Színházi Élet, 1920. december 5–11. (9. évfolyam, 49. szám)

1920-12-05 / 49. szám

IX. évfolyam 1920 december 5-től december 11-ig 49. szám ELŐFIZETÉSI ARA: Budapesten és vidéken: Negyedévre 72.— K­EGYES SZÁM­ÁRA: Budapesten­­ és vidéken K Pályaudvarokon 7 K Hirdetések mm.-sora 6 korona SZÍNHÁZI ÉLET SZÍNHÁZI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR Szerkesztőség Erzsébet-körút 24 Telefon: József 129-35 Kiadóhivatal: Erzsébet-körút 29 Telefon : József­­ 21-73 A jegypénztár száma: Telefon: József 121-72 Offenbach­ Irta: LAKATOS CÁSZ­ CÓ A Király Színház operette-színpa­dán Faragó Jenő színes, ötletes, dús daljátéka elibénk varázsolta a má­sodik császárságot, bölcsőjét a XIX.­XX. század művelődésének és gaz­dagságának, annak a boldogságnak, ami a világháborúval ért véget. 1914-ben végződött minden, 48 után és III. Napoleonnal kezdődött. A nem­zeti államok kialakulása (Magyaror­szág, Németország és egységes Itá­lia,) a nagyvárosok döntően fontos szerepe, a vasút terjedése, irás és gondolkodás szabadsága, a gyarmatok kincseinek az európai életbe való bele­kapcsolása, minden, még a szé­les boulevardok, III. Napóleon e leg­személyesebb alkotása is akkor kez­dődött. Az encyklopedisták álmának valósulása, az augusztusi megismétlődése, ez volt a aranykor második császárság. Faragó Jenő ebbe a színes és pezsgő paradicsomba nyúlt. Szín­padra vitte Offenbachot, vezérlő szel­lemét annak a korszaknak, noha társadalmi állására nem több, mint a Palais Royal karmestere és régi szer­zője. Körülötte az elmés kalandor császár, bölcs, fölényes (belülről ha­láláig naiv rajongó,) a tündöklő és szenvedélyes spanyol nő, a császárné, udvarában egy páratlan írói gárda élén Prosper Merimével, akinek neve tovább fogja hirdetni annak a korszaknak dicsőségét, mint francia­ország akkori maréchaljai. Császári udvar, provence-i szüret, színház, diadalmenet, széles kávéház, boule­vardok, aranyhegyek és végül az összeomlás, egyszerűen és megren­dítően szimbolizálva egy halódó kom­ponista lázálmoktól népes szobájá­ban — ez a színpadra varázsolt má­sodik császárság. A daljáték költőjének nem legki­sebb érdeme, hogy azt a pompáza­tos időszakot egy egyszerű polgári kabátos géniusz személyén át idézte föl velünk. Darabjának hőse Offen­bach, a muzsikus és másik láthatat­lan hőse a színház, örök nagy sze­relme Faragónak, tehetségének és jo­gos ambíciójának tárgya, a színház, ahol ő maga is változatos, romantikus, habár iránta nem gazdag, min­dig egyformán igazságos és vegyes karriert futott be. És csakugyan a szinház­­ iránta való szerelméből hozza Faragó színpadra Sardout és

Next