. A rendező a napló olvasásába kezd, mire lejátszódik előttünk a fantasz­tikus és minden izében rendkívül lebilincselő történet. Egy roulette-barlangból látjuk kiszédülni Rafaelt, a film hősét, amint utolsó pénzét elvesztette. A folyóhoz megy, öngyilkos akar lenni. Utána egy éltes báró siet és megakadályozza a fiút öngyilkossági szán­dékában. Hazaviszi palotájába és elmon­datja vele az életét. Rafael lelencházban ne­velkedett, tizenhétéves korában megszökött otthonról, egy csapszékbe viszi a sorsa, ahol züllött emberekkel ismerkedik meg, tolva­jokkal és céda lányokkal. Ezek társaságukba fogadják,­ pénzt adnak neki, hogy kiöltöz­ködjön és mint úri tolvaj vegyen részt a munkájukban. A fiú a pénzen ruhát vásárol, a maradék aranyaival pedig szerencsét próbál a Palace Royal kártyatermében. 4000 frankot nyer. Első dolga, hogy visszasiett a tolva­jokhoz és visszafizeti a kölcsönkapott ösz­szeget. Most újból szerencsét próbál, de a sors nem kedvez neki, minden pénzét elve­szíti és öngyilkos akar lenni. Ekkor kerül össze báró Mauberttel. A báró meghatottan hallgatja a történetet, fiává fogadja Rafaelt, elhalmozza pénzzel, ruhával. Rafael be­kerül a legjobb társaságba és eljut La­tour de Pic herceg házához, ahol beleszeret a hercegnőbe. Izgalmas szerelmi játék kö­vetkezik ezután, a hercegnő viszont szereti Rafaelt és ha nem találkozhatnak a szerel­mesek, levelek útján érintkeznek egymással. Lassanként kialakul báró Maubert figurája is és kiderül, hogy ez a jótékonynak látszó öregember tulajdonképpen csaló, aki Ra­faelt azért vette a házához, hogy eszközül használja fel a herceg megzsarolásához. Ellopatja Rafaeltől a hercegnő leveleit és ezekkel félmillió koronát csal ki a férjtől. A hercegnő szégyenében öngyilkos lesz, Rafael pedig otthagyja a jótevőjének hitt zsarolót. Visszakerül a csapszékbe, a régi tolvajtársaságba, ahol elmondja furcsa ka­landját. Itt elhatározzák, hogy megölik a bárót és elrabolják tőle a kizsarolt félmil­liót. Izgalmas álarcos betörési jelenet követ­kezik ezután. A tolvajtársaság behatol a báró villájába. Rafael szíven szúrja megron­tóját. Mikor a vaskazettát fel akarják nyitni, a báró környezetében lévő cselédség meg­zavarja őket munkájukban. A tolvajok kény­telenek menekülni, Rafael pedig, mint egy eszelős rohan el a gyilkosság színhelyéről. Lerongyolódva, koldulva tengeti életét, amíg most idekerül a mozigyár rendezőjéhez. A rendező természetesen a naplót alkal­masnak tartja szcenírozásra és a fiatal­ember megmenekül az éhhaláltól. Számtalan oly jelenet tarkítja a filmet, amely méltán vetekedhetik a legkomplikáltabb detektívdrámákkal is. Rafael hálás szerepét Abonyi Tivadar, a bárót Réthey Lajos, a hercegnőt Igalits Sandy, a herceget Balassa Jenő játsszák. Nagyobb szerepekhez jutottak még: Huszár Irén, Taplonczay István és Naday Gyula. A díszleteket Márkus László tervezte. Romantika Itt kavarognak feketén, fehéren Füst, ház, va­sút, virágok, emberek.­­ A vásznon tragédia pereg S egy zongora unottan szól a mélyben. Jó igy sötétben elmerülve ülni És lenni újra bámész kisdiák, Csodálni Japánt, messzi Indiát S a hőssel kába vágyakért hevülni. • Mint álmaink oly néma csöndben szállnak Nincs sóhaj, s­írás, sikolya halálnak. A szó : halott. De él és néz szemünk. Mozi, boldogok háza, óh szeretlek. Mert enyhet adsz a tétova szemeknek És édes, bús romantikát nekünk. KE­NE­DI SÁNDOR ÉS­ SZÍNHÁZI ÉLET

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék